"Nem voltak hülyék öt-tíz éve sem" - hogyan haladnak a korral a magyar fociedzők?

Rossz mentalitás, vékony utánpótlás, a profi munkához szükséges pénz hiánya - az [origo]-nak nyilatkozó hazai trénerek beszámolói alapján jellemzően e három tényezőben sűríthetjük össze a magyar futball gyengeségeit. De vajon hogyan képzik magukat a magyar fociedzők, miként próbálják tartani a lépést külföldi kollégáikkal? Csank János nincs elalélva a színes segédeszközöktől,  Garami József internetes szakoldalt olvas, Prukner László szerint pedig jók a magyar edzők, csak nem segítik egymást.

"A labdarúgás fejlődése elsősorban tömegesítést jelent. A génekben kódolva van a tehetség, nagyjából tízezer nyolc-tízéves gyerekből egy lesz nemzetközi klasszis, és három-négyezerből egy lesz jó NB I-es szintű" - világít rá a magyar foci egyik fő gondjára, a kirívóan kevés hazai utánpótlás-játékosra Csank János, a Zalaegerszeg vezetőedzője, aki szerint "a spanyolok nem megtanítják az embereket futballozni, hanem azokat edzik, akik eleve tehetségesek, ez nagy különbség".

Magyarországon egész Európában az egyik legalacsonyabb a futballozni kezdő gyerekek száma, ami már eleve megköti a magyar edzők kezét, véli Prukner László, a Ferencváros nyáron kinevezett edzője, a hazai edzőképzés irányítója. "Az elmúlt évtizedek erkölcsi rombolása juttatta el a focit ide. Nagyon kevés gyerek választja ezt a sportot, amely így már a kezdeteknél elég nagy léket kap. Ezért nem beszélhetünk kiválasztásról, márpedig minőségi munkát a kiválasztottakkal lehet végezni, noha fontos az is, akiből csak másodosztályú játékos lesz" - mondja Prukner.

Szerinte mindez egy társadalmi probléma része, a focit sem lehet különválasztani a környezettől, amelyből kinő: "Nincsenek erkölcsi normák, nincsenek eligazodási pontok. Az élet más területén lehet munka nélkül eredményt elérni, lehet teljesítmény nélkül celebnek lenni, de a futballban nem. A gyerekek már pedagógiai, pszichológiai deficittel érkeznek a pályára, és ezt még nehezebb kiküszöbölni, amíg alacsony bérért vagy sokszor fizetés nélkül dolgoznak edzők az utánpótlásban."

"Vegyük például Messit!"

A magyar focisták hátrányos helyzetére panaszkodott Halmosi Péter is, felhíva a figyelmet a játékosok gyenge menedzselésére is. "Nekem huszonhét éves koromig kellett küzdenem, hogy kikerüljek, egy horvát vagy egy afrikai viszont már húszévesen lehetőséget kaphat, mert más a megítélése, jobb a menedzselése, óriási előnnyel indul. Már nálunk is kezd kialakulni a profi menedzselés, de még csak a kezdeteknél járunk" - mondja az angol Premier League-ből nyáron kiesett Hull City légiósa.

Halmosi a magyar edzők által említett mentális hiányosságokat is érzékeli, mint mondja, az angliai tréningeken nem elsősorban a feladatokban van különbség, hanem más a játékosok hozzáállása, például egy terhelésés játékot sokkal nagyobb elánnal csinálnak végig: "Azért pörgősebb a tréning, mert mindenki hajt egy bizonyos szinten. Vegyük, mondjuk, Messit: ő sem tudna jól játszani, ha a tizenegy játékosból kilenc nem olyan sebességen focizna, mint ő. Ha egy négy-négy elleni játékban hatan nem megfelelő iramban teljesítenek, akkor nem jó semmire az egész" - magyarázza.

"Tíz éve sem voltak hülyék az edzők"

A Hull Citynél nyolcfős edzőcsapat foglalkozik Halmosiékkal, szemben a magyar élvonalban tipikus edző, pályaedző, kapusedző hármassal. A világelittől pedig még a jelenleg másodvonalbeli angol klub is messze van: "Pár éve, amikor az Ancelotti-féle Milannál voltunk, az olasz edző munkáját tizennyolcan segítették, tehát vele együtt tizenkilenc fős volt a szakmai stáb, melynek minden tagja egy-egy apró részletre ügyelt" - meséli Prukner, aki szerint a magyar edzők átszervezéssel küszöbölhetik ki ezt a hátrányt, úgy, ha megpróbálnak sokrétűbbek lenni.

Edzés a Fradi-pályán

Mindez azonban csak ideig-óráig jelenthet megoldást, merthogy - ahogy a hazai edzőképzés vezetője mondja - a világ minden területén, például a tudományokban is specializálódás megy végbe.

Ugyanígy látja a helyzetet Csank János is: "Johann Cruyff annak idején a Barcelonánál megmondta, hogy ő csak a taktikához ért, ezért körbevette magát különféle szakemberekkel. Én az ilyen teammunkában látom a különbséget: a gazdag klubok megfizethetnek másodedzőket, erőnléti edzőt, pszichológust, satöbbit, csak épp egy ilyen nyolcfős stáb bére egy hét alatt felemésztené egy magyar klub féléves működési költségét."

"Aztán van, amitől elalélnak, de nincs akkora jelentősége, ilyenek a bója feletti mozgáskoordinációs gyakorlatok, amelyek már régebben is léteztek, csak most színesebbek a segédeszközök miatt. Mi még labdával csináltuk ugyanezt, de még régebben Puskásék, Peléék ugyanilyen koordinált focisták voltak" - mondja még az újításokról a korábban a Vácot és a Ferencvárost is bajnoki címre vezető tréner.

"Hogy közelről lássam az öreg borvirágos fejét"

2007-ben sokan kritizálták a magyar edzői kart amiatt, hogy amikor Alex Ferguson előadást tartott nekik, akkor Bicskei Bertalanon kívül senki sem tett fel kérdést a Manchester United edzőjének. Csank János szerint ennek az volt az oka, hogy Ferguson akkor éppen csak "átszaladt Magyarországon", a helyzet nem volt alkalmas az érdemi tanulásra. "Eleve úgy kezdte az előadást, hogy nem megy bele részletekbe, én is csak azért mentem el, hogy közelről lássam az öreg borvirágos fejét" - emlékszik vissza az egykori szövetségi kapitány.

"Van értelme a továbbképzéseknek, de ennek éppen nem volt. Amikor eljön, mondjuk, egy francia edző, és a téli felkészülésről tart egy két és fél órás előadást, az teljesen más. Amiket Ferguson akkor elmondott, azokat én már mind olvastam, a nagy részleteket nem árulta el. Az ilyesmihez egyébként nem mindig könnyű hozzájutni, annak idején például meg akartam tudni, hogyan edz a holland 19-21 éves korosztály, kértem kinti ismerőseim segítségét, de azt mondták, egyszerűen nem adnak ki erről semmilyen anyagot."

Garami József, az MTK vezetőedzője plaszikusan foglalta össze a világfutball új tendenciáit: "Az edzők nem voltak hülyék öt-tíz éve sem, a korszerűség abban nyilvánul meg, hogy a gyakorlatok kifejezetten a futballra irányulnak. Labdabiztosság, hatékony összjáték, kis helyre tömörített játék - a világ legjobbjai ma ezekben múlják felül a többieket."

Edzés a Fradi-pályán II.

Egyszerűen jobb játékosok

Garami József szerint mindezek ellenére nem a szakmai munka okozza a magyar klubcsapatok vesztét a nemzetközi kupákban: "Nem az edzők közti tudáskülönbég nyilvánul meg, hanem sokkal jobb játékosok vannak a nemzetközi porondon. Az ellenfelek több pénzből jobb csapatokat vásárolnak össze, ez jelenti a különbséget."

"Kint, ha egy edző azt mondja: kell egy szőke, kék szemű néger, aki mindig odaér a kapu elé, akkor hoznak neki egyet. Mi meg válogathatunk olyanok közt, akik itthon is sínylődnek" - helyezkedik kollégájával azonos álláspontra Csank János.

Egy mindenesetre biztos: az európai futballban sztenderdek vannak, azaz egy magyar edzőnek ugyanazt kell tudnia, mint külföldi társainak, mióta az európai szövetség bevezette az A, B és Pro licencet. Az UEFA odafigyel a nemzetközi trendekre, továbbképzéseket tart, ezenfelül az interneten hozzáférni rengeteg mindenhez, amivel élnek is az [origo]-nak nyilatkozó magyar trénerek - Garami például a kifejezetten szakmai cikkeket tartalmazó Top21 oldalt említette kérdésünkre.

Prukner szerint áttörésre van szükség

Az elmúlt évetizedekben a magyar futball lerombolta a nemzetközi megbecsültségét, a hazai edzők iránt pedig még a játékosoknál is gyérebb a kereslet. Amikor erről kérdeztük Csankot, Pruknert és Garamit, egyformán a környékbeli országokkal, a csehekkel, szerbekkel, horvátokkal, románokkal példálóztak, akik Európában dolgozva is segítik egymást, sokszor komplett stábokat építve egy-egy klubba. "Nagyon sok magyar edző tud annyit, mint egy külföldi, de amíg valaki nem kap komoly bizonyítási lehetőséget és nem él vele, addig nem történhet áttörés" - véli Prukner László. Ezenkívül a magyar edzők külföldön nem segítik egymást, ezen a mentalitáson változtatni kell."