A nyílt óceán nem játék - egyedül kajakozná körbe Európát Végvári Tamás

Nagyon szurkol Rakonczay Gábornak, de az Atlanti-óceánon eltűnt kenus esete sem tántorítja el az Európa körbekajakozására készülő Végvári Tamást. A négygyerekes családapa szerint hatalmas teher, amikor az ember az óceán közepén egyedül evez, ő is felkészült rá, hogy lesznek nagyon nehéz pillanatai, de vágyik az ismeretlen felfedezésére.

Európa körbekajakozására készül Végvári Tamás, aki a tervek szerint négy szakaszban teljesíti majd a 25 ezer kilométert. Először Budapesttől Rijekáig, aztán Gibraltárig, a harmadik szakaszban Koppenhágáig, végül pedig Európa legészakibb pontjára, a norvégiai Nordkinn-fokig evez majd a 43 éves sportember, ez távolságban körülbelül annak felel meg, mintha félig megkerülné a Földet.

"Én sem emlékszem már pontosan, hogy honnan indult a kajakozás iránti szerelem. Azt tudom, hogy kisiskolás koromban vágyakozva néztem a Római-part végéről a Duna fölött az ismeretlen és távoli Luppa-szigetet, vajon sziget-e, és ha igen, hogyan lehetne oda eljutni. Aztán elkezdtem kenuzni, és hirtelen minden átalakult. A víz, ami addig leküzdhetetlen akadályt jelentett, közlekedési úttá vált" - emlékezett Végvári, aki egy plüssmackókat készítő családi vállalkozást vezet.

A sátor is kővé fagyott

Végvárinak nem az Európa-kerülés lesz az első nagyobb útja, 15 évvel ezelőtt két barátjával kajakos expedícióra indult a norvég fjordokba, majd néhány hónap múlva Dél-Amerika legdélebbi csücskére, a Tűzföldre.

"Norvégiában a világ második leghosszabb fjordját eveztük végig. A norvég tél nem egy leányálom, amikor például le akartunk táborozni és felállítottuk a sátrat, azonnal kővé fagyott. Vicces volt, ahogy sílécekkel megpakolt helyiek az autójukból megbámulták a kajakokat a tetőcsomagtartónkon."

A norvégiai kalandot a legextrémebb, a tűzföldi túrát pedig élete eddigi legnehezebb útjának tartja. Utóbbit két hónap alatt teljesítette egy barátjával, és mivel akkor még nem lehetett információkat gyűjteni az internetről, egy autós térképpel indultak neki a teljesen ismeretlen terepnek.

A norvég fjordokban készített galériáért kattintson a képre!

"Fantasztikus tájakon haladtunk, és persze az ilyen túrákon mindig érik meglepetések is az embert, főleg, ha olyan helyeken kajakozik, ahol korábban még senki sem járt. Akkoriban még közeli élmény volt a chilei-argentin háború, elég aktív volt a haditengerészet. Volt olyan, hogy egy szigeten szerettünk volna tábort verni, de kiderült, hogy az egy haditengerészeti támaszpont és börtönsziget is egyben, így aztán teljesen meg kellett változtatnunk az előre megtervezett útvonalat, már a túra harmadik napján borult minden. Aztán leeveztünk még a világ legdélebbi településéig, Puerto Williamsig, a legendás viharjairól híres Horn-fok közelében, a nyitott óceáni területeken megint nem engedtek át kajakkal, a hatóság szerint túl veszélyes lett volna, inkább átvittek hajóval, és kitettek egy fjordban."

Napi 10-12 óra evezést tervez

Az eddigi legnagyobb vállalkozásának számító Európa-kerülő túrájának áprilisban vág neki, novemberig hétezer kilométert tenne meg, ez lesz a bemelegítés, ahogy ő fogalmazott. Budapestről indulva a Fekete-tenger - Boszporusz - Isztambul - Égei-tenger, Athén - Ión-tenger - Adria útvonalon jutna el Rijekáig. Napi 10-12 óra evezést tervez, ritkán egy-egy nap pihenővel, amikor hagyja regenerálódni a szervezetét.

"Az elején még viszi az embert a lendület, de muszáj lesz megálljt parancsolnom magamnak, ha végig akarom csinálni." A több mint féléves túra közben két három hetes pihenőt tart, júniusban és szeptemberben, amikor hazajön a családjához feltöltődni és kicserélni az elhasznált túraeszközöket.

"Így is lesznek nagyon nehéz részek, hónapokig nehezen bírja ki az ember egyedül" - mondta a négygyerekes családapa.

Adódik a kérdés, hogy egyáltalán miért vállakozik ezekre a kihívásokra. "A válasz a vágy az ismeretlen felfedezésére és önmagam kipróbálására, a vágy arra, hogy lássam ezeket a csodálatos helyeket. Ugyanakkor nemcsak megélni szeretném a kalandokat, hanem fotókon és filmen is meg akarom örökíteni, majd elérhetővé tenni mindenki számára."

A Tűzföldön készített galériáért kattintson a képre!

Nagyon szurkol Rakonczaynak

A felkészülés közben drukkol Rakonczay Gábornak, aki decemberben indult el, hogy a világon elsőként teljesen egyedül átevezzen az Atlanti-óceánon egy kenuval, február hatodika óta azonban nincs hír róla, nem lehet kapcsolatot létesíteni vele.

"A nyílt óceán nem játék, sokkal több problémát rejt magában, mint a part menti területek. Nagyon szurkolok Gábornak, és nagyon remélem, hogy valóban csak technikai problémái vannak. Abból kell kiindulni, hogy nincs semmi baj, csak egyszerűen nem tud kommunikálni a külvilággal, de meg fog érkezni a céljához. Borzasztóan nehéz az, amikor nincs kire támaszkodni és nincs kihez beszélni. Persze ki lehet alakítani különböző lelki technikákat, amivel valameddig lehet kezelni ezeket a helyzeteket, de ez egy hatalmas teher, amikor az ember az óceán közepén egyedül evez."