Minden idők legdurvább csoportja is összejöhet a foci-Eb-n

Szerda délelőtt az európai labdarúgó szövetség bejelentette, milyen kiemelés alapján sorsolják majd ki a jövő évi foci-Eb csoportjait. Mivel a két leggyengébb csapat is az első kalapban van, a szokásosnál erősebb csoportok alakulhatnak ki, és már a torna elején több döntőnek beillő meccs is létrejöhet. Cikkünkben bemutatjuk a kedden teljessé vált Eb-mezőny tagjait, és számba vesszük az esélyeiket.

Noha a jövő évi Európa-bajnokságon Ukrajna az egyetlen újonc, az európai labdarúgásban nagy volt a fluktuáció az utóbbi években. A legutóbbi Eb tizenhat csapatából most csak tíz jutott ki, a 2010-es, dél-afrikai világbajnokságon szerepelt tizenhárom európai csapatból szintén csak tíz lesz ott. Résztvevő viszont az összes korábbi Eb-győztes (vagy jogutódja), a mezőny erejét azonban az jelzi igazán, hogy az aktuális világranglista első tizenöt helyezettje közül tizenkettő pályára lép majd.

A franciák a negyedik kalapban

Ez a szám alighanem még magasabb lenne, ha az Eb-nek nem Lengyelország és Ukrajna lenne a házigazdája, a két rendező ország ugyanis kicsit kilóg a mezőnyből. A lengyelek a FIFA-ranglistán az európai válogatottak között is csak a 33. helyen állnak, de az ukránok sem dicsekedhetnek a maguk 30. helyével. A gyenge helyezéshez ugyanakkor az is hozzájárul, hogy e két válogatott nem játszhatott tétmeccset az elmúlt másfél évben, a barátságos meccseken pedig kevesebb világranglista-pontot osztanak. Játékerőt tekintve várhatóan a két hazai csapat lesz a leggyengébb a tornán, ehhez képest mind a kettő kiemelt lesz a december 2-ai sorsoláson, pedig az UEFA-koefficiensük alapján csak az utolsóba férnének bele.

A két házigazda mellett még Spanyolország és Hollandia kiemelt, Németország már csak a második kalapba kerül, Olaszország, Anglia és Oroszország mellett. Portugália már csak a harmadik kiemelési csoportba fért be, Franciaország pedig csak a negyedikbe, így egy olyan négyes is összejöhet, amelyben a spanyolok, a németek, a portugálok és a franciák szerepelnek (ebből a négy csapatból ez esetben csak kettő juthatna a legjobb nyolc közé).

A kiemelés

1. kalap: Spanyolország, Hollandia, Ukrajna, Lengyelország

2. kalap: Németország, Olaszország, Anglia, Oroszország

3. kalap: Horvátország, Görögország, Portugália, Svédország

4. kalap: Dánia, Franciaország, Írország, Csehország

Megtörténhet az első címvédés

A fenti extrém, de egyáltalán nem lehetetlen esetből is jól látszik, hogy nagyon sok múlik a sorsoláson, ennek ellenére természetesen a nemzetközi szaktekintélyek is egyre jobban belelendülnek az esélylatolgatásba, az általánosnak mondható vélekedés szerint a címvédő spanyolok mellett a hollandok és a németek számítanak favoritnak. Arsene Wenger például az Arsenal hivatalos magazinjának azt nyilatkozta: "Azt mondanám, hogy az első hely Spanyolország, Hollandia és Németország között fog eldőlni, mögöttük pedig ott van Anglia és Franciaország, akik, ha minden stimmel náluk, meglepetést okozhatnak".

A németek kedden simán verték a hollandokat, az Eb-n már a csoportban találkozhatnak

Mindehhez persze nem kell nagy jóstehetség, figyelembe véve, hogy a 2010-es vébén a spanyol, a holland és a német válogatott végzett a dobogón, a legutóbbi Eb-döntőt pedig Spanyolország és Németország játszotta. Más kérdés, hogy még sohasem volt, hogy két éven belül, vagyis egy Eb-n és egy vébén ugyanaz a két csapat jusson el a döntőig, mint ahogyan két egymás utáni Európa-bajnokságon sem volt ilyesmire példa. Vébén is csak egyszer: Argentína és Németország 1986-ban, majd 1990-ben is az aranyért mérkőzhetett (Olaszország és Franciaország hatévnyi különbséggel játszott döntőt a 2000-es Eb-n és a 2006-os vébén).

A favorit trió

A spanyolok a tornáig már nem tudnak olyan rossz eredményeket elérni a barátságos meccseken, hogy ne legyenek favoritok, és ha megnyernék az aranyérmet, akkor példátlan tettet hajtanának végre, hiszen egymás után három tornát még soha egyetlen csapat sem nyert meg. Ezúttal most ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, ugyanis a világ jelenlegi két legjobbnak tartott klubcsapatára, a Real Madridra és az FC Barcelonára épülő válogatottnál a szövetségi kapitány számára a bőség zavara okozza a legnagyobb problémát.

A két éve a vb-döntőn Spanyolországot hosszabbításra kényszerítő Hollandia kiváló eredményeiben az a bámulatos, hogy Bert van Maarwijk több, hazai bajnokságban futballozó játékost is beépített a csapatba, akik adott esetben pótolni tudják a sztárokat. Még félelmetesebbé tehetné a csapatot, ha még Arjen Robben is egészséges lenne, erre azonban nem érdemes bazírozni: a Bayern München szélsője egyetlen selejtezőn sem lépett pályára, és nagy kérdés, hogy jövő nyáron milyen állapotban lesz. A harmadik aranyesélyes, Németország ugyanazt a vonalat folytatja, amit a 2010-es vébén elkezdett: a cspatban hemzsegnek a fiatal tehetségek. Jellemző, hogy a mindössze 26 éves Lukas Podolski és Mario Gomez, vagy a 28 éves Philipp Lahm képviseli a rutint a társaságban.

Ki lesz a meglepetés?

A Wenger által említett "második vonalba" az angolok és a franciák mellett az olaszok tartoznak, még ha ez a három válogatott a legutóbbi tornákon rendre csalódást is okozott. Mindhárom csapatnál megindult egyfajta fiatalítási hullám, amit csak Angliában hajtott végre ugyanaz a szakember, aki a 2010-es vébén megbukott a csapattal. Fabio Capello (képünkön) számára a jövő évi Európa-bajnokság az utolsó nagy dobás lehet, hiszen állítása szerint a torna után befejezi az edzősködést. Az olasz mester számára a legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy kivigye-e a tornára legnagyobb sztárját, Wayne Rooeney-t, aki eltiltás miatt egyik csoportmérkőzésen sem léphet pályára.

A támadókkal az olasz válogatott is hadilábon áll, a vébé után a kispadra került Cesare Prandelli elsősorban az Antonio Cassano, Giuseppe Rossi duót preferálta, ám lehet, hogy egyik játékosra sem számíthat az Eb-n. Cassano nemrég esett át szívműtéten, Rossi pedig térdszalag-szakadást szenvedett, és leghamarabb márciusban térhet vissza a pályára, az olaszokat jelenleg csak Mario Balotelli jó formája vigasztalhatja.

A franciák viszonylag jól jöttek ki a 2010-es vébén történt botrányos eseményekből, amikor a focisták fellázadtak a szövetségi kapitány, Raymond Domenech ellen. Az új szakvezető, Laurent Blanc vezérletével a megfiatalított csapat az első két mérkőzését elveszítette ugyan, de azóta egyszer sem kapott ki, és immár tizenhét mérkőzés óta veretlen.

A nevek és a FIFA világranglistán elfoglalt helyezések alapján akár még Portugáliát is a titkos aranyesélyesek közé sorolhatjuk (elvégre itt szerepel Európa legjobb játékosa, Cristiano Ronaldo, a világranglistán pedig jelenleg nyolcadik a csapat), de csak pótselejtezőn keresztül tudott kijutni az Eb-re, ami nem túl biztató. A selejtezők alatt edzőcsere volt, és bár a kvalifikáció sikerült, Paulo Bento nem győzte meg a drukkereket.

Persze a legjobb négy közé jutás így is benne lehet a portugálokban, de ugyanez elmondható például a svédekről is, akik szintén egy világklasszis, Zlatan Ibrahimovic (képünkön) vezérletével jutottak ki a tornára. Más kérdés, hogy egyes vélemények szerint az öntörvényű csatára nélkül talán még jobbak, mint vele: Hollandiát nélküle győzték le 3-2-re, és az elmúlt tíz évben minden tétmeccset megnyertek, amelyen Ibrahimovic nem lépett pályára.

A legutóbbi Eb meglepetéscsapata, az orosz válogatott nagy vonalakban ugyanazokra a focistákra épül, akik 2008-ban az elődöntőig vitték a csapatot, a különbség az, hogy Andrij Arsavin, a Berezuckij testvérek, Jurij Zsirkov vagy Roman Pavljucsenko négy év alatt nem sokat fejlődtek, az új generációból pedig csak Alan Dzagojev emelhető ki.

Csak a létszámot teszik teljessé?

A 2004-es Európa-bajnokságot hatalmas szenzációként megnyerő görögök meglepően stabilan teljesítenek a portugáliai Eb óta, egyedül a 2006-os vébéről maradtak le, azóta minden nagy tornán ott vannak, túl sok emlékezetes momentumot azonban nem hagytak maguk után. Ez alighanem most is így lesz, főleg, hogy már a kispadon sem a mindig szórakoztató Otto Rehhagel, hanem a portugál Fernando Santos ül.

Túl sokat a kvalifikációt pótselejtezőn kiharcoló csehektől sem lehet várni: Tomás Rosickyék ugyan az Eb-ken hagyományosan jobban szerepelnek, mint a vébéken (1996 óta minden kontinenstornára kijutottak), de a Nedved és Koller fémjelezte nagy generáció kifutása óta már nem túl erős a keretük.

Papíron a dánok sem olyan jók, mint pár évvel ezelőtt, kevesebb játékosuk szerepel topligákban, de az európai második vonalból (holland, belga, svájci bajnokság), illetve a hazai ligából összeállított csapat azért csak kijutott az Eb-re.

A horvátok ellenben bármikor jók lehetnek egy pozitív meglepetésre, amint azt a pótselejtezőn Isztambulban aratott 3-0-s győzelmük is mutatta. Slaven Bilic együttese főleg a középpályán nagyon erős, Luka Modric és Ivan Rakitic remek játékosok, és ha elkapják a fonalat, akkor nehéz őket megállítani.

Az írek titkos fegyvere Giovanni Trapattoni és a lelkesedés lehet: a rutinos olasz szakember kihozta a maximumot Robbie Keane-ékből, akik tűzbe mennének érte, ráadásul a keret nagy részének az Európa-bajnokságon való szereplés egyszeri és megismételhetetlen lehetőség lehet.

www.global-soccer.eu