Fogadási csalások már 1915-ben is előfordultak a labdarúgásban, a meccsek manipulálása pedig - a bochumi ügyészség által kirobbant bundaügy tanúsága szerint - mostanra a szervezett bűnözői csoportok repertoárjába is bekerült.
Noha korábban is léteztek a futballal kapcsolatos sportfogadások, amelyet Európa legnagyobb részében totónak neveztek el, ám ezek egyrészt több mérkőzésből álltak (eleinte 12, majd a ma is elterjedt 13+1 találkozóból), vagyis több összecsapás végeredményét is befolyásolni kellett ahhoz, hogy a kívánt nyereményt be lehessen gyűjteni, a totó műsora ráadásul országról országra változott. Próbálkozások persze így is voltak, Magyarországon is kiderült az 1980-as években, hogy több NB I-es focista is megpróbálta befolyásolni az eredményeket, ennek következményeként a magyar totóban jó ideig nem voltak hazai mérkőzések, ami egy egyszerű, ámde hatékony védekezési módszernek bizonyult.
A nemzetközi sportfogadó irodák megjelenése azonban mindent megváltoztatott. Napjainkban szinte minden mérkőzésre lehet fogadni, és nem csak kötésben (azaz több eredmény egyidejű megjátszásával), hanem egyenként is, földrajzi elhelyezkedéstől és nemzetiségtől függetlenül. Nemcsak Európában tűntek el a határok, de Ázsiában is meg lehet játszani a legtöbb európai meccset.
Ezzel a nemzeti szövetségek is kiszolgáltatottá váltak, hiszen semmit sem tehettek az ellen, hogy mérkőzéseik felkerüljenek valamelyik fogadóiroda kínálatába. Az internetes cégeknek nincsen szükségük helyi engedélyre, sőt, az Európai Unió törvényeinek megfelelően teljesen legálisan működnek, van olyan bukmékeriroda, amelynek számítógépes szerverei Gibraltáron találhatók.
Németh Gusztáv, a máltai székhelyű tobet.com magyarországi képviselője szerint ugyanakkor a fogadási csalásokat jellemzően nem az internetes oldalakon, hanem a készpénzforgalmú fogadóirodákban követik el.
"Reális feltételezés, hogy ha online fogadtak volna a manipulált meccsekre, akkor az idáig sem maradt volna titokban, hiszen itt banki tranzakciókon keresztül történik a fogadás" - mondja. "Nálunk minden pénzmozgás visszamenőleg is lekövethető, a bankszámla-tulajdonos nevének pedig meg kell egyeznie azzal, amelyen a játékos regisztrált az oldalra."
A Tobetnél külön biztonsági osztály foglalkozik a csalási kísérletek kiszűrésével, munkájukat egy olyan szoftver segíti, amely folyamatosan elemzi a fogadási szokásokat, nyomom követve, hogy egyes régiókból, illetve IP-címekről mire és mennyiért fogadnak, és mennyi idővel a sportesemény előtt teszik meg a tétjüket.
Ha csalás gyanúja merül fel, zárolják a játékos pénzét, a következő lépés pedig a kizárás lehet, amennyiben a biztonsági osztály vizsgálata során a gyanú beigazolódik. Feljelentést nem tesznek, Németh szerint ez nem az ő hatáskörük. A rendszer persze kijátszható, hiszen valaki egy másik névvel, másik gépről és egy új bankszámlaszámmal újra regisztrálhat, a cég magyar nyelvű oldalának augusztusi indulása óta azonban még egy gyanús esetet sem találtak, Németh szerint éppen azért, mert mindent elkövetnek, hogy minimálisra csökkentsék a biztonsági kockázatokat.
A nemzeti futballszövetségek egy része ennek ellenére nem nézi jó szemmel az online fogadóirodák működését. Pár évvel ezelőtt néhány nagy európai ország hadat üzent ugyan az online fogadóirodáknak, amelyek már mezszponzorként is megjelentek a labdarúgásban, szép bevételhez juttatva a klubokat. Franciaországban a Toulouse-nak nem engedélyezték, hogy 888.com nevű oldal neve szerepeljen a mezén (a klub így az egyik meccsre ???feliratú dresszben futott ki), Németországban pedig a Werder Bremen nem tehette fel a szerelésére a bwin feliratot - ehelyett a cég logójának megfelelő minta jelent meg a mezen We Win felirattal. A Werder végül felbontotta szerződését a céggel, az AC Milan pedig 100 ezer eurós büntetést kapott a helyi hatóságoktól, mert bwin-es mezben futott ki a pályára a Bayern München elleni BL-negyeddöntőn.
Pedig a szponzorálás az egyetlen tényező, amivel ezek a cégek visszajuttatnak valamit a labdarúgásba, és ez nem is kis összeg. A bwin jelenleg olyan egyesületeket mezén jelenik meg, mint a Bayern München (évi 16,6 millió fontért), az AC Milan (évi 10 millió font) és a Real Madrid (utóbbival szeptember végén hosszabbított szerződést 2013-ig, évi 16,6 millió fontot fizetve a spanyoloknak), de a cég egyben a portugál bajnokság névszponzora is, míg a gamebookers a román bajnoksághoz adja a nevét.
A fogadási csalások azonban általában nem ezen a szinten történnek, az erősebb európai bajnokságokban ugyanis olyan fizetések vannak, hogy a játékosoknak nem éri meg a bundázás kockázata. A kisebb európai országokban vagy az alacsonyabb osztályokban azonban már nagyobb a csábítás, márpedig fogadni ma már valóban szinte mindenre lehet.
A bet365.com kínálatában még a cseh és török ifjúsági meccsek is szerepelnek, a Tobet pedig azzal hirdeti magát, hogy náluk a magyar harmadosztály is benne van a programban (jelenleg egyébként 11 olyan online fogadóiroda van, amelynek oldala magyar nyelven is olvasható). A november 25-i, Jászberényi SE-Eger FC találkozón a döntetlen például 2,9-szeres pénzt fizet, Németh Gusztáv szerint azonban az NB III-as meccsekre a bukmékerek úgy számolják ki a szorzókat, illetve a feltehető összeg felső határát, hogy biztonságos maradjon a meccs.
"NB III-as fogadásokkal általában pár ezer forintot lehet csak nyerni, de az biztos, hogy a maximális nyeremény is húszezer forint alatt marad, ennyiért pedig nem éri meg csalni. Egy Bajnokok Ligája-mérkőzésre természetesen már jóval nagyobb összeggel is lehet fogadni" - mondja.
A napról napra tovább dagadó bundaügy ugyanakkor jelzi, a bűnszervezetek megtalálják a módját, hogy kevésbé jelentős futballnemzetek nem élvonalbeli meccseit is érdemes legyen megbundázni. A svájci másodosztályban szereplő Gossau focistája, Mario Bigoni már bevallotta: tavasszal 6500 eurót (több, mint 1,7 millió forintot) kapott azért, hogy megfelelően manipulálja a találkozó alakulását.
Felvetődik kérdés, vajon miért éppen labdarúgásban fordul elő leggyakrabban a bunda, amikor az egyéni sportágakra ma már ugyanúgy lehet fogadni, és alkalmasint könnyebben is lehet manipulálni azokat. "Ennek talán az lehet az oka, hogy mivel a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, a legtöbb fogadást is ezen a területen kötik, így kevésbé feltűnő egy-egy nagyobb nyeremény vagy egy váratlan eredmény eltalálása" - magyarázza Németh.
Tovább nehezíti a csalások elleni küzdelmet, hogy a német újságok általános vélekedése szerint Ázsia mostanra melegágyává vált az illegális fogadásoknak, sajtóértesülések szerint a bundaügyben lebukott bűnbanda is ezeken keresztül tettek szert nagy haszonra. Márpedig költhet a német szövetség évente 200 ezer eurót a fogadóirodák ellenőrzésére, a feketepiaccal szemben ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.