Hokimeccs 26 fokban, szörfözés fedett pályán

Az újév első napján, szabadtéren vívott NHL-mérkőzés adta az apropót alábbi összeállításunkhoz, amelyben a teljesség igénye nélkül próbáltunk összeszedni olyan sporteseményeket, ahol a rendezés és/vagy a helyszín eltért a megszokottól. Megnéztük, hogy mikor költözött be a terembe a kézi- illetve a kosárlabda, és felidézzük, hogyan került focivébé-meccs csarnokba, s hogy mit lehet kezdeni a szörfdeszkával, ha az ember a négy fal közé van szorítva.

Ami a tengerentúlon szenzációszámba megy, az nálunk teljesen megszokott, mivel az 1961-ben befejezett Kisstadionban rendszeresen sor került hokimeccsekre.

Amint az a www.livenation.hu oldal ismertetőjéből kiderül, a Kisstadionban a küzdőtér, vagyis a hokipalánkon belüli rész 1800 négyzetméteres, azaz a labdarúgás kivételével gyakorlatilag bármilyen sportág mérkőzésének a rendezésére alkalmas. Az aréna befedésével kapcsolatban újra és újra előkerültek elképzelések, de ezek rendre meghiúsultak.

Így nézett ki a Kisstadion 1961 februárjában

Egyszer nehéz-, másszor könnyűfémszerkezettel akarták befedni a létesítményt, de valami mindig keresztülhúzta a számításokat. A hetvenes években például csehszlovák partnerek felajánlották, hogy ötmillió forint értékű Duna-kavicsért cserébe befedik a Kisstadiont, ám az akkori vezetőség ennyit is sajnált rá.

A Kisstadionban rendeztek már műkorcsolya Európa-bajnokságot, súlyemelő Európa- és világbajnokságot, az 1964-es nőikosárlabda Európa-bajnokságot, válogatott ökölvívó-mérkőzéseket, s fellépett a bécsi, az amerikai és az ukrán jégrevü is, valamint bemutatót tartottak a Harlem Globetrotters kosárlabdázói is.

Rob Niedermayer (balra), a Fradi kanadai hokisa 2005-ben kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a hóesés miatt elmaradt az Újpest elleni meccs

Az 1963. február elején rendezett műkorcsolya Európa-Bajnokság egyébként az utolsó szabadtéri Eb volt.