Vágólapra másolva!

Aragonés: Jobbak vagyunk a németeknél

2008. június 27. 18:46

A spanyol válogatott szövetségi kapitánya biztos benne, hogy csapata legyőzi a német válogatottat az Európa-bajnokság vasárnapi döntőjében. Luis Aragonés rendkívül felszabadult volt az oroszok elleni 3-0-s győzelem után, de továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az Eb után távozik a válogatottól, aminek a spanyolok szerint elsősorban anyagi okai vannak.

Bordás Gábor helyszíni tudósítása Bécsből

Noha az UEFA illetékesei péntek délelőtti ajánlatukban záróünnepséggel kapcsolatos információkkal és Enrique Iglesiasszal való fotózkodási lehetőséggel kecsegtetnek a döntő helyszínén, ezúttal inkább a külvárosi Franz Horr-stadion felé veszem az irányt. Bár az elődöntő másnapján egy kis átmozgatáson kívül nyilván nem sok mindenre lehet számítani, 11.30-ra mégis zsúfolásig megtelik a lelátó újságírókkal és televíziós stábokkal, elvégre az egyik potenciális Európa-bajnok, a spanyol válogatott tart itt tréninget.

A játékosok arcán még ott vannak a csütörtök esti eufória nyomai, habár éppenséggel az oroszok sem tűntek letörtnek az elődöntő után, miért is lettek volna azok, hiszen a torna előtt senki sem várt tőlük ilyen jó szereplést, a négy között pedig egy egyértelműen nagyobb tudású ellenfél előtt hajtottak fejet.

"Sajnos nem okoztunk gondot Spanyolország számára" - mondta a meccs után a szbornaja legnagyobb sztárja, Andrej Arsavin, aki talán már a nyugati légióséletre készülve szakított az oroszok eddigi szokásával, és nyilatkozott a rá vadászó újságíróknak. "Eddig a támadójátékunk volt a fő erősségünk, ma azonban a spanyolok ebben is fölénk kerekedtek. A magam részéről próbáltam sokat futni, folyamatosan kerestem az üres területeket, a spanyolok azonban nagyon jól zártak, és nem adtak esélyt kibontakozásra. Tudom, hogy képes vagyok ennél jobb teljesítményre is, és ugyanez elmondható az egész válogatottról, de ez nem a mi napunk volt, a spanyolok megérdemelten győztek le minket" - ismerte el a Barcelonával jegyben járó támadó.

Arsavin egyébként valóban sokat futott, miként a csapattársai is, sokat elmond a mérkőzésről, hogy az eddig is kiemelkedő kondíciójukról híres oroszok összességében ez alatt a 90 perc alatt tették meg a legtöbb kilométert, csak éppen a labda nem volt náluk. Az ugyanis a meccs nagy részében a spanyolok lábán vándorolt, nem úgy a pénteki edzésen, ahol az elődöntőben játszó futballisták gyakorlatilag egyáltalán nem kerültek kapcsolatba vele.

Torresék jó fél órán keresztül csakis a nyújtással vannak elfoglalva, mialatt Luis Aragonés a gondolataiba mélyedve rója a köröket a pályán. A tartalékok Casillasszal kiegészülve azért fociznak egy jót, a kispályázás érdekessége, hogy bár két csapat feszül egymásnak, egyszerre három kapura folyik a játék. A többiek az alapos gimnasztika után Puyol vezetésével kocogni indulnak, néhányan csak nem bírnak ellenállni, és lábra vesznek egy-egy útjukba kerülő labdát, a csoport tempója azonban annyira megfontolt, hogy dekázás közben sem probléma tartani a sebességet. Xaviék akkor a legfürgébbek, amikor befutnak az öltözőbe, Aragonés azonban lelkiismeretesen kint marad a cseréivel, és a három kicsi után két nagykapu között is játszatja őket még kétszer 15 percet.

A Spanyolországban mostanában érthető okokból nemzeti hősként istenített kapitány sokkal gondterheltebbnek tűnik, mint az oroszverés utáni sajtótájékoztatón, ahol legszívesebben az egész világot a keblére ölelte volna, a játékosaitól kezdve a családján keresztül még az újságíróknak is köszönetet mondott, ami igencsak szokatlan gesztus volt a részéről. Pénteken már valószínűleg a németek elleni finálé járt a fejében, például hogy ki játsszon az izomhúzódása miatt a döntőn biztosan nem bevethető David Villa helyett, habár a spanyolok szerint erre a kérdésre csakis Cesc Fabregas szerepeltetése lehet a megfelelő válasz. Az Arsenal légiósa ugyan nem vérbeli csatár, de játékmesteri erényeit csillogtatva csütörtök este (is) remek hatással volt a spanyolok támadójátékára, kiosztott két gólpasszt, Aragonés pedig maga is azt fejtegette a meccs után, hogy mennyivel jobban működött az egyékes felállás az oroszok ellen.

Ha a kezdőcsapat még nem is biztos, a kapitány hite mindenesetre megingathatatlan: "Ezúttal Spanyolország lesz a bajnok, mert meggyőződésem, hogy jobbak vagyunk a németeknél. Persze egykori játékosomtól, Gary Linekertől tudjuk, hogy a németek végül mindig nyernek, de az biztos, hogy ellenünk nem lesz könnyű dolguk, főleg ha képesek leszünk a saját iramunkban játszani. A németek erősebbek, ugyanakkor fáradtabbak is nálunk, a gyorsasági előny pedig szintén a mi oldalunkon van."

Forrás: MTI

A németek 10 gólt szereztek és hatot kaptak eddig a tornán, a spanyolok pedig 11-3-mal jutottak el a döntőig - utóbbi adat nagyrészt Casillasnak köszönhető

A spanyolok számára Villa sérülése mellett továbbra is a szakvezető isztambuli szerződése az első számú téma. Aragonés még mindig tagadja, amit mindenki más már kész tényként kezel, nevezetesen, hogy a mester az Eb után elvállalja a Fenerbahce irányítását. Mindez persze egyáltalán nem lenne ilyen érdekes, ha Spanyolország nem az aranyéremért játszana vasárnap, Aragonés ugyanis már réges-régen bejelentette, hogy a kontinenstorna után távozik a válogatottól. Ez annak idején nem is rázta meg túlságosan a spanyol híveket, akik azonban most már abban bíznak, hogy kapitányuk meggondolja magát és szerződést hosszabbít a szövetséggel.

Aragonés ugyan nem hajlandó a Fenerbahcéről beszélni, azt viszont az Eb alatt is többször megerősítette, hogy semmiképp sem marad a nemzeti csapat élén, és az egyik spanyol újságíró szerint ennek elsősorban pénzügyi okai vannak. Spanyolországban nem szokás jól megfizetni a mindenkori szövetségi kapitányt, Aragonés is "mindössze" 610 ezer eurót kap évenként, aminél egy spanyol középcsapat edzőjeként is sokkal többet meg lehet keresni. "Valószínűleg ez az utolsó lehetősége, hogy kössön egy igazán jó szerződést, mielőtt visszavonul. Több pénzre és kisebb felelősségre, nyugodtabb életre vágyik, más kérdés, hogy ez utóbbit jó helyen keresi-e Törökországban" - mondja a rádiós kolléga.

És hogy mi Aragonés titka? Tapasztalatán és megkérdőjelezhetetlen szakértelmén kívül általában a játékosaihoz fűződő kapcsolatát szokták említeni. A tréner nyers modora miatt ugyan gyakran keveredik konfliktushelyzetbe, a futballistákkal azonban állítólag igen jól tud bánni. A spanyolok szerint a tetemes korkülönbség ellenére játékosai általában nagyon közel állnak Aragonéshez, úgy tekintenek rá, mintha az apjuk vagy inkább a nagyapjuk lenne.