"Puskás ezt kilőné a Bernabéuból" - teszteltük a foci-Eb labdáját

Nagyobb erővel meg lehet lőni, jobban csapódik, nem szitál annyira, mint az elődje, nem kapusbarát labda - ilyen jelzők hangzottak el, amikor az [origo] a Budapest Honvéd játékosaival tesztelte a Tango 12-t, a jövő nyári foci-Eb hivatalos labdáját.

Amikor a világ egyik legnagyobb sportszergyártója a dél-afrikai focivébé előtt kijött a Jabulani névre keresztelt labdával, a kapusok egy jelentős része elátkozta azt a napot, amikor eldöntötte, hogy kesztyűt húz és beáll a kapufák közé.

Szörnyű, rettenetes és alkalmatlan, ilyen szavakkal írták le a kapusok a strandlabdának csúfolt Jabulanit, aminek sokszor teljesen kiszámíthatatlan volt a röppályája, és amit Fabio Capello, az angolok szövetségi kapitánya szimplán a legrosszabb labdának nevezett, amit valaha látott.

A vébé előtt és alatt tapasztalható felzúdulás idővel elcsendesedett, de közeleg a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokság, amelyen ismét vadonatúj labdával játszanak majd a csapatok, a Tango 12 fantázianévvel illetett darabbal, amelyet december 2-án, az Eb-csoportok sorsolásakor mutattak be a nagyközönség számára.

Az [origo] egy teszt erejéig hozzájutott a Tangó 12-höz, amely első ránézésre kisebbnek tűnik, mint egy szabvány, ötös méretű labda, de ezt az optikai csalódást minden bizonnyal az eredeti, 1978-as vébén használt Tangóéra emlékeztető minta okozta. A Tango 12 tapintás után sokkal inkább emlékeztet a focilabdákra, mint a Jabulani, amely tényleg olyan érzést keltett, mintha az ember egy gumilabdát rugdosna, kialakítása pedig követi a legutóbbi modelleket. Az a szülő, aki a Tangóval lepi meg a gyerekét karácsonyra, nehezen magyarázhatná el, hogy volt idő, amikor még bőrből készültek a labdák.

A labda gyártója azt ígérte, december elején elküldi a Tango 12-t az Eb-re kijutó 16 csapatnak, hogy legyen idő az ismerkedésre, a cég valószínűleg tanult a hibájából, tavaly ugyanis csak négy hónappal a vébé előtt juttatta el a Jabulanit a résztvevőkhöz. Az [origo] az NB I őszi meglepetéscsapatánál, a Budapest Honvédnál járt, hogy kiderítse, mi a véleménye a mezőnyjátékosoknak és a kapusoknak az Eb-labdáról.

"Tiszta műanyag", "van húzása", "Puskás ezt kilőné a Bernabéuból" - ezek voltak az első reakciók az első benyomások után, amikor a játékosok még csak fogdosták, nézegették, majd néhányat dekázgattak a labdával. Az edzés után két kapus, Sánta András és Tóth Iván, valamint három mezőnyjátékos, Torghelle Sándor, Ivancsics Gellért és Debreceni András maradt túlórázni, hogy megismerkedjenek az új labdával.

"Csak jobb lehet, mint amilyen az elődje volt, az néha kisebb csárdást járt a levegőben egy-egy lövés után" - hangzott az ősszel Kemenes Szabolcs sérülése után lehetőséghez jutó Sánta várakozása. Kollégájának, a futsalban válogatottságig is eljutó Tóth Ivánnak pár lövés is elég volt ahhoz, hogy megfogalmazza sommás véleményét az új labdáról: "Ez megint nem egy kapusbarát labda".

Valószínűleg nem véletlen, hogy az újabbnál újabb labdákat mindig középpályásokkal és csatárokkal tesztelik - a Tangót például Zinedine Zidane és David Villa csavarta, passzolta, bikázta a fejlesztési időszakban -, a kapusok pedig maradnak elszenvedői az állandó technikai újításoknak, hiszen minél több gól születik, annál eladhatóbb egy-egy meccs.

A rövid teszt során a kispestiek pontrúgásaiért felelős Ivancsics volt a legaktívabb, lőtt állított és gurított labdából, majd a társakat is megajándékozta pár beadással. "Nem bánnánk, ha az itthoni bajnokikon is ezzel játszanánk, azt tapasztaltam, hogy nagyobb erővel meg lehet lőni, jobban csapódik, ami nekünk kedvez, a kapusoknak kevésbé. Igaz, nekem a vb-labda is tetszett, azt is csak a kapusok szidták" - mosolygott a 24 éves középpályás.

A Németországból hazatérő Torghelle kipattanó után közelről szerezte első gólját az új labdával, de előtte kétszer is megpróbálta fifikásan átemelni a kapusokat, azonban mindkettő leolvasta a szándékát. A negyvenkétszeres válogatott csatár nem érzett nagy különbséget a Honvédnál edzéseken használt, egy másik sportszergyártó cég által készített labdához képest, annyit állapított meg, hogy ez sem nyílegyenesen megy, hanem néha szitál a levegőben. "Az a legnagyobb baja a labdának, hogy nem tudjuk élesben kipróbálni az Eb-n" - fogalmazott meg egy nagy igazságot Torghelle.

Sánta András egyetértett Tóth Ivánnal abban, hogy a kapusok nem fogják szeretni a labdát, amely szerinte nagyon gyors, de talán nem szitál majd annyira a levegőben, mint a Jabulani. "Már nem úgy van, mint régen, hogy egy 30 méteres lövésnél a kapus megivott egy kávét, mire odaért a labda, ma már pillanatok alatt a kapunál van, ha meglövik. Az, hogy folyton új labdát dobnak piacra, nem könnyíti meg a dolgunkat, hetekbe, sokszor hónapokba telik, mire megszokjuk őket, igaz, ezzel általában a mezőnyjátékosok is így vannak, de ha ők lőnek egy nagy gólt, arra mindig többen emlékeznek, mint amikor egy kapusnak van pár nagy védése" - osztotta meg a kapusposzt egyik hálátlan velejáróját Sánta, aki talált pozitívumot is a Tangóban. Tetszett neki, hogy könnyű a labda, és emiatt jobban ki lehet rúgni - láttunk már példát arra, hogy egy-egy pontos kapuskirúgás gólpasszal ér fel, úgyhogy ez nem egy elhanyagolható tényező.

A teszt tehát felemás eredményt hozott, a mezőnyjátékosok a várakozásnak megfelelően jobban lelkesedtek a Tangóért, mint a kapusok. A jövő nyáron kiderül, az új labda ugyanúgy a főszereplője lesz a tornának, mint a Jabulani, vagy csendes mellékszereplőként meghúzódik a háttérben, ahogy azt korábban megszoktuk.