"Remélem, lassan kinövök a tehetség kategóriából" - interjú Németh Krisztiánnal

Németh Krisztián nagy reményekkel igazolt augusztusban az Olimpiakoszhoz, ám eddig mindössze tizenhárom percet játszott, igaz, ez is elég volt ahhoz, hogy gólpasszt adjon. A tavalyi U20-as vébé egyik legjobb magyar játékosa szeretné, ha már nem csak tehetségnek tartanák, éppen ezért az edzéseken úgy küzd, mintha meccset játszana. A 21 éves csatár örülne, ha egyszer olyan erős lenne az NB I, hogy a legjobb magyar játékosok légióskodás helyett mind otthon maradnának. Nem bánta meg a liverpooli éveket, és jól tudja, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy Egervári Sándor meghívja a nagyválogatottba.

• Németh Krisztiánt bosszúból szerezte meg az Olimpiakosz

- Az egyik magyar sportoldal azt írta az Olimpiakosz Panioniosz elleni 5-0-s meccsét követően, hogy "gólpasszal debütált a szupertehetség". Mit szólt a jelzőhöz?
- Nem olvastam, de örültem annak, hogy sikerült a bemutatkozásom. Közben pedig remélem, hogy lassan kinövök ebből a tehetség kategóriából.

- A november eleji meccs óta miért nem játszik az Olimpiakoszban?
- Minden meccset nyerünk, így az edzőnek nincs oka változtatni, a belga Kevin Mirallas pedig szépen termeli a gólokat. A keretben ráadásul négy jó csatár van, így nehéz feladat bekerülni a kezdőbe, ám amikor az edzőnk beállított, tudtam valamit mutatni.

- Mit tud tenni azért, hogy egyszer stabil kezdő legyen? Csak keményebben kell edzenie, vagy fejben is változnia kell?
- Úgy érzem, elég jól viselem, hogy nem játszom, nem vagyok megsértődve. Még nem voltam ilyen helyzetben, éppen ezért minden edzést meccsnek fogok fel, hiszen ezzel a saját érdekemet szolgálom. Így nem veszítek az erőmből, szinten tudom tartani magam, és bármikor bevethető vagyok.

- Kölcsönadásra nem gondolt még?
- Télen lehet erre visszatérni, egyelőre nem tudom, hogy miként alakul a jövőm. Angliában akár egy egy hónapos kölcsönadás is lehetséges, ez itt nem divat. Még van hátra öt meccs, addig megpróbálok bizonyítani.

- Tavaly 4-4-2-t játszott a csapat, így nem a legjobbkor jött az ön számára, hogy edzőjük, a spanyol Ernesto Valverde átállt az egycsatáros játékra.
- A taktika bejött neki, hiszen a csapat vezeti a bajnokságot, így nem moroghatnak a kispadozók, az eredmények ugyanis az edző döntéseit igazolják.

- Az edzővel milyen viszonyban van? Olvasni lehetett arról, hogy összerúgták a port.
- Abszolút jó a kapcsolatunk, néha odahív magához, és elmondja, hogy pontosan mit és hogyan csináljak. Egyszer volt egy késésem, amikor az U21-es válogatottban nem játszhattam eltiltás miatt, én mégis otthon maradtam a meccset megnézni, pedig vissza kellett volna utaznom Görögországba. Hibáztam, belátom, de nem voltam még korábban ilyen helyzetben, tanultam az esetből, később mindent tisztáztunk az edzővel.

- Détári Lajos nagy sztárja volt az Olimpiakosznak, ez mennyit segít?
- Az AEK-ben Esterházy Marcit emlegették, amikor szóba került a magyar futball, itt pedig egyből mindenki mondja, hogy Lajos milyen nagy játékos volt. A mai napig nagy sztárja a klubnak, az edzőpályán kinn van a képe is, fel van tehát adva a lecke számomra, hogy én is jó hírét keltsem Görögországban a magyar labdarúgásnak.

- Melyik a nagyobb klub, az AEK vagy az Olimpiakosz?
- Mind a két helyen jól éreztem magam, úgyhogy különbséget nem tennék közöttük, bár az boldoggá tesz, hogy az első helyezett csapat játékosa vagyok. Remélem, megnyerjük a bajnokságot.

- Az AEK-szurkolókat nem bántotta, hogy végül a nagy riválishoz igazolt?
- Épp most hétvégén játszunk a volt klubom ellen, ráadásul az athéni olimpiai stadionban, így, ha beküld az edzőm, most megtudhatom, hogy mit gondolnak a drukkerek a váltásomról. Előfordult, hogy az utcán megkérdezték, miért mentem el, de nagyon negatív élményem ezzel kapcsolatban nem volt.

- És ha gólt lőne?
- Egyelőre annak is örülnék, ha pályára lépnék. Az AEK számomra már a múlt, most már csak az Olimpiakosz foglakoztat.

Az AEK-szurkolók nem bántották, amiért a rivális Olimpiakoszhoz igazolt

- Milyen a görög bajnokság színvonala a magyarhoz, illetve az angolhoz képest?
- Mindegyiknek megvan a maga szépsége, jellegzetessége, s bár mindenki örül, aki külföldön játszik, a legjobb az lenne, ha otthon játszanánk. Remélem, egyszer lesz olyan erős az NB I, hogy otthon játszhassak.

- Sérülékenynek is titulálták már, pedig több sérüléséről nem is tehetett, például amikor Blackpoolban fejbe rúgták, majd amikor a felnőttválogatottban mellbe talpalták. Hogyan élte meg a kihagyásokat?
- Nagyon rosszul, hiszen így ki lehet esni a ritmusból, de most lekopogom, lassan egy éve, hogy utoljára sérült voltam, március óta pedig minden edzést végig tudtam csinálni. Most már teljes értékű vagyok, s remélem, hogy a folytatásban is elkerülnek majd a sérülések.

- Megbánta, hogy annak idején a Liverpoolba igazolt, elvégre az első csapatnál nem sok lehetőséget kapott?
- Ma is jó döntésnek tartom, hiszen Angliában felvettem egy olyan ritmust, amely ma is sokat segít. Tizennyolc éves voltam, amikor Liverpoolba szerződtem, Angliában is voltak sikereim és felejthetetlen élményeim, jó időszakként gondolok vissza az ottani évekre. Ha nem lettek volna a sérüléseim, akkor még előbbre tarthatnék, bár ezen ma már nem búslakodom.

- Elég volt a fejlődéséhez annyi, hogy Gerrard és Torres társaságában tréningezhetett?
- Úgy érzem, sokat fejlődtem gyorsaságban, fejben, a játékstílusom is megváltozott, s amit lehetett, azt az angliai évek hozzátették a játékomhoz. Élmény volt a liverpooli sztárokkal készülni, csak pozitív dolgot tudok említeni.

- Azt nem fájlalja, hogy a Premier League-ben nem mutatkozott be?
- Sajnálom, ez az egy hiányérzetem van, de elég közel voltam hozzá, szerintem jól is ment a játék, ám sajnos mindig olyankor jöttek a sérülések, amikor megkaphattam volna a lehetőséget.

- Nem érzi úgy, hogy kicsit elszaladt ön mellett az idő? Hiszen lassan már 22 éves, de Európában még nem sikerült letennie a névjegyét.
- Tavaly az AEK-kel azért be tudtam mutatkozni az Európa Ligában, Görögországban pedig már kezdenek megismerni. Nyilván többet szeretnék játszani, többet szeretnék elérni, majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

- Ki a csapat legnagyobb sztárja?
- Minden poszton van egy-két sztár, a svéd Mellberg hátul, a spanyol Ibagaza és Riera középen, a szerb Pantelic és a dán Rommedahl elöl, ők már mind sokat letettek az asztalra. Erős a keret, a Panával jó kis csatát vívunk majd az aranyéremért, mert nekik is jó a keretük.

Németh-gólpassz 2:43-nál

- Csapattársának, a volt fradista Megyeri Balázsnak milyenek az esélyei?
- Az edzésmunkája alapján úgy gondolom, eljön az idő Megyeri számára is, egyelőre ő a harmadik számú kapus. Remélem, előbbre tud lépni, nagyon jóban vagyok vele.

- A Grazban futballozó csatár, Szabics Imre azt mondta, miután Fradi-csatárként Magyarországon ajnározták, légiósként eleinte "egy utolsó senkinek" érezte magát. Ön érzett ilyet?
- Nem azt mondom, hogy senkinek éreztem magam, de tényleg nehezebb volt. Athénban nekem sokat segített, hogy a Liverpoolból érkeztem, de azzal egyetértek, hogy magyarként többet kell letenni az asztalra, mint másoknak. Ezért is lenne jó, ha jó lenne az NB I.

- Azt is mondta Szabics, hogy szerinte a magyar sajtó tönkreteszi a fiatalokat, amikor azt állítja róluk, hogy a Real Madridban lenne a helyük.
- Ez emberfüggő, de szerintem a sajtó ennyire nem tudja befolyásolni a játékosokat. Hiába írják le rólam, hogy a Real Madrid akar, én tudom, hogy mennyit érek. Görögországban tizenkét sportújság van, jórészt csak a focival foglalkoznak, otthon ehhez képest elég normális keretek között zajlik az újságírás. Itt ez ennél jóval durvább.

- Zavaró?
- Eleinte az volt, mára kezdem megszokni. Ha az edzés után lejegeled a lábad, az másnap benne lesz az újságban.

Nem csodálkozik azon, hogy Egervári Sándor még nem hívta meg a válogatott keretébe

- Mit gondol, az U21-es csapat elérhette volna az Eb-t, ha Koman Vladimir nem kerül át a felnőttekhez?
- Nagy lehetőség volt ez a számunkra, ez lehetett volna a korosztályos sikerek megkoronázása, ha továbbjutnunk, szerintem meg is érdemeltük volna. De hogy a kiesésnek mi lehetett az oka, abba nem szeretnék belemenni. A lehetőség elúszott, nem jutottunk ki az Eb-re, mindannyian sajnáljuk, de most már a felnőtt életünkre kell koncentrálni.

- Az U20-as vb-bronz gyakran eszébe jut?
- Nagy élmény volt, főleg, hogy bronzérem van a kezünkben, de nem hiszem, hogy olyan sokat kell ezzel foglalkozni. Szép emlék, de a múltból nem lehet megélni. Azt viszont igenis meg kell mutatni, hogy nem véletlenül értük el a tavalyi sikert.

- Egervári Sándor állítólag nagyon kedveli önt, a nagyválogatottba mégsem hívta még meg. Mondott erről valamit a szövetségi kapitány?
- Amikor Magyarországon voltam, közölte, hogy jó lenne minél többet játszani, hogy számításba tudjon venni, de magam is tisztában vagyok azzal, hogy mi kell tennem ahhoz, hogy behívót kapjak. Tiszta dolog: ha játszom, és jól teljesítek, akkor megadja majd a kapitány a bizalmat, ám eddig nem volt miért behívni, hiszen még nem bizonyítottam. Addig nincs is erről mit beszélni.

- A gondolattal azért csak eljátszott, hogy Szalai és Priskin kihagyott helyzeteiből bevágott volna-e párat Litvánia ellen?
- Ők legalább helyzetbe kerültek. Egy csatár formájáról mindent elmond, ha ennyiszer odaér a kapu elé, a hollandok ellen pedig berúgják majd a helyzeteket.