Ranieriből még hős is lehet Parmában

Vasárnap Milánóban az FC Internazionaléval mérkőzik a kétszeres UEFA-kupa és egyszeres KEK-győztes Parma FC, a találkozó pedig totó-szaknyelven országos egyes. Az alábbiakban az utóbbi években igencsak hányattatott sorsú, jelenleg kiesésre álló klubbal foglalkozunk, amelynél az év elején tulajdonos-, majd edzőváltás történt, és ötmérkőzéses veretlenségi sorozattal a háta mögött vág neki az Inter elleni találkozónak.

Az egykori AC Parma 2004-es kálváriáját nem elemeznénk sokadszorra, a lényeg, hogy a Parmalat-konszern csődjével párhuzamosan a klub is mély anyagi válságba - és önkormányzati tulajdonba - került, eredményei pedig, legalábbis a bajnokságban, látványosan leromlottak.

A klub, amely a 2003-2004-es idényben még a BL-kvalifikációért küzdött és végül az ötödik helyen végzett a Serie A-ban, a következő idényben osztályozón kerülte el a kiesést, miközben, tegyük hozzá, az UEFA-kupában csak a későbbi győztes CSZKA Moszkva állította meg, az elődöntőben.

Ezalatt átmeneti tulajdonosa hiába próbált meg megszabadulni az egyesülettől, pénze természetesen nem volt a csapatra, amely így minden átigazolási időszakban eladni kényszerült épkézláb futballistáit, a keretet pedig ingyen igazolható, illetve kölcsönvett játékosokkal töltötték fel. Ehhez képest az előző szezonban egy remek tavaszi szereplésnek köszönhetően megszerzett tizedik helyezés hatalmas bravúrnak számított, pláne, hogy a Parma FC-t a bundabotrány következtében még előrébb, UEFA-kupaszereplést érő pozícióba sorolták.

A siker letéteményesei aztán tavaly nyáron a fent vázolt trendnek megfelelően távoztak az edzővel, Mario Berettával együtt; a kispadra a tősgyökeres pármai Stefano Pioli került - minden élvonalbeli tapasztalat nélkül -, a játékoskeretet pedig igyekeztek saját nevelésű fiatalokból, ingyen- és kölcsönjátékosokból kialakítani, minimális pénzmozgással. Ennek "eredménye" persze csapnivaló bajnoki szereplés lett, a Parma FC 12 megszerzett pontjával a 19. helyen karácsonyozott, miközben az UEFA-kupában, csakúgy, mint két évvel korábban, remekelt a legalább fele részben a Serie A-ban nem, vagy csak alig játszó labdarúgókkal kiálló együttes.

Mi több, megnyerte csoportját, és még úgy is csoportelső lett, hogy utolsó, CA Osasuna elleni hazai találkozóját elszórakozta (0-3). Talán legjobb példa arra, hogy két, nagyrészt különböző csapatról beszélünk a Serie A-s és az UEFA-kupás Parma FC esetében, az 1988-as születésű csatár, Daniel "Kobra" Paponi esete, aki december végén csodagólt rúgott az FC Messinának, az UEFA-kupa selejtezőjében hazai pályán győztes gólt szerzett a Rubin Kazany ellen, majd - már a csoportkörben - ért el egy ugyancsak szenzációs győztes találatot Franciaországban az RC Lens ellenében.

Ennek ellenére a bajnokságban eddig mindössze kilenc alkalommal lépett pályára, és a legtöbb idő, amit egyhuzamban ott töltött, 45 perc volt. A játékoskeret egyébként is megérdemel némi vizsgálódást. A Paponihoz hasonló tehetséges újoncok mellett a kiérdemesült profik dominálnak, a kapuban a 38 esztendős Luca Bucci áll, a védelemben ott van a hozzá hasonló korú, több mint százszoros portugál válogatott Fernando Couto, akinek egyik társa a hátvédsorban a 2002-es világbajnokságon úgyszintén pályára lépett, nehezen felejthető fizimiskájú Ferndinand Coly.

A középpálya jellemző figurája a már 30 esztendős, sokáig hatalmas tehetségnek tartott Domenico Morfeo, aki néha-néha tényleg képes fantasztikus dolgokra a labdával, de pályafutása során mindvégig adós maradt az egyenletesen magas szintű teljesítménnyel - ha nem vigyáz, ez a sors vár a gárda jelenlegi csapatkapitányára, a világbajnokságon Ausztrália színeiben pályára lépett Vince Grellára is.

Nincsenek tehát olyan labdarúgói a klubnak, akik ideális korban, tartósan jó formában lennének, az egyetlen kivétel talán a Palermótól kölcsönkapott horvát csatár, Igor Budan, aki valóban élete legjobbját nyújtja, már tíz gólnál jár a Serie A-ban, és ennek jutalmául februárban, 26 évesen bemutatkozhatott hazája válogatottjában. A téli átigazolási időszakban, hogy legyen társa a csatársorban, kölcsönbe megérkezett a Manchester Unitedtől a fiatal Giuseppe Rossi is, aki valóban nagy segítségére van a kiesés ellen küzdő gárdának.

No de térjünk is vissza az egyesületre, amelynek életében 2007 elején komoly változások következtek be: először is, januárban végre magánkézbe került a klub, egy fiatal üzletember, Tommaso Ghirardi vette meg, aki egyben a negyedosztályú Carpenedolo tulajdonosa és elnöke is, és az üzleti manőverrel a Parma FC elnöki székét is elfoglalta. Pár hét múlva pedig már nem Pioli volt az együttes edzője, hanem - némi szenzációt keltve - Claudio Ranieri, aki utoljára 1997-ben edzősködött hazájában.

Fernando Couto (jobbra) ma is fontos tagja a parmai védelemnek

A Valencia CF és a Chelsea FC mestereként komoly nemzetközi hírnevet szerzett szakember a Sporting Braga elleni idegenbeli meccsen debütált, amelyet egy késői góllal a portugálok nyertek meg - a visszavágón az Ennio Tardini-stadionban ennek megfelelően a csapat mindent megtett a hátrány ledolgozásáért, de a legnagyobb helyzetekből sem született olasz gól, Joao Pintóéknak viszont, szintén a hajrában, emberhátrányban is sikerült betalálniuk, így 2-0-s összesítéssel ők jutottak a legjobb 16 közé az UEFA-kupában.

Emiatt azonban sokkal kevésbé aggódtak az együttes drukkerei, akiket sokkal inkább a kiesés elleni küzdelem foglalkoztat, a csapat pedig egyelőre vesztésre áll: a 19. helyet foglalja el, csupán a teljesen reménytelennek ítélt Ascolit megelőzve. Ranieriből azonban még könnyen hős válhat, hiszen a 14. pozíciótól lefelé bármelyik klubnak reális esélye van még a kiesésre, az ott tanyázó Chievo Verona mindössze öt ponttal szerzett többet Budanéknál, akik ráadásul az év végéig a közvetlen riválisok közül a Chievón kívül a Cagliarival és a Messinával is összecsapnak.

A legutóbbi játéknapon pedig - négy döntetlen után - Ranieri első győzelmét is megünnepelhette, mégpedig a Beretta által irányított Siena ellen; a győztes gólt ezúttal is egy kölcsönjátékos, a Juventus FC-től megkapott Andrea Gasbarroni érte el.

www.global-soccer.eu