Vágólapra másolva!

"Ennyi ésszel én is tömjénezném magam" - portré Berényi Jánosról

2010. március 20. 16:06

Volt munkatársai hiú és öntömjénező embernek látják, van, aki a rengeteg pozíciója miatt felszínes vezetőt ismert meg benne, más szerint azonban már akkor energikus és felkészült menedzser volt, amikor ezt a szót még nem is ismerték Magyarországon. Berényi János a magyar sportvezetés jolly jokere, többek között irányította már a Hungaroring Sport Rt.-t és a Nemzeti Sportszövetséget is. Nemrég hagyta el a kosárlabdázókat, ahol úgy érezte, nem becsülik meg, és rövidesen visszatérhet a teniszszövetség élére. Noha mindkét helyen arra panaszkodtak, hogy üres pénztárat hagyott maga után, szerinte eddig mindig teljesítette a vállalásait.

Berényi János február 23-án mondott le a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) elnöki posztjáról, ám ha érvényesül a papírforma, alig egy hónapig marad irányítandó sportszövetség nélkül, jelenleg ugyanis csak ő pályázik a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki posztjára. Berényi lemondása 13 nappal követte Patay Lászlónak, az MTSZ eddigi elnökének távozását, és 13 nappal előzte meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, amely hatályon kívül helyezte az MKOSZ 2007. március 9-én megtartott, Berényit elnökké választó küldöttgyűlésének határozatait.

Logikus következtetés, hogy e két esemény motiválta Berényit döntésében, ő azonban azt mondja, már korábban elhatározásra jutott, és ennek semmi köze a bírósági ítélethez. "Az értelmetlen gáncsoskodások túl sok energiámat emésztették fel, ráadásul egyre kevesebben maradtak mellettem azon barátaim, kollegáim közül, akikkel közösen vállalkoztunk a magyar kosárlabdasport rendbetételére" - mondta Kosarinfo.com honlapnak adott nyilatkozatában.

Az [origo] kérdésére pedig így fogalmazott: "Kezdettől fogva támadtak a kosárszövetségben, az én nyakamba varrták, hogy szabálytalanul lett összehívva az engem megválasztó közgyűlés, holott nekem ehhez akkor még semmi közöm nem volt, ezt azokon kéne számon kérni, akik akkoriban előkészítették az eseményt. Három újságíró folyamatosan azt sulykolta az emberekbe, hogy illegitim elnök vagyok, bennem pedig tavaly év végén felvetődött a kérdés: miért hagyom itt ütni-vágni magamat? Nem hiányoznak az állandó támadások, hogy egy társadalmi munkában végzett tevékenység közben lejárassanak, lehülyézzenek. Inkább visszamegyek ahhoz a szövetséghez, ahol szerettek és most is értékelnek."

A kosárszövetség egyik elnökségi tagjától származó információnk szerint Berényi lemondásakor tagadta, hogy pályázna Patay megüresedett helyére. Ehhez képest Deák Attila, az MTSZ főtitkára kedden az [origo] érdeklődésére megerősítette: jelen pillanatban Berényi János az egyetlen elnökjelölt a március 27-én esedékes közgyűlésre.

"Mindenképpen távoztam volna kosárszövetségtől, mert elegem lett abból, hogy nem becsülnek meg" - mondja erre Berényi. "Való igaz, tavaly karácsonykor megkerestek a teniszezők, megkértek, hogy térjek vissza, mert az előző elnököt nem tudta elfogadni a tenisztársadalom. Ám amikor lemondtam az egyik szövetségnél, még nem voltam hivatalos jelölt a másiknál, nem akartam kettős játékot játszani."

Taróczyék nem kommentálják

Berényi egyszer már volt a teniszszövetség elnöke, 1996 és 2007 között. Ez a tizenegy év aligha nevezhető a magyar teniszsport aranykorának, a női válogatottnak ugyan voltak jó eredményei, a férfiak azonban többnyire csalódást keltően szerepeltek. "A szövetség pénztára is kongott az ürességtől, amikor Berényi átadta posztját Patay Lászlónak" - mondta egy [origo]-nak név nélkül nyilatkozó szövetségi tisztségviselő, Berényi szerint azonban ő mindvégig egyensúlyban tartotta a költségvetést, rövidesen pedig kiderül, hogy az utána jövő elnök több vagy kevesebb pénzt tudott-e szerezni nála a sportág számára.

Hogy Berényi milyen elnöke volt az MTSZ-nek, a sportág két legnagyobb élő magyar alakját, Temesvári Andreát és Taróczy Balázst is kérdeztük, de hosszas unszolásunkra sem voltak hajlandóak egy szót sem mondani Berényiről. Legalábbis olyasmit nem, amelynek megírásához hozzájárultak volna.

Valaki rosszul emlékszik

1991 és 2003 között Berényi a számos néven futó soproni vasutas nőikosárlabda-klub vezetője volt. Ebben az időszak több sikert is feljegyezhettek az egyesületnél, az 1992-1993-as, az 1998-1999-es és a 2001-2002-es idényben magyar bajnoki címet nyertek Balogh Juditék, az 1997-1998-as szezonban pedig elhódították a második számú európai trófeát, a Ronchetti-kupát is. A 2002-es aranyérem Farkas Sándor, a Rátgéber László utáni második legsikeresebb magyar kosárlabdaedző (a ZTE és az Albacomp férfi csapatával kettő, illetve három, a Sopronnal egy magyar bajnoki cím) nevéhez fűződik.

"2002 májusában 3-0-ra vertük a bajnoki döntőben a Rátgéber irányította MiZo Pécs csapatát, a leírhatatlan örömmámorban Berényi mellett állva, a soproni városháza erkélyén énekeltük könnybe lábadt szemmel a himnuszt a több ezres tömeg üdvrivalgásától kísérve" - emlékszik vissza a Berényi alkalmazottjaként töltött időszakra Farkas. "Fél évvel később, december elsején többszöri kérésemre felbontottuk a szerződésemet, hogy miért, arról még nyolc év távlatából sem beszélhetek. De nem is ez a lényeg: 2003. január elsején több barátom is felhívott azzal, hogy Berényivel töltötték a szilveszter éjszakát, és a klub elnöke nagy összegbe le akarta fogadni, hogy én sohasem voltam a GYSEV-Ringa vezetőedzője. Egy hónappal azt követően, hogy szerződést bontottam az egyesülettel."

"Ez aljas hazugság!" - reagált feldúltan Berényi, miután szembesítettük Farkas szavaival. "Annak idején én harcoltam érte, hogy ő legyen az edzőnk. Ebből lett elegem, hogy gonosz emeberek ilyen életszerűtlen dolgokat akarnak elhitetni másokkal, csodálkozom, hogy ő ezt elhitte rólam. Különben is, én mindig a családommal szoktam szilveszterezni."

Farkas egy másik tüskét is hordoz magában, amely tudomása szerint szintén Berényitől származik. "Amikor októberben nem hosszabbították meg Rátgéber mandátumát a női válogatott élén, jómagam is szóba kerültem lehetséges szövetségi kapitányként, de - amint a fülembe jutott - Berényi azzal söpörte le a nevemet, hogy bárkit, csak Farkast ne..."

Berényi szerint ennek az értesülésnek sincs valóságalapja. "Szóba sem került Farkas Sanyi neve, nem is merült fel más jelölt Székely Norberten kívül" - állítja.

Semmi nem valósult meg a kitűzött célokból

A Szpartak Moszkva csapatával 2009-ben Euroligát nyert Rátgébert tavaly október 9-én váltották le a válogatott éléről: az előzetesen kiküldött meghívó szerint az elnökségi ülésen nem lett volna szó személyi kérdésekről, így Berényi vezetésével csupán hatan voltak ott a tizenegy elnökségi tag közül.

Amikor Berényi február 23-án lemondott, közfelkiáltással Ruttner Györgyöt kérték fel, hogy a május 21-i közgyűlésig lássa el az elnöki teendőket. "Nem volt más választásom, meghatott a teljesen egyhangú felkérés" - mondta az ügyvéd, akit váratlanul ért Berényi szerinte előzmények nélküli távozása.

"Le kell szögeznem, hogy elnöki periódusa első két évében hozott szponzorokat, s ezért a sportág köszönettel tartozik neki. Jelenleg azonban a szövetség kasszája gyakorlatilag üres, csak a két felnőtt válogatott idei versenyeztetése 18-18 millió forintba kerülne, ennek a pénznek a fele sincs meg, idén csak a 16,5 millió forintos normatív állami támogatásra számíthatunk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól, amelynek azonban egyelőre csak egy töredéke érkezett meg. Örülök, hogy legalább a repülőjegyeket olcsón meg tudtuk venni a válogatottaknak az Európa-bajnoki selejtezőkre. Meglehet, drasztikusan kell csökkenteni a központi iroda fenntartásának költségeit, a magas bérleti és megbízási díjakat, mivel az erre az évre beígért szponzorok sehol sincsenek, s bár akut adósságunk szerencsére nincs, még vannak kötelezettségeink a FIBA és a férfi tagozat felé, amelyek fedezetét egyelőre nem látom. Minden eshetőségre felkészülve vészforgatókönyvet is ki kell dolgoznunk" - fogalmazott Ruttner.

Mindez három évvel azok után, hogy Berényi 2007-es megválasztásakor "széles körű kapcsolatrendszerén" keresztül megannyi szponzor támogatásáról biztosította a közgyűlést, Bencze Tamás, illetve Sztojan Ivkovics 2007-es szövetségi kapitányi kinevezésekor pedig mindkét válogatottnak - de elsősorban a nőinek - nemcsak a biztos Eb-részvételt, hanem a pekingi olimpiára történő kijutást tűzte ki megvalósítandó célul. Ezzel szemben egyik válogatottunk sem jutott ki a 2007-es Eb-re, nem is beszélve az olimpiáról.

"2009. december végéig teljesítettem a vállalt kötelezettségeimet, a tavalyi év során ötvenmillió forintot szereztem a kosárszövetségnek, meg kell nézni az év végi mérleget" - mondta Berényi. "Való igaz, idén már egy fillért sem hoztam, de ez szerintem természetes, miután bejelentettem a távozási szándékomat. Ez immár Ruttner úr feladata, akinek tudnia kell, mivel jár ez a pozíció, ámbár nemcsak az elnök, hanem az elnökségi tagok előtt is nyitva áll lehetőség, hogy támogatókat szerezzenek".

"Nem lop, de nem is hoz"

Elbert Gábor 2001 és 2006 között dolgozott Berényi keze alatt a Nemzeti Sportszövetség (NSZSZ) főtitkáraként, Berényi abban a időszakban a szervezet elnöke volt.

"Én tulajdonképpen csak hálás lehetek neki, mert ő hívott oda az NSSZ-hez, s későbbi karrierem nyilván máshogy alakult volna, ha akkor ebben a pozícióban nem figyelnek fel rám" - mondta a később sport-szakállamtitkári, majd MLSZ-főtitkári pozíciót is betöltő Elbert.

"Nem volt rosszindulatú ember, s ami a magyar közéletben feltétlenül kiemelendő, hiszen nem mindenkiről mondható el: nem lopott - igaz, nem is hozott. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy az ördögbe tölthet be ennyi funkciót ez az ember, amennyi tíz másiknak is sok lenne. Berényit - legalábbis amennyire én meg tudtam ítélni - a felszínesség jellemezte, de hát aki egyszerre legalább tíz szervezetnek az elnöke, az nem is képes elmélyülni a dolgokban. Szegény néhai Frenkl Róbert professzor, valamikori tanárom a Testnevelési Egyetemen mondta egyszer roppant találóan: Berényiben senki sem lát ellenfelet, ezért tudja elérni mindig azt, amit el akar érni. Roppant hiú ember, kimondhatatlanul szeret szerepelni, talán ez a legjellemzőbb tulajdonsága."

Az álláshalmozó

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, négy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező közgazdász a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál, a GYSEV Rt.-nél kezdte pályafutását, előbb a soproni vasútigazgatóság kereskedelmi gyakornokaként, majd a budapesti vezérigazgatói titkárság vezetőjeként dolgozott.

Alapítója volt a GYSEV tulajdonú Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft.-nek, amelynek 15 éven át az első számú vezetője volt.

A rendszerváltást követően 1990-2002-ig a GYSEV elnök-vezérigazgatójaként működött, közben 1994-ben a MÁV miniszteri biztosa is volt. Jelenleg a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója, valamint igazgató tanácsi alelnök ERA (European Railway Agency) s az UIRR (Európai Kombinált Fuvarozási Szövetség) vállalatoknál. A közelmúltban két nagy nemzetközi vasúti szövetség, a párizsi székhelyű UIC (Nemzetközi Vasútegylet), illetve a brüsszeli székhelyű CER (Európai Vasutak Közössége) is igazgatósági tagjai sorába választotta.

Sportvezetői pályáját a vívószövetség elnökségi tagjaként kezdte, 1990-2000 között a Hungaroring Sport Rt. elnöke, 1996-2007-ig a Magyar Tenisz Szövetség elnöke. 2007. március 9-től 2010. február 23-ig a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége elnöke. 2001-2006 között a Nemzeti Sportszövetség elnöke. 2006-tól a NSSZ alelnöke, az olimpiai szekció vezetője. 1996-tól Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1991 és 2003 között a GYSEV-Ringa soproni nőikosárlabda-klub elnöke volt. Emellett számos szakmai szervezetben, így a Vámügynök Szövetségben, a STRATOSZ-ban, és a Hungarokombiban tölt be elnöki funkciót.

"Nagy munkabírású ember vagyok, 14-16 órát tudok egy nap dolgozni, ha úgy hozza az élet" - magyarázta Berényi, hogyan képes ilyen sok tevékenységet összeegyeztetni. "Én alapvetően vasutas ember vagyok, megbecsülnek a szakmában, elismernek Európában is. Több nemzetközi funkcióm is van, ezekre azonban nem lehet csak úgy bejelentekezni, ki kell érdemelni őket. Úgy gondolom, eddig sportvezetőként is megoldottam, amit rám bíztak. Az efféle tisztségért persze szinte sosem jár köszönet, ezt mást sportágakban érdekelt elnöktársaim is megerősíthetik. Addig dicsérik az embert, amíg tudja hozni a pénzt, aztán ha beszűkülnek a források, máris őt hibáztatják. Igaz, ez nálam nemigen fordult elő, inkább az elismerő hangok voltak többségben."

"Ha ő nincs, ma nincs Magyar Nagydíj"

Berényi a kilencvenes évek második felében a Hungaroring Sport Rt. elnök-vezérigazgatója is volt. A magyar autósportban megforduló emberek elbeszéléséből egy hozzáértő, rátermett menedzser képe bontakozik ki. Dávid Sándor, a magyar sportújságírás 73 éves élő legendája például nem tud kifogyni a dicsérő szóból. "Tudom, hogy a Hungaroring falain kívül nem sok jót mondanak Berényiről, de nekem nem áll módomban hozzájuk csatlakozni. Én már évtizedekkel ezelőtt ismertem, a BVSC-ben vívtam, s ő volt a vasutas sportklub elnöke. Energikus, felkészült menedzsert ismertem meg benne, bár akkoriban ezt a szót még nem ismerték Magyarországon. Borotvaéles az esze, akkoriban a GYSEV helyettes vezérigazgatója volt, később pedig elnök-vezérigazgató lett belőle. Egyébként igazi polihisztor, a Magyar Rádió gyermekkórusában is énekelt, kitűnően zongorázik, ha lehet így fogalmazni, minden hangszeren játszik, és kéretik ezt átvitt értelemben is elfogadni" - jellemezte Dávid Berényit.

Szerinte elsősorban az is Berényinek köszönhető, hogy az utóbbi húsz évben rendeztek Forma-1-es futamokat Magyarországon. "A rendszerváltás után nem volt pénz a Hungaroring működtetésére, ezért a versenypályát öt évre bérbe adta az állam Bernie Ecclestone-nak. Csakhogy volt két olyan esztendő, az 1992-es és az 1993-as, amikor a jegyértékesítéssel megbízott IBUSZ egyszerűen elfelejtette eladni a belépőket, a pénz nem folyt be Ecclestone-nak, aki mérgében azzal fenyegetőzött, hogy elveszi tőlünk a Magyar Nagydíjat. Berényi azonban megtalálta az egyetlen megoldást: vissza kell vásárolni a bérleti jogot Eclestone-tól. Az egész tranzakciót ő vezényelte le, ha ő nincs, és és nem szerez a törekvéséhez támogatókat mindkét politikai oldalon, továbbá remek tárgyalókészségével nem ért szót Ecclestone-nal, akkor most tényleg nem lenne Magyar Nagydíj" - állítja Dávid.

Persze akadtak buktatók is, például az, hogy Berényi olyan befektetőt talált - a ma már hírhedt Globex Holdingot -, amelyről az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem akar pénzt adni, csupán megszerezni a Hungaroringet. Berényi azonban megszimatolta a veszélyt, és ügyesen kihátrált az ügyletből.

Kérdés, hogy ha ilyen sikereket ért el a cégnél, miért hagyta ott mégis Berényi a Hungaroringet? "Összesűrűsödtek a dolgok, túl sok volt neki a GYSEV-Ringa, a teniszszövetség, a GYSEV, az NSSZ és a Hungaroring. A legstrapásabbat adta le" - adja meg a választ Dávid.

"Ha valamilyen hibáját próbálnám megtalálni, akkor hiúságát, öntömjénező karakterét említhetném, de hát erről meg ez a véleményem: ha nekem annyi eszem lenne, mint Berényinek, akkor én is szívesen tömjénezném magamat."

Berényi szerint egy közszereplő megítélése mindig vegyes, így természetesnek veszi, hogy egyesek kedvelik, míg másokat irritál a személyisége. "Én tudom magamról, hogy mindig tisztességgel végeztem a dolgomat, de azt nem vitatom, hogy voltak rossz döntéseim. A legrosszabb, hogy három évvel ezelőtt elvállaltam a kosárszövetség vezetését, mert nem érdemelték meg. Kezdettől fogva igaztalan bírálatokat kaptam, és azóta is ennek a levét iszom."

Ch. Gáll András - Bordás Gábor