"Kétharmadban viszont nagyon jól felkészült, korábban már eltervezett fejlesztések vannak, olyan hiánypótló fejlesztések, amelyek az utánpótlás-nevelést nagyban meglódítják majd" - jelentette ki. Bánki hozzátette: az öt sportszövetséghez több ezer kérelem érkezett be, a legnagyobb ilyen igény a labdarúgóknál jelentkezett, ez 1300-1400 kérelem. Mintegy 360-380 klub vagy egyesület pályázott a kézi- és kosárlabdázóknál, ennél kevesebb a jégkorongozóknál, és a várakozásoknak megfelelően a legkevesebb, 68 a vízilabdázóknál.
Ennek ellenére a legnagyobb összegre a vízilabda szövetség pályázik: a Megyeri híd pesti hídfőjéhez tervezett nemzeti uszodakomplexumhoz 14 milliárd forintra tartana igényt. Csak a futballban legalább tíz, félmilliárd forintosnál nagyobb igényű pályázatról beszélt a képviselő, ezek leginkább pálya- vagy kiszolgálóhelyiségek építéséhez kapcsolódnak.
"Az infrastruktúra legrosszabb állapotban éppen a fővárosban van, úgyhogy a szövetségeknek a támogatási igazolások kiadásánál majd ezt is mérlegelni kell" - mondta.
Bánki Erik szerint "mindenki komolyan gondolja, hogy öt-tíz éves fejlesztési időszakban érdemes gondolkodni, vagyis nem kell mindent az első évben meglépni, hanem tényleg be lehet osztani évente úgy, hogy azt a költségvetés is elbírja".
A szövetségek a parlamenti sportbizottság elnöke szerint október végéig végeznek az igények feldolgozásával. Az ötszázmillió forint feletti nagyberuházásokra benyújtott kérelmekről a kormány dönt majd, a kisebb támogatásokhoz pedig jónéhány egyesület már novemberben hozzájut, hiszen a szövetségi igazolások kiadása után nekik már csak egy szerződést kell megkötni.
Az idei költségvetési évben hét-nyolc milliárd forint társasági adókedvezményből származó forrást hívhatnak le a klubok, jövőre pedig 20-25 milliárd forinttal kalkulálhatnak. Erre az adókedvezményre lesz pénz a költségvetésben a sportbizottsági elnök szerint.