Rögbi-vb: szigor és újítások a sportszerűségért

Péntek este, a rögbi-világbajnokság második rangadójára mindkét nagyágyú egy kulcsjátékosa nélkül készülhet, miután az angol csapatkapitány, Phl Vickery és a dél-afrikai Schalk Burger egyaránt kétmeccses eltiltást kapott sportszerűtlen szabálytalanságért. A Nemzetközi Rögbiszövetség (IRB) könyörtelenül lecsap a szabályokat megszegőkre, miközben azon fáradozik, hogy a vb-n súlyos veréseket kapó kicsiknek hasonlóan izgalmas "B-világversenyt" gründoljon.

Példát statuál az IRB, bizonyítani kívánván, hogy a rögbi valóban úri és nem durva sport. Anglia két legfontosabb meccsét kénytelen kihagyni a csapatkapitánya, miután elgáncsolta az amerikaiak legjobb játékosát, Paul Emericket. A Dél-Afrika és Szamoa elleni találkozók egyaránt sorsdöntők a címvédő szempontjából, így a cséká könnyelműségéért nagy árat fizethetnek. A fegyelmi biztos elmondása szerint szándékos, és nem erőtlen volt Vickery mozdulata, így a büntetés akár négy hét eltiltás is lehetett volna, de különböző enyhítő körülmények hatására ezt mérsékelték. Emerick egyébként öthetes eltiltást kapott egy életveszélyes szerelésért: Olly Barkleyt fordította fejre ugyanazon a meccsen - az amerikaiak sztárja tehát többet nem lép pályára a vb-n, hiszen csapata esélytelen a továbbjutásra.

Vickery eltiltása nyomán a dél-afrikai születésű Matt Stevens fog játszani a helyén, aki a Springboks juniorban együtt játszott például Schalk Burgerrel, mielőtt Angliában telepedett le, és most 15. válogatottságát éppen szülőhazája ellen ünnepelheti. A Gazelláktól Burger lesz eltiltott: veszélyes szerelése miatt előbb négymeccses felfüggesztést kapott, amit később mérsékeltek kettőre. Szintén veszélyes fogás miatt kapott egy meccset a szamoai Alfie Vaeluaga, akinek a szerelése nyomán a dél-afrikai pontkirály Percy Montgomery a reklámtáblák közé zuhant, és súlyosan megsérülhetett volna. A rögbis körökben viszonylag enyhe ítéletet a szamoai annak köszönhette, hogy hét éves profikarrierje során még egyszer sem büntették. A Springboks vezetői ennek ellenére részrehajlást sejtenek, merthogy a szamoai veterán, Brian Lima szintén durva szerelése nyomán nem indult eljárás.

Négy hetet hagyhat ki viszont a portugal Juan Severino Somoza, aki lefejelte skót ellenfelét, így a leváló már nem játszhat a világbajnokságon, hiszen Portugália egészen biztosan kiesik a csoportkör után. Hasonló büntetés várhat a román csapatkapitányra, Sorin Socolra, hiszen ő is lefejelt egy olasz játékost szerdai mérkőzésükön. A súlyos szabálytalanságokat azonnali eltiltással büntető szövetségnek komoly fejfájást okozhatnak egyébként a románok, hiszen az Olaszország elleni meccsükön az egész tolongás rendkívül durván játszott. Más kérdés, hogy ez nem valószínű, hogy megismétlődik - ez volt a Tölgyek kulcsmeccse, a portugálok elleni könnyen jósolható győzelem, illetve az Új-Zéland elleni "hótbiztos" és Skócia elleni valószínű vereségek során nem megy majd fel bennük ennyire a pumpa (különösen, ha nem osztanak ellenük büntetőcélt, szerintük jogosulatlanul). Jobban is teszik, ha vigyáznak, mert az Azzurri négy pontra váltott büntetőhöz, azaz 12 ponthoz jutott a szabálytalanságaik nyomán, így lett 15-12-es román vezetésből 24-18 oda.

Egyébként a másik két szerdai meccsen is szoros csaták dúltak, de a meglepetés elmaradt, Tonga 25-15-re verte az Egyesült Államokat, Fidzsi pedig 35-31-re Japánt. Utóbbinak ezzel nagyon nehéz lett a helyzete, hiszen a jóval erősebb Kanadát kellene elkapnia az áhított egy győzelemért (bár kettőt reméltek, de az túlzás volt), az USA számra pedig praktikusan vége a vb-nek - Dél-Afrika és Szamoa ellen semmi keresnivalójuk nincs.

Ezzel el is értünk mai második témánkhoz: másik vb-t vagy több meccset a kicsiknek? Szombaton ugyanis valószínűleg megdől a rögbi-világversenyen szerzett legtöbb pont rekordja, amikor Portugália az All Blacks ellen lép pályára. A portugálok 19-16-ra kaptak ki az angol másodosztályú London Welshtől júliusban. Új-Zéland de facto a világ legjobbja. "És ha kapunk 150 vagy 200 pontot, akkor mi van?" - vagánykodott a Lobos csapatvezetője, Rui Alvarez a BBC Sportnak. "Az a fontos, hogy itt lehetünk, és élvezhetjük a játékot, szerintünk ez is része a rögbi lényegének." Hát, mondjuk, ebben a sportban sosem lesz olyan, mint amit Szenegál focicsapata tett a franciákkal 2002-ben, más a természete, a dinamikája, és ráadásul, ahogy a másik kiscsapat, Namíbia edzője, Hakkies Husselmann is mondja: "a profi és amatőr rögbi közötti különbség napról napra nő, a lemaradásunk újabb lemaradást okoz, és ez az egész csak pénzkérdés".

Minden vb-csoportban találhatunk egy csapatot, amely ellen a legjobb széthordhatja magát, és éppen ezért az IRB komolyan fontolja egy "B-vb" megrendezését, ahol Portugália vagy Namíbia a végső győzelem esélyével indulhatna, és úgy kvalifikálhatná magát a legjobb 16 közé (igen, csökkentenék a létszámot). "PR-szempontból nem jó nekünk, ha túl nagy egy meccsen a pontkülönbség" - nyilatkozta az IRB szóvivője, Greg Thomas a BBC Sportnak. "Profi bokszolót nem engednénk össze egy amatőrrel, ugye? A mai világbajnokságot nézve ezt is szem előtt kell tartanunk." A kiscsapatok vb-je azonban megfosztaná attól az élménytől a kicsiket, hogy a tiszta feketék ellen pályára léphetnek. A portugál csapatnak most minden meccsét élőben adják otthon - ez még sosem fordult elő, és minden elemében érzik a sport népszerűségének növekedését azáltal, hogy kijutottak a vb-re. A kérdés, hogy hogyan kvalifikálnak, hiszen a mai rendszer szinte követhetetlen, 3-4 évig eltart, kontinenseken ível át - ennél valószínűleg tényleg jobb megoldás lenne egy második számú világverseny, amelynek legjobbjai továbbmehetnek a vb-re.

A cél természetesen az, hogy többesélyes legyen a vb: jelenleg a déli félteke három nagyágyúja mellett csak Franciaország és Anglia pályázik igazi eséllyel a címre, őket követi Argentína, Írország, Wales, Olaszország és Skócia, és már a következő hat csapat (Szamoa, Kanada, Fidzsi, Japán, Románia, Tonga) is ritkán vagy sosem okozhat meglepetést, a többi fellépő pedig már valóban csak "töltelék" - legalábbis a versenyképesség szempontjából. De a megoldáson rengetegen - szakemberek és szurkolók egyaránt - vitatkoznak. A legéletképesebb javaslattal Anglia állt elő, ezt ismertettük nagyjából a fentiekben. A legerősebb ellenérv természetesen az, amit a portugálok hangoztatnak most, és amivel nagyon sokat egyetértenek, citálva például azt, hogy a nyolcvanas évekig a franciák és az ausztrálok alárendelt szerepet játszottak a nagy versenyeken (például az akkor még Öt Nemzetnek hívott évi rendes európai topeseményen), vagy például, hogy Szamoa és Kanada nyolc közé jutott az 1991-es vb-n. Szintén látványos az olaszok fejlődése, amióta Hat Nemzetté vált az európai toptorna.

Sokak szerint túl hamar növelték a létszámot húszfősre (hiszen például a FIFA 1930 után 52 évet és 11 évet várt, mielőtt továbblépett a 16 csapatos tornától), és a visszacsökkentés három vb után majdnem olyan kínos lenne, mint a ligarögbi-vb 2004-es lefújása, amit az egyenlőtlenségre hivatkozva nem rendeztek meg. A rögbi csak 1995 óta professzionális sport, így viszonylag rövid az ezt kihasználni tudó országok sora. A nagy esélyt abban látják a sportág vezetői, hogy ha az olimpiára bejutnak, az ismertségük és népszerűségük olyan országokban is áttörést ér el, amelyekben - a futballhoz képest például - hátrányos helyzetben van a rögbi: ilyenek lehetnek a távol-keleti, a dél-amerikai vagy a kelet-európai országok, amelyek egyszer csak nagy esélyesként bukkanhatnak fel a vb-ken.

A jelenlegi lebonyolítás azonban nem nekik kedvez. Jobbára amatőr játékosokból álló csapataikkal a henteskés alá mennek a nagyok ellenében, és ráadásul a meccseik beosztása is nagyon igazságtalan. Például hétvégén szinte csak a nagyok játszhatnak, az "alsó" tíz csapat szinte minden meccse hétköznap van, ráadásul legtöbbször csak négynapos felkészülési időt kapnak, ami rögbiben az egészségre ártalmasnak számít (mondván, hat napra van szükség a folyamatos testi kontaktus során felőrlött szervezet regenerálódásához). Portugália 16, Románia 17 nap alatt játszik négy meccset, míg az All Blacks 21, a francia csapat pedig 23 napot kap ugyanennyi összecsapásra.

Mindenesetre tanulmányba illő helyzet, és óriási szerencse, hogy a legdinamikusabb növekedés időszakában figyelhetjük meg ezt a sportot, amit Magyarországon még csak néhány ezren űznek, de a válogatott már 68. a világranglistán.