Fut, mint a gép, lő, mint az ágyú - Pavel Nedved-sztárportré

Ritkán fordul elő, hogy amikor egy futballista bejelenti visszavonulásának idejét, akkor klubja minden követ megmozgat azért, hogy maradásra bírja, a Juventusnál azonban éppen ez a helyzet Pavel Nedveddel. A cseh játékos már az ősszel elmondta, hogy ez az utolsó szezonja Torinóban, ám a Juve sehogyan sem találja a megfelelő utódot - ami Nedvedet ismerve nem is meglepő.

Nedved a szezon végén a válogatottban is bemutatkozhatott, Dusan Uhrín jóvoltából 1994 júniusában az Írország elleni mérkőzésen debütálhatott. Az Eb-selejtezőkre készülő válogatottak dublini összecsapásán a 88. percben váltotta Nemecet. A megelőlegezett bizalom nagyon jót tett a fiatal játékos önbizalmának, hiszen a következő idényben Nedved még érettebb játékot nyújtott.

Akkor már stabil, mi több, meghatározó játékosa volt a prágai együttesnek. Az 1994-es esztendő ősze nem a legjobban sikerült a Spartának, a rivális Slavia magabiztosan vezetett a bajnokságban, a téli szünetben már hét pont volt az előnye a bajnokcsapattal szemben. A Slavia 1947-ben volt utoljára bajnok, így volt miért harcolnia fiatal, roppant tehetséges csapatának, amelyben Radek Bejbl, Patrik Berger, Pavel Novotny, Jan Suchopárek és Vladimír Smícer is szerepelt.

Tavasszal aztán óriásit fordult a helyzet, a Sparta egymás után nyerte a mérkőzéseit, míg a Slaviánál mintha nem tavaszodott volna ki. Ilyen előzmények után következett 1995. április 7-én az év mérkőzése: a Slavia-Sparta. A rangadó óriási küzdelmet hozott, a hazaiak a 68. perctől Suchopárek kiállítása miatt emberhátrányban futballoztak, de tartották magukat. Az utolsó percben azonban átszakadt a Slavia-gát, Kristofík hibája után Nedved bevette Jan Stejskal kapuját.

Mint később kiderült, ez nem hárompontos, hanem aranyérmes gól volt. A Slavia ötpontos előnye rögtön kettőre zsugorodott, s a megtáltosodott Sparta mind a kilenc, a szezonból még hátralévő mérkőzését megnyerte. Nedved remekelt, 1995 áprilisában három mérkőzésen is eredményes volt, és a szezon végén elmondhatta magáról, hogy nála többször senki sem szerepelt a bajnokcsapatban. Merthogy a Sparta az lett, annak ellenére, hogy idény közben négy (!) edző (Dobias, Vladimír Borovicka, Jürgen Sundermann, Jozef Jarabinsky) dolgozott a klubnál.