"Én nem bántottam senkit, csak a tényeket közöltem" - Huszti Szabolcs minden kérdésre válaszol

Nem sokat nyilatkozott Huszti Szabolcs azóta, hogy tavaly szeptemberben egy nyílt levélben kiosztotta a magyar futball számos szereplőjét, és lemondta a válogatottságot, most azonban az [origo]-nak adott interjúban részletesen beszámol nagy felzúdulást okozó kijelentései hátteréről és következményeiről. A kérdéseinkre e-mailben válaszoló játékos arra számít, hogy valószínűleg már soha nem fog játszani a válogatottban, de szerinte talán nem is lenne érdemes visszatérni egy olyan társaságba, ahol sokan igazat adnak neki, de a nyilvánosság előtt ezt nem vállalják fel.

- Miért csak e-mailben ad interjút?
- Mert így mindig úgy, és az jelenik meg, amit írtam.

- Megbánt bármit is a szeptemberben megírt levélben megfogalmazott állítások közül?
- Semmit. Egyébként minden gondolatomat megosztottam Egervári Sándorral is a levél megírása előtt, ezért sem akartam már vele utána beszélni. Még valami: én nem is akartam levelet írni, de ez volt az egyetlen formája annak, hogy az kerüljön az újságokba, amit gondolok, és ne írják át a szavaimat, vagy ne hagyjanak ki belőle semmit.

- Miért nem vette fel a telefont, amikor Egervári Sándor folyamatosan hívta?
- Mert én már mindent elmondtam neki, de az első kérdése az volt, hogyan kommunikáljuk le.

- Tavaly novemberben úgy nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy nagyon szeretne még a válogatottban játszani, majd ugyanebben a cikkben egy későbbi kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Egervári Sándornak tizedszerre se venné fel a telefont. Nem ellentmondás ez?
- A válogatottban mindenki akar játszani, de valószínű, hogy én már nem fogok. Valahogy ezt akartam mondani ezzel.

- A levelében az írta, az a célja, hogy felszínre kerüljenek bizonyos problémák a válogatottnál, és ezzel is a magyar futball ügyét szolgálja. A problémák valóban felszínre kerültek, ön viszont mintha elzárkózna attól, hogy rész vállaljon a megoldásukban. Egyetért, vagy másképp gondolja?
- Talán azért volt jó a levél, mert így többen beleláthattak egy-két dologba, bár szerintem ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon a futballunk, új szakemberekre lenne szükség, egy fiatalabb generációra, amely külföldön is sikereket ért el, mert 1986 óta egyre lejjebb megyünk, és ez nem biztos, hogy csak a játékosok hibája.

- Juhász Roland a levél megjelenés után azt mondta, hogy mindenben egyetért önnel, azaz ő is kiállt az igazáért, mégis tagja maradt a válogatottnak. Ön miért nem követte a példáját?
- Nemcsak ő értett velem egyet, de csak ő állt ki mellettem. Ezért az ember abba is belegondol, hogy érdemes-e visszamenni egy olyan társaságba, ahol sokan mondják, hogy igazad van, de amikor meg kéne szólalni, akkor pedig nagy a csönd. Filip (Vladan Filipovic, Huszti ügynöke - a szerk.) mondta, hogy maradnom kéne a válogatottban, de én másképpen éreztem.

"A levél több olyan dolgot is tartalmazott, amiről mi négyszemközt nem is beszéltünk, szóval no comment" - reagált Huszti szavaira Egervári Sándor az [origo]-nak. "Én sokat tettem annak érdekében, hogy megváltoztassa a döntését, ezért többször is hívtam, de tudomásul kell vennem, hogy nem akar jönni."

- Mit szólt ahhoz, hogy amikor a levél által felvetett problémákat a szakvezetés megbeszélte a csapattal, az MLSZ elnöke is jelen volt?
- Ahogy hallottam, körülbelül ötperces megbeszélés volt. Nekem az MLSZ-elnök nem a főnököm, csak a mindenkori kapitány az. Ettől függetlenül fontosnak tartom, hogy olyan emberek, mint Csányi Sándor vagy Orbán Viktor a foci mögé álljanak, de talán egy új generációt tudnék melléjük elképzelni, például Lipcsei Pétert, Aczél Zoltánt, Kovács Zoltánt vagy Sándor Tamást, akikre sokan felnéznek.

- Nyugodtabb lett az élete a levél óta, vagy éppen fordítva? Sok kritikát kap esetleg a szemébe?
- Ez érdekes, de akik a témával kapcsolatban megszólítottak, mindenki csak gratulált.

- A magyar játékosok általában azt nyilatkozzák, hogy nem érdekli őket a sajtó, mégis kívülről fújják, hogy milyen osztályzatokat kaptak. Ön hogy van ezzel?
- Régebben érdekelt, ma már nem annyira. Már elég idős vagyok ahhoz, hogy tudjam, hogyan játszottam. Ma már tudom, hogy nem az alapján visz el egy klub, hogy milyen osztályzatot kaptam valamelyik újságban, hanem a valódi teljesítmény alapján.

- Körülbelül hány százalékát olvasta el az önről szóló cikkeknek?
- Majdnem mindet, de én nem veszem fel úgy, mint a családom. Ők mindig mondják, hogy "olvastad ezt vagy azt a hazugságot?" Én mindig mondom, az számítson nekik, hogy ők milyennek ismernek, és ne az, hogy mit írnak rólam.

- Ilyen reakciókra számított a levele után?
- Azt gondoltam, több olyan embert is megszólaltatnak, akik egyetértettek velem, de persze csak "szakemberek" harsogtak.

- A levele után elég jó eredményeket ért el a válogatott. Hogy gondolja, volt esetleg pozitív hatása a levelének?
- Nem hiszem. Mindenki azt mondja, hogy mennyit léptünk előre a világranglistán, de szerintem ez semmit sem számít. Nem mindegy, hogy ha Németország (amely négyet gurított Argentínának) vagy Hollandia (vb-döntő) az ellenfél, avagy Litvánia, San Marino, Azerbajdzsán, esetleg Finnország.

- Nincs hiányérzete, nem vágyik arra, hogy olyan címlapokkal legyen tele a magyar sajtó, mint "Huszti kilőtte a vb-re a válogatottat", vagy "Huszti góljával Európa-ligát nyert a Zenit"? Mit próbál tenni azért, hogy ez megvalósulhasson?
- Jaj, címlapra én nem vágyom, higgye el, viszont ilyen sikerre igen, mindkettőre. Ezért dolgozik mindenki az edzéseken.

- Továbbra is úgy érzi, hogy akikről a levelében írt - például Vanczák Vilmos vagy Hajnal Tamás -, megkerülhetetlen tagjai kellene hogy legyenek a válogatottnak?
- Nem ezt írtam! Tétmeccsen én nem avattam volna három újoncot, inkább tapasztaltabb játékosokkal álltam volna fel, és úgy gondolom, nem ezért vannak külföldön ezek a játékosok, mert annyira rosszak lennének. Amint a mostani keretet is látom, négy NB I-es játékos van benne, de Tőzsér Dani a Genkből még a keretben sincs.

- Az NB I-ről, a Videotonról miért ilyen rossz a véleménye, hiszen annak idején önt is a Sopronból válogatták be?
- Én nem bántottam senkit, csak a tényeket közöltem, például hogy egy gyenge Maribor oda-vissza verte a mi kirakatcsapatunkat. Amikor Sopronból bekerültem a válogatottba, örültem, ha egy Stark Peti vagy egy Bodnár Laci hozzám szólt. Én úgy érzem, nem okoztam csalódást, és később sem, hiszen öt válogatott meccs után három gól állt a nevem mellett. De ha Lőw Zsolt nem lett volna sérült, sosem játszottam volna Brazília ellen, hiszen ő légiós volt a Cottbusban, és ezért előnyt élvezett velem szemben, amit természetesnek is vettem.

- Tud még drukkolni Egervári Sándor csapatának? A finnek ellen épp az ön posztján, a balszélen szereplő Dzsudzsák Balázs lőtte a győztes gólt, örült neki?
- Magyar vagyok, ezért természetesen drukkolok a válogatottnak. Örültem Balázs góljának is, de nem mondanám, hogy a posztomról szerezte, mert a vb-selejtezők során (amelyeken úgy érzem, húzóembere voltam a csapatnak, kilenc gólból hétben közreműködtem) egyszer sem játszottam ott.

- A Zenit orosz bajnok lett, és az Európa-ligában - az Anderlecht, az AEK Athén és a Rangers előtt - csoportelsőként jutott tovább. Mi a csapat titka?
- Több minőségi játékosokkal rendelkezik, mint a többi csapat, tele vagyunk portugál, szerb, horvát, belga, orosz és szlovák válogatottakkal. Mindemellett rengeteg olyan játékos ül a kispadon, akik bármikor bevethetők, és meccseket tudnak eldönteni. A Zenitnek magas a költségvetése, így megteheti, hogy ennyi jó futballistája legyen.

- Mi az a három dolog, ami miatt mindenképpen örül a szentpétervári szerződésének?
- A nemzetközi meccsek (a Hannoverrel lehetetlen volt), a trófeák gyűjtése (a Hannoverrel ez is lehetetlen volt), és az anyagi szempontok miatt.

- Mit gondol, az oroszt miért nem nevezik topligának?
- Mitől topliga egy liga? Az oroszoknál az első két helyezett egyből a Bajnokok Ligájában, a harmadik a BL-selejtezőben indulhat, az ötödik hely pedig még Európa-ligát ér, és majdnem ugyanez van a Bundesligában. Szerintem ezt topligának nevezik.

- Ha olyan jó csapat a Zenit, mint amilyenek az eredményei és a költségvetése, akkor miért adta el Andrej Arsavint?
- Mert Arsavin mindenképpen akart Nyugat-Európában is futballozni.

- Ki a legnagyobb riválisa a csapatba kerülésért?
- A helyemen a portugál Danny játszik, akit 30 millió euróért vett meg a Zenit, és a bajnokság legjobb játékosának választottak, de többször játszottam más poszton is.

- Edzője, Luciano Spalletti biztatta bármi jóval, vagy teljesen természetes, hogy egy sztárcsapatban egy kiemelkedő magyar játékosnak egy évben 399 percnyi játék jut?
- Én sem örülök ennyi játékidőnek, de ezt el kell fogadnom, még akkor is, ha néha ez nagyon nehéz.

- Amikor beáll, ön végzi a szögleteket, a szabadrúgásokat. Ez mintha azt jelentené, hogy az edzője igenis jó játékosnak tartja. Miért nem játszatja többet?
- Azt, hogy jó játékosnak tart, bizonyítja, hogy nem engedett el kölcsönbe egy német klubhoz most. Remélem, bizonyítja majd azzal is, hogy még több lehetőséget ad a jövőben!

- Állítólag a Zaragoza érdeklődött ön iránt, elgondolkodna egy bennmaradásért küzdő spanyol ajánlaton?
- Ha ennyire keveset játszanék, mint tavaly, akkor igen, de ha stabil kezdő lennék, akkor eszembe sem jutna.

- Több sportújságban is megjelent, hogy jelenleg ön a legjobban fizetett magyar sportoló. Mennyire tartja ezt igazolásnak arra vonatkozóan, hogy valóban jó labdarúgó? Nagyon bántotta, amikor keveset keresett az NB I-ben?
- Hárommillió eurót fizettek értem hat hónappal a szerződésem lejárta előtt, azt hiszem, ez jelent valamit. Én sohasem sírtam, hogy keveset keresek válogatott játékosként a Fradiban, de a Hannoverben is körülbelül a tizedik voltam a fizetési listán, érdekes, akkor nem volt téma a fizetésem. Akkor nem volt feltűnő, milyen keveset kerestem, csak az, ha jobban. Egyébként senki sem tudja a mostani fizetésemet, mindenki csak találgat, de a fő téma sajnos mindig az, hogy ki mennyit keres.

- Pintér Attila azt mondta az [origo]-nak, hogy a magyar nép irigy. Egyetért ezzel?
- Teljesen.

- Ha klubot váltana, milyen szempontok alapján hozná meg a döntést?
- Amikor egy labdarúgó klubot vált, mindig mérlegeli a szakmai és az anyagi tényezőket. Persze hogy mindenki a Realban akar játszani topfizetésért, de ez nem olyan egyszerű. Az is számít, hogy hány ajánlat közül lehet válogatni, már ha van egyáltalán konkrét ajánlat. Nem kell mondanom, hogy az újságokban megjelenő átigazolási híreknek körülbelül az öt százalékuk igaz. Az még nem elég egy váltáshoz, ha van tíz érdeklődő, de egyik sem ad konkrét ajánlatot.

- Miért lép vissza annyi orosz csapat a bajnokságtól?
- Oroszország nagyon nagy. Mindenki repülővel közlekedik, ami - csakúgy, mint a szállás - pénzbe kerül, és akkor még nem is beszéltem a játékosok fizetéséről, amit nagyon nehéz lehet a kisebb kluboknak fizetniük.

- Ön mit gondol a magyarok szurkolási moráljáról, vereséghez, győzelemhez való hozzáállásukról? Ugyanez milyen az oroszoknál?
- Szerintem a szurkoló mindig és mindenhol ott van, ha jól megy a csapatnak, ha rosszul. Minket Szibériába is ezrek kísérnek, pedig ötórányi repülésre van Szentpétervártól, képzelje el ezt vonaton vagy kocsiban. Sajnos nálunk (a magyaroknál - a szerk.) inkább divatszurkolók vannak.

- Sikerült előbbre jutnia a ranglétrán, amióta lemondta a válogatottságot, és csak a klubjára koncentrál?
- Erre majd később tudok válaszolni.