A németek szerint a spanyolok a favoritok

Még Joachim Löw szövetségi kapitány is elismerte az Eb-döntő előtti utolsó nyilatkozatában, hogy az eddigiek alapján Spanyolország a kontinenstorna legjobb csapata, a fő riadalmat azonban jelenleg nem az ellenfél játékereje kelti a német táborban. Bár a spanyoloknak is le kell mondaniuk egyik legjobbjuk, a négygólos David Villa döntőbeli játékáról, a németeket még ennél is nagyobb veszteség érheti, amennyiben a csapat vezérét, Michael Ballackot nem sikerül összedrótozni - ami a szombat esti helyzet alapján elég valószínűnek tűnt.

• Nézze meg az összes eddigi Eb-gólt!
• Az összes eddigi Eb-galéria
• Elemezze ki a gólokat 3D-ben, tetszőleges kameraállásból!
• Irányítsa ön az Európa-válogatottat!
• Így szavaznak önök: játékos- és csapatstatisztikák
• Ballack vagy Casillas lehet az Eb legjobbja
• Spanyolország Eb-győztesnek érzi magát
• Öreg Vastic, fiatal Fabregas, taroló Bundesliga
• Örülnek a spanyoloknak a németek
• Spanyolország véget vetett az orosz csodának
• Aragonés: Jobbak vagyunk a németeknél

Bordás Gábor helyszíni tudósítása Bécsből

Negyvennégy év hosszú idő, még egy nemzet életében is, márpedig a spanyolok azóta várják, hogy a válogatott végre megnyerjen egy tornát. Persze mondhatjuk erre, hogy a világ nagyobbik részének százévente sem jut aranyérem, ám egy olyan országban, amelynek klubcsapatai sikert sikerre halmoznak a nemzetközi kupákban, az emberek mégiscsak okkal reménykedhettek benne, hogy egyszer majd a nemzeti tizenegynek is leesik valami.

A válogatott véget nem érő kudarcsorozata azonban egyre pesszimistábbá tette a szurkolókat, akik az utóbbi években egyfajta "úgysem sikerül" attitűddel figyelték a selección szereplését a nagy versenyeken - tekint vissza a múltba a Canal Sur Radio tudósítója, akivel a spanyolok nem túl eseménydús edzése közben beszélgetünk. Tapasztalatai szerint eleinte ezzel az Eb-vel kapcsolatban is visszafogott volt a hangulat, aztán a negyeddöntő hirtelen mindent megváltoztatott. Az olaszok legyőzése óta Spanyolország úgy ünnepel, mintha a csapat máris hazavitte volna az aranyérmeket, az oroszok ellen már senki sem kételkedett a sikerben, és mintha már azzal sem igazán számolnának a szurkolók, hogy a döntőben a könnyű ellenfélnek semmiképp sem nevezhető Németország is ott lesz a pályán.

A 2006-os vb után pokolba kívánt Luis Aragonést immár a nemzet bölcseként tisztelik, gyakorlatilag minden véleményformáló felsorakozott a szövetségi kapitány mögé, akinek döntéseit korábban csak az nem kérdőjelezte meg, aki valamiért nem jutott klaviatúrához. Annak idején elsősorban a védelem összetétele keltett kollektív felháborodást, a sztenderd négyesből egyedül Sergio Ramost nem akarták lecseréltetni Aragonésszel, de általános kifogás volt a klasszikus szélsők hiánya, és persze a "nagy öregek", Raúl és Joaquín mellőzése is.

Raúl esetét inkább a külföldi média fújta fel, vág közbe az El Mundo munkatársa, szerinte aki kicsit is ismeri a spanyol futball szereplőit, annak rögtön be kellett látnia, hogy a Real hetese nem való ebbe a csapatba. "Nemcsak a játéka, hanem a személyisége miatt sem. Madridban majdnem hogy egy szinten van a mindenkori edzővel, de ez Aragonésnél elképzelhetetlen. Kizártnak tartom, hogy két ekkora egó megférjen egymás mellett" - mondja, majd azt kezdi fejtegetni, hogy Iker Casillas mennyire más típusú csapatkapitány, ő a védésen kívül nem igazán foglalkozik egyébbel, Aragonés "alá" pedig éppen ilyen ember kell.

Nagyon készültek a spanyol szépfiúk a fináléra

A selección kapusa később a sajtótájékoztatón is megmutatja, hogy nem lehet rajta fogást találni, nem győzi figyelmezetni a lelkendező spanyol újságírókat, hogy még nem nyerték meg az Európa-bajnokságot. Válaszai egytől egyig diplomatikusak, egyedül akkor árul el valamit valódi érzéseiből, amikor a Real Madriddal vívott BL-döntők és az Eb-finálé összevetésére kérik. "Össze se lehet hasonlítani a kettőt, ez sokkal-sokkal nehezebb. Én legalábbis jóval idegesebb vagyok, nagyobb felelősséget érzek, mintha 45 millió ember boldogsága múlna rajtam" - mondja Casillas, aki szerint a németek fizikálisan és a levegőben ugyan előnyben vannak ellenük, a spanyol támadók viszont sokkal gyorsabban képesek elérni a tizenhatos környékét.

Carles Puyol elmondása szerint Luis Aragonesért is játszik majd vasárnap. "Korábban mindketten rengeteg kritikát kaptunk, de ő kitartott mellettem és Marchena mellett, aki szerintem az Eb legjobb teljesítményét nyújtotta eddig, nagyon könnyű vele együtt játszani. Mindannyian a kapitány mellet állunk, megbízunk benne és követjük őt. A személye miatt még boldogabb lennék, ha megnyernénk az Eb-t, mert igazán megérdemli, hogy aranyéremmel búcsúzzon."

Aragonés ugyanis - tartva magát tavaly novemberi bejelentéséhez - a döntő után mindenképpen elköszön a válogatottól, még ha jelenleg egy ország győzködni is arról, hogy változtassa meg az elhatározását. Erre ugyan továbbra sem hajlandó, szombati nyilatkozatában viszont végre felfedi az okát hajthatatlanságának. "Nagyon egyszerű: megyek, mert korábban senki nem kérte, hogy maradjak. Most már nincs visszaút" - mondja a mindig kemény mester, aki az utolsó válogatott mérkőzése előtti sajtótájékoztatón azért megenged magának egy kis szentimentalizmust. "Sok mindenkinek tartozom köszönettel, a csapatnak, a családomnak, de még a bírálóimnak is. Egyes kritikákból okultam, másokból nem, de soha senkinek nem vitattam el a jogát, hogy elmondja a véleményét a munkámról. Ha ki is jöttem néha a sodromból, legfeljebb tíz percig tartott a haragom. A kritikák hatására csak még keményebben dolgoztam, a játékosaim pedig partnerek voltak ebben, mert ők is megérezték, hogy jó úton haladunk."

Az őszhajú Aragonés talán épp a siker titkáról beszél játékosainak

Aragonésnek játékosként volt már része egy németek elleni fináléban, erről azonban nem őriz szép emlékeket. Az 1974-es BEK-döntőben az Atlético Madrid színeiben találkozott a Bayern Münchennel, és bár gólt lőtt a hosszabbításban, a németek egyenlítettek, az újrajátszást pedig 4-0-ra megnyerték. "Az a meccs is arra tanított meg, hogy a második helyet másnapra már mindenki elfelejti, az emberek csak a bajnokokra emlékeznek. Tudják ezt a játékosaim is, ezért kell győznünk vasárnap. Csakhogy az ellenfelet úgy hívják, hogy Németország, és ennél többet, azt hiszem, nem is kell mondanom róla."

Némi unszolásra aztán mégiscsak jellemezi pár szóval a riválist a spanyolok kapitánya, aki elsősorban a németek kontrajátékától, illetve fizikális és magasságbeli fölényétől tart. "Talán létrát is kéne vinnünk magunkkal vasárnap" - viccelődik Aragonés.

Küldje a #FUTBALLMMS kódszót sms-ben a 777-re, és fotókkal kiegészített információkhoz juthat mindössze havi 499 forintért! A regisztrációs sms díja 72 forint.
A szolgáltatást T-Mobile-ügyfelek vehetik igénybe. (x)