Nimes-ben nagyon várják a nőikézi-csapatunkat

Vasárnap délután 18 órakor Japán ellen megkezdi világbajnoki szereplését a magyar nőikézilabda-válogatott. A várakozásról, a vébé visszhagjáról, illetve a hazai válogatottról a franciák menedzserét, a Cornexi-Alcoa egykori edzőjét, Szabó Edinát kérdeztük.

• Optimistán várják a magyarok a nőikézi-vébét

"Nyilvánvaló, hogy egy jól sikerült Európa-bajnokság után egy hazai vébén a közvélemény és a média azt várja, hogy a francia válogatott jól szerepeljen, érmet szerezzen. A játékosok azonban ennél realistábbak, rövidebb távú lépésekkel szeretnének haladni. Egyelőre az a legfontosabb, hogy a horvátok elleni csoportmeccset megnyerje az együttes, azaz két ponttal jusson a középdöntőbe. Ott rettenetesen nehéz ellenfelek következnek, nagyon meg kell küzdeni azért, hogy eljussunk Párizsba. A csapat tisztában van a saját elképzeléseivel, a játékosok tudják, hogy nem ők a világ legjobbjai. De azt is tudják, hogy nincs verhetetlen gárda" - mondta az [origo] kérdésére Szabó Edina, aki évek óta a francia válogatott mellett dolgozik.

- A csapat világklasszis játékosa, Véronique Pecqueux-Rolland azt nyilatkozta a L'Equipe-ben, ha Franciaország támadásban nem is világklasszis, védekezésben igen.
- Sokat beszélünk a támadásokról, a gólszerzésekről, miközben a védekezés ugyanolyan fontossággal bír. Ha egy csapatban nincsenek olyan klasszisok, mint mondjuk Görbicz Anita, akkor arra kell koncentrálnia, amiben jó. A franciák mindig is híresek voltak a védekezésükről, olyan fantasztikus kapussal megerősödve, mint Valerie Nicolas sokra hivatottak. De annak is tudatában vannak a játékosok, hogy bárki ellen kikaphatnak.

- Ősszel a rögbi-vb miatt kevesebb terjedelmet kapott a lapokban a nőikézilabda-- világbajnokság. Most mi a helyzet?
- Egyre inkább érződik a vb közeledte, hiszen ez lesz első nőicsapat-sportágban rendezett világbajnokság az országban. A sajtó ír az eseményről, a tévék már foglalkoznak vele, ráadásul rengeteg újságíró akkreditálta magát.

- Mit vár a világbajnokságtól?
- Azt, hogy a magyar és a francia válogatott minél messzebb jusson. Az biztos, hogy Nimes-ben nagyon várják a magyar válogatottat - annak idején a férjem, Borsos Attila is ott játszott -, hihetetlen a boldogság a városban, hogy csoportmeccset rendezhet, ráadásul a magyarokat láthatja vendégül.