"Egyik nap az egyik győri kéziszurkoló megkérdezte tőlünk, tudjuk-e mérni a labdasebességet a meccseken valamilyen módszerrel" - idézte fel az első lépést Molnárka Győző, a kutatást végző cég vezetője. A projekt végül olyan sikeres lett, hogy a győri Széchenyi István Egyetem tanára és öttagú csapata az idén február végén elnyerte az Év feltalálója díjat a labdajátékokhoz kifejlesztett mérőrendszerével.
A labda sebességének mérésére eddig is voltak különböző lézeres és kamerás megoldások, például teniszben, fociban, baseballban és golfban is alkalmaznak ilyeneket, a díjnyertes magyar találmány költségei azonban a feltaláló szerint jóval kisebbek, köszönhetően az úgynevezett LED-es (fénykibocsátó dióda) megoldásnak.
A technológia lényege, hogy infravörös fényforrások sorával és érzékelőkkel szerelik fel a kaput, a rendszert a kapufák belsejében elhelyezve. Amikor valamilyen test áthalad a két kapufa között, megszakítja a fénysugarakat, a jelekből pedig egy számítógép megállapítja, hogy gömb alakú tárgyról van-e szó, vagy sem. Amennyiben nem, a rendszer nem foglalkozik vele, a labda esetében viszont meghatározza a sebességét, irányát és a kapuba hatolásának pontos helyét.
Meccs közben is segíthet
Ezek az információk segíthetik az edzőket a meccsek és az edzések elemzésében, illetve a tehetségek kiválasztásában, emellett pedig a kézilabda-mérkőzések tévéközvetítéseit is feldobhatják. "A lövés adatai az akció után rögtön eljutnak a nézőhöz, a meccs félidejére pedig olyan lőtáblát tudunk közölni a két kapuról, amin minden gól helye pontosan megjelenik a játékos nevével, továbbá a találatokat jelző labdák színéből a lövés ereje is kiderül" - mondta Molnárka Győző, aki szerint a gyors kimutatás akár meccs közben is megalapozhatja az edzői döntéseket. "Egy kézimeccs szünetében ránézésre látszik, ha az ellenfél egyik játékosa mindig ugyanoda lövi a góljait, vagy akár az, hogy a kapus viszonylag lassú, 70 km/órás lövésekből kapja sorra a gólokat, ennek alapján az edző belenyúlhat a meccsbe."
A kutató szerint találmányuk másik nagy előnye, hogy közvetlenül a lövések után a vezeték nélküli hálózat segítségével azonnal ott villognak az adatok a kijelzőn. "Az elérhető árú kamerás módszereknél az edzők elvégeztették a feladatokat, és csak másnapra jöttek meg az adatok. De még azoknál a legdrágább rendszereknél is, amiket egyik csapat sem engedhet meg magának, kellett másfél perc az adatok megjelenéséig."
A találmány az esőt, havat, szelet, akár a vihart is bírja, miután a kapufákban levő üregbe szerelik bele, míg a kamerás rendszereknél az időjárási és fényviszonyok megváltozása gondokat okozhat. Ugyanakkor a rendszer hátránya lehet, hogy ha a kapus a gólvonalon áll, kitakarhatja a mérést biztosító sugarakat, de ehhez nyolc nyalábból legalább hatnak az útjába kell állnia, aminek kicsi az esélye. A kézilabdában a kapusok egyébként is csak elvétve állnak a gólvonalra, és a fociban is ritkán.
Utóbbi sportágban a lövések részletesebb elemzéséhez hiányozhat, hogy a kivédett, illetve a kaput elkerülő labdák sebessége is mérhető legyen, de Molnárka szerint az edzéseken így is sokat segíthet a találmány. A büntetők gyakorlásánál például a kapu felületét mezőkre osztják fel, amelyekhez a darts mintájára pontszámokat rendelnek, ezzel preferálják a pontosabb lövéseket. "Ez egy edzőkímélő módszer, akár több tucat büntetőt lehet lövetni a gyerekekkel megállás nélkül, a végén ott az adatsor a lövések pontosságáról és erejéről. Mivel egy teljesen új játék számukra, a gyerekek nagyon élvezik a vetélkedést, és közben folyamatosan fejlődnek."
A Győr kézisei idegenkedtek tőle
A győri kézisek már tesztelték is az eszközt, de a feltaláló tapasztalatai szerint idegenkedtek tőle amiatt, hogy hajszálpontosan megmondja, mit tudnak teljesíteni. "Egy picit a sportolók gondolkodásának is alkalmazkodnia kell majd az újításhoz. Egyébként meg lehet érteni, hogy a pályafutásuk csúcsán nehezebben ismerik be hiányosságaikat" - állítja Molnárka, aki sokkal nagyobb nyitottságot talált az utánpótlásban, ahol még jobban igénylik az efféle információkat. "Az például, hogy valaki csak 70-80 kilométerrel dob meg egy labdát, azonnal mutatja, hogy nem alkalmas átlövőnek."
Az ETO utánpótlásának szakmai igazgatója, Róth Kálmán az [origo]-nak elmondta, hogy a rendszer elismerést érdemel, de a klub nem vásárolt belőle. "Nem akarom a találmány érdemeit kisebbíteni, de a gyakorlatban egyelőre nem annyira hasznos, mint amennyibe kerülne. Ezzel együtt, ha nem is rendszeresen, de időnként jó lenne bevetni, főleg a sérülésből felépülő játékosok kaphatnak belőle infókat, és természetesen a fejlődő tehetségek."
A kiválasztásnál jelenleg azt nézik meg, hogy a gyerekek milyen messzire dobja a labdát, az edző szerint a találmány ezt a módszert is sikerrel válthatná ki, ha lenne rá elég pénz, vagy olcsóbban lehetne megvenni. "A mi cégünk kis méreténél fogva csak prototípust tud gyártani, de így is 8-9 ezer euróért elkészítünk egy kézis rendszert, ez 10 ezer euró (körülbelül hárommillió forint) a foci esetében" - mondta erre Molnárka. A kutató szerint, amint a piac megemészti az újítást, kellő tőkével, sorozatgyártásban az ár gyorsan a felére vagy a harmadára csökken, míg egy kamerás meccsfigyelő rendszerek ára 40 és 100 millió forint között mozog.
A magyar rendszer a baseballban is megkönnyítheti a tehetségkutatást
Róth Kálmán a legtöbb fantáziát a találmány továbbfejlesztett változatában látja. "Ugyanez a cég tesztelte nálunk a játékosokat a soron következő riválisra felkészítő rendszerét. Ezzel az ellenfél kapusának várható mozgását vetítik ki a kapura, és erre kell reagálni a lövéseknél a kéziseknek, ami komoly segítséget jelent a felkészülésnél."
A sebességmérővel a fejlesztők nem csak az élsportot célozták meg, a különböző nyílt napokon a tömegsportban is sikerrel jelentek meg vele. "Minden generációt felvillanyoz a mérés, ráadásul a tehetségeknek komoly visszajelzést ad. A pápai sportágválasztón például egy fiatal srác gumilabdával mutatott be egy 120 km/órás dobást. Az átlagnál ez 70 km/óra, azt hittük, a gép hibázik, de a következőnél már 125-öt mért, baseball-labdával pedig tízszer egymás után 140 kilométert. Mondtuk is neki, hogy nincs sok hazai baseballcsapat, de az egyiknél sürgősen jelentkezzen."
Molnárka Győző kutatócsapata figyelemmel kísérte a FIFA szabályalkotó testületének (IFAB) döntését is, amelynek során kiválasztották a további tesztelésre szánt gólbíró-rendszereket. Az IFAB szavazásán a kamerákat használó Hawk-Eye, valamint a mágneses mezővel és egy chipes labdával működő GoalRef lett a győztes a nyolc eszköz közül. "Ezeknek a találmányoknak egynapi működése annyiba kerül, mint nálunk az egész rendszer. Ugyanakkor a gólbíró szerepére a mi találmányunk is fel tudna készülni egy-két éves fejlesztéssel. Annyit kellene megoldani, hogy a gólvonal mögé is be tudjunk tenni egy síkot." Molnárka Győző szerint a fejlesztéssel legalább a két most kiemelt rendszer 98 százalékos hatékonyságával tudnának dolgozni, lényegesen kisebb költségek mellett.
A kutató elmondta, hogy amióta megnyerték a rendszerrel az Év feltalálója díjat, többen is megkeresték őket, de egyelőre egyik sportegyesület sem vásárolt tőlük. A találmány jövője elsősorban a lehetséges gyártók színre lépésétől függ. "Egy-egy gépet fel tudunk szerelni, de a piacot nem tudjuk ellátni" - magyarázta Molnárka, aki egyelőre nem tudja, mely hazai vállalatoknak lenne elegendő tőkéjük és technológiájuk a gyártáshoz, de mivel magyar találmányról van szó, azt szeretnék, ha először a magyar sport profitálna belőle.