A magánember
Sonja Henie 1912. április 8-án született Oslóban, édesapja, Wilhelm Henie kerékpár-világbajnok volt, s mindent elkövetett, hogy lányából is világhírű sportolót neveljen. Háromszor ment férjhez, Dan Topping és Winthrop Gardner után végül a norvég hajógyáros, Niels Onstad mellett találta meg a végső boldogságot 1956-ban. Oslóban telepedtek le, s a fővároshoz közeli Hövikoddenben alapították meg a Henie-Onstad Művészeti Központot.
Sonjánál az 1960-as évek közepén leukémiát állapítottak meg, 1969. október 12-én a Párizs-Oslo repülőjáraton hunyt el.
A sportoló
A fiatal műkorcsolyázó az 1924-es, chamonix-i olimpián már indult, akkor a nyolcadik helyen végzett. Korabeli leírások szerint a 12 éves versenyző kűrje közben többször is a pálya szélére ment, hogy meghallgassa edzője instrukcióit. Négy évvel később, St. Moritzban alig 16 esztendősen győzött, hogy 4 évvel később Lake Placiben duplázott, 8 év elteltével Garmisch-Partenkirchen triplázott.
Három olimpiai aranyérme mellett tízszer nyert világbajnokságot (1927-1936) és hatszor Európa-bajnokságot (1931-1936) - rekordját azóta sem tudták még csak megközelíteni sem.
Karrierje 1936-ban akkor ért véget, amikor a nyugati sajtóban képek jelentek meg róla, amint az olimpián kezet fog Adolf Hitlerrel, a norvégok nem tudták megbocsátani neki, hogy még a náci vezér berchtesgadeni vacsorameghívását is elfogadta.
A színész
Sportolói pályafutása után Amerikába költözött, ahol előbb saját jégrevüben szerepelt, majd 1936-ban megkapta első filmszerepét is a 20th Century Foxtól, mi mást is alakíthatott volna a a "One in a Million - Egy a millióból" című zenés filmben, mint műkorcsolyázót.
Összesen 11 hollywoodi filmben szerepelt, utoljára 1948-ban a Monte-Cristo grófnője (The Countess of Monte Cristo) című alkotásban, igaz, 1954-ben egy televíziós alkotás kedvéért még egyszer képernyőre került (Max Liebman Presents: Spotlight).