1. Narancsos bukta
Lassan hivatalosan is kijár a futballvilág lúzere jelző a hollandoknak, és nem feltétlenül csak a három elveszített vb-döntő miatt. Ha visszaemlékezünk a négy évvel ezelőtti Eb-re, a legerősebb csoportból gálázva jutottak tovább a hollandok - 3-0 az olaszok, 4-1 a franciák ellen -, hogy aztán a nyolc között simán kifeküdjenek az oroszok ellen.
Most ismét a legerősebb csoportban kaptak helyek Sneijderék, és a csapatban ott volt mindenki, aki számít, a Bundesliga (Huntelaar) és a Premier League (Van Persie) gólkirálya, Robben, Van der Vaart, a sérülése után felépülő Afellay, a Liverpooltól elköszönö Kuyt, mégis óriási bukta lett a vége.
Több helyen is olvasni lehetett, hogy a csapategységgel már Dél-Afrikában is gond volt, de ott még a sikerek feledtették a sok primadonna hepciáskodását, most azonban már a dánok elleni zakó után kiborult a bili, Van der Vaart és Huntelaar is telesírta a sajtót, hogy Van Marwijk nem számít rájuk.
A félelmetes tűzerővel rendelkező hollandoknak a támadójátéka is csődöt mondott, de igazából a védelmük volt bántóan gyenge, a soklyukú ementáli sajt is masszívabb annál, mint amit a hátsó alakzattól láthattunk az Eb-n. Nehéz kitalálni, hogy a folytatás hogy alakul, Van Marwijk nem mondott le, és nem tudjuk elképzelni, hogy a vb-selejtezőkön a magyar válogatott ellen hirtelen eltűnnek a keretből a most lebőgő sztárok.
2. Ki mondta, hogy a focisták nem használják a fejüket?
Az Eb eddigi 54 góljából tizenöt született fejesből, ami 27,7 százalékot jelent, vagyis minden negyedik gólt fejjel szereztek. A tizenöt fejesből nyolc volt akciógól, hétszer pedig egy pontrúgás után érkezett valaki jó ütemben. A tizenötből a dánok hármat, az angolok, az ukránok és a horvátok kettőt-kettőt szereztek, utóbbi két csapat a svédek és az írek ellen duplázott, pedig az északi és a brit stílus képviselőire mindig jellemző volt, hogy nagyon erősek fejjátékban.
A vonatkozó rangsort vezető dánok három góljából kettőt a 195 centis Bendtner szerzett, viszont hogy a magasság nem minden, azt jól példázza, hogy a németek ellen a 171 centis Krohn-Dehli stukkolta a léc alá a csatártárs középre bólintott labdáját. Hogy az egyenes kieséses szakaszban is potyognak-e a fejesgólok, azt egyelőre nem tudjuk, de a görögök 2004-ben úgy nyerték meg a negyeddöntőt, az elődöntőt és a döntőt is, hogy mindannyiszor egy fejessel csikarták ki az 1-0-s győzelmet.
Igaz, könnyen lehetek, hogy a görögöket már a németek megállítják, és nem csodálkoznánk, ha a görög kapitány a taktikai értekezleten külön felhívja a figyelmet arra, hogy a Bayern-csatárra akár két védő is figyeljen a beadásoknál, mert arról a portugálok is tudnának mesélni, mi van akkor, ha Gomez üresen fejelhet.
3. Sül a Chelsea-taktika az Eb-n is
Többször is megemlékeztünk már a Chelsea-ről, amely remekül adta elő a BL-ben a "beállunk a kapunk elé, elöl meg csak lövünk egy gólt" taktikát, hiszen a Barcelona és a Bayern testén keresztül a londoniak végülis eljutottak Abramovics Szent Gráljához, a BL-trófeához. Néhány csapat úgy érezte, érdemes újraforgatni a tavasszal nagy sikerrel futó angol sztorit, a görögök például csak a 2004-es forgatókönyvet porolták le kissé, ahogy az oroszok ellen védték a kapujukat, arra a Thermopülai-szorosban vitézkedő 300 spártai is büszke lett volna.
A görögöknél még a posztja szerint támadó Szamarasz is kiveszi a részét a védekezésből
Az sem volt mindennapi, ahogy az angolok csalták a focit a franciák ellen, szerencséjükre Benzema elfelejtette, hogy ő csatár, és nem kell a kaputól 40 méterre elkérnie a labdát, és Blanc-nak azt sem sikerült tudatosítania csapatában, hogy a 16-oson kívülről nem csak Nasrinak ér gólt szereznie. Bár a portugálok a dánok és a hollandok ellen azt az arcukat mutatták, amit általában megszokhattunk tőlük - lőttek is öt gólt -, a németek ellen valamiért úgy gondolták, megerőszakolják magukat, és megpróbálják kibekkelni a meccset - nem sikerült nekik. A Chelsea-taktika igazi csodafegyverré az egyenes kieséses szakaszban válhat, izgatottan várjuk, hány csapat húz majd kettős védelmi falat a kapuja elé.
4. Minden meccsen született gól
Az Eb 31 meccséből 20 már lement, és eddig egyetlen 0-0-t sem játszottak a csapatok, úgyhogy ezért, és a 2,7-es gólátlagért is jár a piros pont a fiúknak. Az egy meccsen szerzett legtöbb gól eddig négy volt, a később búcsúzó oroszok nyitányként négyet gurítottak a cseheknek, míg a spanyolok a legjobb szurkolótáborral, de legzsengébb csapattal rendelkező íreket szórták meg.
A legtovább a német-portugál és a cseh-lengyel meccsen tűnt úgy, hogy 0-0 lehet a vége, előbbin Gomez a 73., utóbbin Jirácek a 72. percben törte meg a jeget. A góllövőlistán hárman három-, nyolcan kétgólosok, a tizenegy játékosból hatan klasszikus csatárok, a többiek támadó középpályások, bár Fabregas például az olasz kapuhoz legközelebbi spanyol volt a két csapat egymás elleni meccsén.
Bár sokan azt vallják, a csatár nélküli futballé a jövő, a futballnak muszáj elkényeztetni a nézőket gólokkal, mert a hihetetlenül pörgős jégkorong, kosár- és kézilabda olyan szórakozást kínál a nézőknek, amely előbb-utóbb komoly konkurenciát jelenthet. Ezért is fontos, hogy a nagy tornákon ne a keserves 0-0-s meccsekre emlékezzenek az emberek, az egyébként színvonalas 1996-os Eb-n például két meccs is 0-0-ra végződött a negyeddöntőben, amely belerondított az összképbe.
5. Háttérben maradtak a bírók
Amíg a focivébén forrtak az indulatok a meccseket befolyásoló játékvezetői tévedésektől, a mostani Európa-bajnokság egyelőre nem bírókról szól. Eddig csupán a görögök neheztelhetnek a sporikra: a nyitómeccsen túl szigorúan állították ki Papasztatopuloszt, majd nem adtak meg egy jogosnak tűnő 11-est kezezésért, a vesszőfutás pedig az oroszok ellen folytatódott, amikor Karagunisz nem kapott meg egy büntetőt, viszont Eriksen felmutatott neki egy sárgát, ami miatt ki kell hagynia a negyeddöntőt. A svéd bíró ráadásul nem volt következetes, mert a túloldalon Zsirkov feldobta magát, mégsem adott sárgát, pedig akkor az Anzsi védője mehetett volna zuhanyozni.
Kassai remekül kézben tartotta az olasz-spanyol meccset
Szerencsére a csapatok sem akarják szétfaragni egymást, a továbbjutásról döntő német-dán meccsen például egyetlen sárgát sem kellett kiosztania a bírónak. Igaz, a valódi hirig most kezdődik majd, és ha egy Lampard-féle elnézett lövés miatt kell hazamennie egy csapatnak, akkor abból még balhé lesz, de egyelőre le a kalappal a bírók ellen.