Menjünk nyaralni Egyiptomba! Miért éppen Egyiptom? Ez a közel tízezer éves ország az első nagy civilizált kultúrák egyike az emberiség történelmében. Sok mindent megélt már - kezdve az istenek uralkodásával, az emberi fáraók korától, ami azért eltartott néhány ezer évig (Kr. e. 3000-332) a görög, majd a római uralom után (Kr. e. 331-Kr. u. 639) egészen az arab hódításig. A sokistenhit, a kereszténység és a muzulmán vallás mind otthagyta a keze nyomát Egyiptom történelmi épületein. Az idelátogató turista sokszor egyfajta kulturális tudathasadást vesz észre magán a sokarcú történelmi helyeken barangolva. A másik oldalról viszont Egyiptom egy csodálatos olvasztótégelye a különböző koroknak és vallásoknak.
Az egész azzal kezdődött, hogy a Napisten megteremtette az isteneket verítékéből és az embereket a könnyéből. De hogy ne legyen ilyen egyszerű; három alakja is volt a Napistennek: Heper a felkelő nap (jelképe a szent szkarabeusz bogár), Ré a déli nap, Atum a lenyugvó nap. Atum leszármazottai voltak Geb, a Föld istene és Nut, az ég istennője.
Ízisz a keresésére indul, és meg is találja a koporsót Fönícia partjainál. Széth haragjában 14 darabra vágja Ozirisz testét, és szétszórja Egyiptom-szerte. Ízisz ezt követően megkeresi mind a 14 darabot és egyenként eltemeti azokat, de még előtte a halálában is termékeny Ozirisz megnemzi Hóruszt.
Ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember a kőbe vésett történelmet, sokkal mélyebb utánjárásra van szükség, de a sikerélmény egy röpke ismeretszerzést követően is garantált. Az épületek monumentalitása önmagában is lenyűgöző, és jó tudni, hogy Asszuánból Luxor felé haladva Philae, Kom Ombo, Edfu, Luxor és Karnak templomait végigzarándokolva a legfiatalabb is több mint 2500 éves.