- Most, hogy szabadon igazolható lett, tényleg haza akar jönni?
- Még képlékeny, hogy hol folytatom, mert a Haladással beszéltem ugyan, de konkrétumokról, az anyagi feltételekről még nem esett szó.
- Miért nem játszatta az edzője, elvégre 2008-ban klubrekordot jelentő összegért, két és fél millió fontért szerződtették?
- Én ebben a bajnokságban már bizonyítottam, az edzőnek pedig tudnia kellene, hogy a Championshipben jó teljesítményre lennék képes, de sajnos a futball ilyen. Velem nem közölte senki, hogy valamit rosszul csinálok, én meg eddig úgy voltam vele, hogy teszem a dolgom, aztán ha majd lesznek sérültek, akkor ismét megkapom a lehetőséget. De sajnos nem ez történt, amikor sok volt a sérült, hiába van már több mint négyszáz első osztályú meccs a lábamban, hiába vagyok válogatott, inkább egy fiatalt tettek be a csapatba. Ilyenkor azért már érdemes elgondolkodni, és én arra jutottam, hogy tök mindegy, mit csinálok, ez az edző nem szereti a játékstílusomat. Van, aki az erőfutballt, van, aki a játszósat szereti, én az ő elképzeléseibe egyszerűen nem illek bele. Ezzel csak egy baj van, hogy ezt nem közölte velem. Bár tényleg nehéz lenne az ő által alkalmazott taktikában játszanom, de az egyértelmű, hogy jó pár játékosnál jobb vagyok.
- Milyen ez a taktika, amelybe egy harmincszoros magyar válogatott nem illik bele?
- Angol futballt játszunk, angol játékosokkal, akik csak erre az erőre, ívelgetésre, rohanásra épülő focira képesek. Az edzőnknek a Barcelona focija nem foci, azt csak tilitolizásnak tartja, tudom, sok angol is így van ezzel. A Championshipben jobbára csak angol futballisták szerepelnek, a Premier League pedig nem a hazaiak, hanem a légiósok miatt erős. Mindez látszik az angol válogatott eredményességén is. A csapat nem sikeres, mivel azt a statikus futballt játssza, ami nemzetközi szinten kevés.
- Lehet, hogy épp az első és a másodosztály játékstílusa közötti különbség miatt ment jobban önnek a Premier League-ben?
- Nem hiszem. Amikor idejöttem, játszogattam, most viszont már nem. Az edzőnek nem tetszik a játékom, lehet, önnek is inkább Geráé vagy Dzsudzsáké tetszik. De valamiért kifizettek értem egy horribilis összeget, és látszik, hogy az edzőt ez nem érdekli, és ebben nincs is semmi rossz. Viszont én éppen ezért akarok váltani, plusz hát idén már harminckét évesleszek. Nem vagyok fiatal, és már korábban elterveztem, hogy egyszer hazaigazolok majd a Haladásba. De nem azért menekülök haza, mert elküldtek, én kértem a szerződésem felbontását. Edzhettem a csapattal, de nem vettek figyelembe. Sok külföldi így jár, nem egyszerű itt egy spanyol vagy egy olasz játékosnak sem.
- A csapattársak, a szurkolók mit szóltak a mellőzéséhez?
- A Hull szurkolói fórumait ritkán néztem, mert megérteni is nehéz a szlenggel teli írásaikat, de személyesen sokan kérdezgettek, hogy "miért nem játszol, hiszen ellenünk Plymouth-játékosként minden meccsen gólt rúgtál?" Nem értik, hogy itt vagyok már harmadik éve, és mégis - alig kaptam lehetőséget. Egy angol csatár 15 meccsen egy gólt sem rúgott, majd formába lendült, és szerzett ötöt. Ezt azért tudta megtenni, mert bíztak benne. Engem viszont egyszer beállítottak, utána pedig csak csere lettem. Ez is lehetőség, de nem bizalom.
- Azért távozik, mert csalódott Angliában?
- Nem csalódtam, egyszerűen csak haza akarok menni. Nem tudom, hogyan alakul a sorsom, de a szívem azt diktálja, hogy ez a helyes. Ian Holloway vitt annak idején Plymouthba, aki azóta is bizonyította, hogy milyen jó edző, most is úgy néz ki, hogy a Blackpoolt benn fogja tartani a Premier League-ben. Amikor együtt dolgoztunk, azt mondta rólam - ami az újságokban is megjelent -, hogy nálam profibb labdarúgóval még nem találkozott, nem is mond nekem semmit a taktikáról, mert tudja, hogy tudom, mi a dolgom. Akkori csapattársaim, Tímár Krisztián és Buzsáky Ákos mindig szívattak is ezzel, hogy mit csináltam Hollowayjel, hogy ilyeneket mond nekem? Azt is mondta a mester nekünk, magyaroknak, hogy tisztel és becsül minket azért, mert Magyarországról Angliába igazoltunk, mert kevés angol merné bevállalni, hogy más kultúrában próbáljon szerencsét, játékosként ő sem merte. Holloway egy tiszta, őszinte ember, nem úgy, mint aki idehozott a Hullhoz, Phil Brown, majd Iain Dowie, no meg a mostani edzőnk, Nigel Pearson. Rendben van, hogy Pearson nem szeret, de akkor mondja bele a szemembe, ne az újságokban olvassam, hogy kölcsön akarnak adni.
- Továbbra is azt mondom, csalódottnak tűnik.
- Nem csalódtam, hanem rájöttem, hogy sok olyan angol ember van, aki nem őszinte, és rájöttem, hogy Angliában nagyon nem szeretik a külföldieket. Mindig mosolyognak, segítenek, viszont nem biztos, hogy szeretnek. Magyarországon azt érzékelem, ha valakinek baja van veled, akkor látod rajta, Angliában viszont nincs ráírva az emberekre, hogy mit gondolnak rólad.
Ki tudja, Halmosinak lesz-e még alkalma Cristiano Ronaldo ellen játszani
- Mostanában nem ön az egyedüli a magyarok közül, akinek egyre több a problémája Angliában, az előző fordulóban például csak Fülöp Márton védett (kapott is egy furcsa öngólt, amivel kikaptak), de neki sincs stabil helye az Ipswichben. Gondja volt az edzőjével Priskin Tamásnak, Gyepes Gábornak is.
- Örülök, hogy nem nekem kellett ezt felhozni. Ha megnézi, látszik, hogy nem csak egy magyar játékossal szórakoznak a brit edzők. A Cardiff dobogós volt, amikor Gyepes Gábor csinált egy hibát, miután a walesi edzője nem azt mondta, hogy a csapat hibázott, hanem a magyar játékos nyakába varrta a vereséget. Vagy ott van Gera Zoli esete, akit imádnak a Fulham-drukkerek, tavaly a hátán vitte a döntőbe a csapatát az Európa Ligában. Érdekli ez a mostani edzőjét? Nem. Miért? Mert magyar. Nekem az jön le ebből, hogy itt bizony szórakoznak a magyarokkal. Akiket felsorolt, az egyik pillanatról a másikra, egy rossz meccs miatt azonnal kicsináltak. Tímár Krisztián az év játékosa volt a Plymouthban, idén kétszer berakták, a meccs legjobbja lett, majd megint kikerült a csapatból. Ilyenkor mondhatják a játékosok, hogy "azért padozom, mert hülye az edző", de ennyi játékosnak nem lehet hülye edzője. A gond az, hogy magyarok vagyunk, és a magyarokat könnyebben félreteszik a futballunk miatt. Nem veszik észre, hogy egy magyarnak mennyivel nehezebb megállnia a helyét, és milyen nehéz eljutnia idáig. Egy angol, egy ír ugrik, mondjuk, tíz lépcsőt, mi meg százat. Nekik fogalmuk sincs arról, hogy Gera Harkányban, én meg a Haladás salakpályáján kezdtem el focizni.
- Dimitar Berbatovnak mégis nagyon megy a Manchester Unitedben, el is ismerik, pedig a bolgár válogatott rosszabbul áll a világranglistán, mint a magyar.
- A bolgár futballnak sincs túl sok nagy játékosa. Nálunk van egy Gera, egy Dzsudzsák, egy Hajnal (érthetetlen, hogy vele is hogyan elbántak), vagy egy Dárdai. Király Gábor hét évig topszinten védett a Herthában, a szurkolók imádták, majd az angol másodosztályban, egy Burnley-ben azt mondják neki, hogy "tök mindegy, mit csinálsz, csak harmadik számú kapus leszel". Normális dolog ez? Egy horvát, de még egy bolgár futballnak is más a megítélése.
- Mi az oka?
- Mondjon egy híres magyar menedzsert Filipovicon kívül - aki nem is magyar, hanem szerb -, vagy egy magyar edzőt. Bölöni László? Száz éve nem él Magyarországon. Nincs sehol egy olyan magyar sportvezető, aki egy topcsapatnál lenne, és oda tudna vinni magához, mondjuk egy Dzsudzsák Balázst. A légiósok sikerei bizony ezeken a dolgokon is múlnak. Nagyon kicsi ország vagyunk. Ennyi magyar futballista nem lehet annyira gyenge, hogy ugyanaz történjen mindegyikkel. Amikor nézem a Hull meccseit, tudom, hogy akik a helyemen játszanak, nem jobbak, mint én. Nem vagyok hülye, ennyit én is meg tudok ítélni.
A középpályás eldöntötte: végleg elhagyja Angliát
- Miért vágyik haza, mikor bő két éve, egy válogatott meccs előtt - épp az [origo]-nak - azt mondta, hogy fárasztja a magyar futballközeg?
- Én nem úgy veszem, hogy az NB I-be megyek vissza, hanem, hogy a Haladásba. Szombathelyen nem érdekel a magyar közeg. Tudom, hogy kapok majd a lelátóról, de ez csak doppingol. Ha valaki kritizál, azt válaszolom neki: csináld utánam. Aki külföldre kikerül, és ott megállja a helyét, az azért juthat oda el, mert nem tipikus magyar gondolkodású. Most is sok tehetséges játékos van a magyar NB I-ben, sokuknak már évek óta külföldön lenne a helyük, viszont lehet, hogy nem a menedzserük, hanem a negatív gondolkodásuk miatt nem lettek légiósok. Én nem akarok azonosulni a magyar közeggel, pozitív gondolatok és pozitív emberek között szeretnék lenni. Amikor 2010-ben fél évig Szombathelyen játszottam, kieső helyen állt a csapat, mondtam is a csapattársaimnak, hogy nekünk simán benn kell maradni. Végül nyolcadikak lettünk.
- Most utolsó előtti a Haladás, ez sem riasztja el?
- Aczél Zoltán remek edző, és lesznek erősítések is, szóval feljebb fog lépni a csapat. Persze fontos az anyagi háttér, remélem, hogy az a terv, hogy NB I-es maradjon a csapat, én nem tudom elképzelni, hogy kiessen. Ezúttal nem az eszemre, hanem a szívemre szeretnék hallgatni, de érezni szeretném, hogy a Haladás számára ugyanannyira fontos vagyok, mint amennyire a Haladás fontos a számomra.
- A futballisták döntő többségénél a klubváltáskor nagyon fontos érv a fizetés. Most ön - a hasamra csapok - lehet, csak tized- vagy huszadannyit keresne, mint Angliában, mégis jönni akar. Ön lenne az üdítő kivétel, akit nem csak a pénz motivál?
- Tudom, hogy milyen pénzek vannak az NB I-ben, de azt is, hogy milyenek Ausztriában, és mennyit lehet keresni a Videotonnál, Debrecenben vagy éppen Győrben. Ha nem is annyit akarok keresni, mint egy újonc Hali-játékos, de amit a magyar topcsapatoknál kapnék, annak a pénznek akár a harmadáért is aláírnék Szombathelyre.
Halmosi úgy véli, kemény munkával akár a Haladásból is bekerülhet a válogatottba
- Gondolom, Szombathelyen azt is értékelhetik, hogy nem 35 évesen, hanem még ereje teljében akar hazatérni, hiszen így tényleg erősítést jelentene.
- Azért az angol irammal kevés bajnokság veszi fel a versenyt, de igen, én ezt is akartam, hogy ne akkor jöjjek haza, amikor már alig bírok lépni. Segíteni akarok, és ezt Király Gábornak is mondtam már többször. Őt megértem, hogy még nem jön, hiszen kapusként akár 40-41 évesen is meghatározó lehet az NB I-ben, én azonban mezőnyjátékos vagyok.
- Ha mégsem jön össze a Haladás-szerződés, akkor mi lesz a B terve?
- Egyelőre ilyen nincsen, mert teljes mértékben csakis a Haladásban gondolkodom.
- Nem tart attól, hogy Szombathelyről nehéz lesz visszaszereznie a helyét a válogatottban?
- Hogyne lenne bennem ez is, de nem most, jelenleg teljesen normális, hogy nem hívnak, hiszen nem játszottam. De hozzá kell tennem, 2002-től 2010-ig folyamatos válogatott kerettag voltam, minden edző hívott, Erwin Koemannál sokat is játszottam, balbekként - amely nem a saját posztom - nem égtem meg egyszer sem. Szeretnék bekerülni a Haladásból is, de tudom, hogy nem elég, ha csak jól játszom. A csapatnak is erősnek kell lennie, el kell érnie a Győr, a Videoton vagy a Debrecen szintjét. Ez csak pénzkérdés. Ha ez összejött két év alatt a Videotonnak, miért ne sikerülhetne a Haladásnak is?
A Haladáson nem múlik Halmosi szerződtetése |
Deéry Attila, a Haladás ügyvezetője szerint Halmosi Péterrel azonnal leülnek tárgyalni, amint a középpályás hazatér Szombathelyre. A futballista családja már Magyarországon van, Halmosi autóval indult útnak Hullból. "Körülbelül három-négy hete beszéltem Halmosi Péter menedzserével, Vladan Filipoviccsal, azóta nem tárgyaltunk" - nyilatkozta az ügyvezető a Vas Népének. "De amint Halmosi Szombathelyre érkezik, természetesen vele is tárgyalósztalhoz ülünk. Miután ő már többször is kijelentette, hogy a Haladásban szeretné folytatni a pályafutását, nem hiszem, hogy bármi akadálya lehet a megegyezésnek. Rajtunk biztosan nem múlik." |