Mennyit ér egy magyar világbajnok?

Magyarországon csak az olimpiai érmeseknek jár havi fizetés, aki Eb-t vagy vébét nyer, az nem reménykedhet ilyenben. Ez is motiválta azokat a kajakosokat, akik országot váltva ezentúl máshol versenyeznek majd. A rendszert kritizáló Deák Bárdos Mihály birkózó szerint többen sportolnának, ha nem csak egy jó olimpiával biztosíthatnák a jövőjüket, a Magyar Olimpiai Bizottság szerint azonban minden arra érdemes élsportoló kiemelt bánásmódban részesül itthon is.

Nemcsak kisebb konkurenciával kell megküzdeniük, de anyagilag is jobban járnak a pályafutásukat más ország színeiben folytató kajakosok. A kilencszeres világbajnok Paksy Tímea két éve nem kapott fizetést az MTK-tól - Deutsch Tamás elnök szerint nem is járt neki pénz -, Ausztriába költözését azzal indokolta, hogy nem szeretne éhen halni.

Az eddig szintén az MTK-t erősítő Benedek Dalma hétszeres világbajnok, olimpiára azonban Paksyhoz hasonlóan nem sikerült kijutnia, így a nagyobb jutalmakról és az olimpiai életjáradékról is lemaradt. Szerbiában viszont 40 éves korától akkor is számíthat a havi fix összegre, ha világ- vagy Európa-bajnokságon akár csak egy érmet tud szerezni. Természetesen ugyanez vonatkozik a pályafutását szintén szerb színekben folytató Janics Natasára is, aki a szerbiai juttatásokon kívül 35 éves korától Magyarországtól is részesül az olimpiai életjáradékban, ez jelenleg közel havi 300 ezer forint lenne.

Cikkünkben arra keressük a választ, mennyire igazságos Magyarországon a sportteljesítmények díjazása, jogos-e az a gyakran elhangzó kritika, hogy a magyar sport túlságosan is olimpiacentrikus, és akár az olimpiai díjazás kárára is jobban kéne méltányolni a többi világversenyen elért eredményeket?

A szerbiai életjáradékok összege

Olimpiai aranyérem (a szerb átlagfizetés háromszorosa)		1090 euró	310 ezer Ft
Olimpiai ezüst, vb-arany (a szerb átlagfizetés két és félszerese)		907 euró	258 ezer Ft
Olimpiai bronz, vb-ezüst, Eb-arany (a szerb átlagfizetés kétszerese)		726 euró	207 ezer Ft
Vb-bronz, Eb-ezüst (a szerb átlagfizetés másfélszerese)		545 euró	155 ezer Ft
Eb-bronz (a szerb átlagfizetés)		363 euró	103 ezer Ft

A szerbiai életjáradék csak egy érem után jár, mindig a legértékesebbet veszik figyelembe, tehát ha egy sportoló olimpiai és világbajnoki címet is szerzett, akkor az előbbiért járó összeget kapja meg havonta.

Romániában hasonló a rendszer, mint Szerbiában, olimpiai érem, illetve Eb- és vb-arany a belépő ahhoz, hogy valaki járadékot kapjon, de csak olimpiai sportágak és az olimpia programjában szereplő versenyszámok számítanak. Az állam összesen 19,5 millió lejt költ évente az életjáradékokra, és hét sportoló, Nadia Comaneci, Ivan Patzaichin, Georgeta Andrunache, Viorica Susanu, Simona Amanar, Lavinia Milosovici és Doina Ignat kapja a maximumot, ők mindhárom olimpiai érmet szereztek, plusz vb- és Eb-győztesek. Ők 8000 lejt kapnak havonta, ami nagyjából félmillió forintnak felel meg, ez valamivel több, mint a román átlagfizetés kétszerese.

Szlovákiában viszont a parlament leszavazta a Most-Híd párt indítványát a járadékról, így az olimpiai érmesek sem kapnak juttatást az államtól. A nagy sporthatalmak közül a németeknél és az amerikaiaknál is csak egyszeri jutalmazás van, havi járadékot nem kapnak az olimpiai hősök.

Itthon az olimpia után jár egyszeri juttatás a sportolóknak, amely London után 35, 25, illetve 20 millió forint volt az arany, ezüst- és bronzérmeseknek. Az olimpiai járadék a 35. életév betöltése után jár havonta, és a KSH által számított országos szintű bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő összeg, ami 2011-ben 213 100 forint volt.

"A Magyar Olimpiai Bizottság részéről nem merült fel, hogy az Eb- és a vb-győzelmek után is bevezessék az életjáradékot, de az Eb-n és vébén aranyat nyerő sportolók eredményességi jutalomban részesülnek, amelyet meg is érdemelnek" - mondta az [origo]-nak Molnár Zoltán, a MOB főtitkára. A világversenyek díjazása több kritérium alapján áll össze, a súlyozás attól függ, hogy az Eb-t és vébét milyen rendszerességgel - évente, kétévente, négyévente - rendezik meg, illetve, hogy az adott eseményen és a versenyszámban mennyien indulnak (a bonyolult rendszer vázlatos leírását a cikk végén olvashatja a keretes írásban).

Egy olyan sportágban, mint az öttusa vagy a vívás, ahol évente rendeznek Eb-t és vébét is, az előbbi versenyen egymillió, utóbbin kétmillió forintot ér jelenleg az arany, legalábbis olyan egyéni számban, amely az olimpia programján is szerepel (a teljes táblázat itt található). Molnár szerint a jutalmazási rendszer kidolgozása bonyolult, nagy szakmai ismeretet igénylő munka volt. "A rendszert mindenki elfogadta és tudomásul vette, és az, hogy tíz éve működik egyben visszajelzés is, hogy jó így" - mondta.

Ugyanakkor Leyrer Richárd MOB-alelnök, a nem olimpiai sportágak tagozatvezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy a nem olimpiai sportágak versenyzői nem kapnak eredményességi támogatást. "Korábban a Wesselényi-közalapítvány által még kaptak pénzt az érmesek, de nagyságrendekkel kevesebbet, mint az olimpiai sportágak sportolói, most viszont már jelképes összeg sincs. A harminchét plusz tizenhárom sportág - a harminchétnek már van szakszövetsége, a tizenháromnak még nincs, de országos sportszövetségi státuszban szervezik a sportágat - összesen mintegy 240 millió forintot kap egy évre, ebből kétszáz a működési támogatás, negyven pedig a Világjátékok felkészülésére szánt összeg" - mondta Leyrer, aki a kick-box szövetség elnökeként is tevékenykedik.

A Világjátékokat négyévente rendezik meg, és mindig az olimpia utáni évben kerül sor rá, 2013-ban a kolumbiai Cali lesz a házigazda. 2009-ben Tajvanon hét érmet szereztek a magyar sportolók, köztük a karatés S. Kovács Ádám jóvoltából egy aranyat, akkor kétmillió forintot ért az első hely. "Most is előterjesztjük majd, hogy legyen jutalom, hiszen a Világjátékokat csak négyévente rendezik meg, és tekintettel a gazdasági helyzetre 2-4 millió forintos összegnek már nagyon örülnénk".

Az olimpiát könnyebb megnyerni?

Az Európa-bajnok és hatszoros vb-ezüstérmes birkózó, Deák Bárdos Mihály szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az Eb-n és vébén érmet nyerők is kapjanak állandó juttatást, hogy "ne legyenek meglőve a sportpályafutásuk után".

"Ha valaki egy világversenyen érmet szerez, az letett annyit az asztalra, hogy megérdemli a járadékot, ami akkor is nagy segítség lenne, ha kevesebb, mint az olimpiai érmeseknek járó összeg. A nemzetközi mezőny van olyan erős, hogy egy Eb- vagy vb-érem megszerzése is nagy dolog, nálunk például egy világbajnokságon is ötvenen-hatvanan indulnak súlycsoportonként, még ha vannak is köztük 'nyulak'. Az olimpiára jóval kevesebben jutnak ki, ott egy kedvező sorsolással könnyebb odaérni a dobogóra, mint a vébén" - mondta Deák Bárdos, majd példaként felhozta Kiss Balázs esetét, aki 2009-ben világbajnok volt, de három olimpiáról is lemaradt. A miskolci birkózó megemlítette, hogy a pólókapitányi poszt várományosa, Benedek Tibor is azt szeretné, ha nemcsak az olimpia számítana kiemelt eseménynek, hanem egy Európa-bajnokság is - bár ő ezt nem feltétlenül az anyagiakra mondta.

Deák Bárdos úgy tudja, a birkózásban meghatározónak számító Azerbajdzsánban 100 ezer dollár (22,1 millió forint) jár egy vb-győzelemért, itthon ennek az egytizede, ő pedig tavaly 500 ezer forintot kapott az Eb-bronzért. "Ha az Eb- és vb-érmeket itthon is jobban honorálnák, akkor lehet, hogy több gyerek kezdene el birkózni, hiszen az anyagi motiváció elég fontos szempont manapság. Az is valószínű, hogy egy ilyen járadékkal könnyebb lenne itthon tartani olyan sportolókat, akik vébéken és Eb-ken ugyan érmeket szereztek, de ezeknek lerontotta az értékét, hogy olimpiára nem tudtak kijutni, elég megemlíteni az elmúlt hetek kajakos ügyeit."

A rendszer kiváló

A MOB-főtitkár tisztában van azzal, hogy klasszis sportolók olykor nem kapják meg a fizetésüket a klubjukban, de szerinte általánosságban elmondható, hogy az élsportolók jelentős támogatásban részesülnek Magyarországon. Kiemelte, hogy a Gerevich-alapítvány révén az olimpiai éremre és pontszerzésre esélyes versenyzők és edzőik havi nettó 400 ezer forintos támogatáshoz jutnak, és ebbe a körbe a világbajnokok is automatikusan bekerülnek.

"Nem lehet mondani, hogy ezek a sportolók nem részesülnek kiemelt bánásmódban, a 400 ezer forint igen tisztességes összeg. Persze minden relatív, kaphatnának többet is. A 400 ezer forint a plafon, de van alatta lévő kategória is, ahova például az Eb-győztesek kerülhetnek. A rendszer kiváló, és vonzóvá teszi a sportpályafutást" - szögezte le Molnár, aki szerint sehol a világon nem becsüli meg annyira a társadalom az olimpikonokat, mint nálunk.

Pénzért nem cserél az ember országot

Braun Ákos 2005-ben pályafutása legjobb évét produkálta, világ- és Európa-bajnoki címet is nyert, Szerbiában ez havi 258 ezer forintot jelentene neki 40 éves kora után. "A pénzért még nem cserél az ember országot, legalábbis én sosem amiatt sportoltam, hanem a dicsőségért" - mondta az [origo]-nak a már visszavonult cselgáncsozó, akinek a két arany után két évig járt a Gerevich-ösztöndíj elődje, a Wesselényi-ösztöndíj. Braun szerint is igaz, hogy olimpiaközpontú az ország, a magyar cselgáncsozók pedig jellemzően a német és osztrák ligák csapatversenyein indulnak, mert ott jó pénzt tudnak keresni.

A szerb példa esetében érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy míg a magyarok csak úszásban és kajak-kenuban összesen ötvenegy érmet nyertek a legutóbbi vébén és Eb-n, addig a szerbek csak ötöt, így náluk jóval kisebb tehertételt jelent az olimpián kívül eső egyéni sportsikerek bőkezűbb honorálása.

Pontérték-táblázat a sportági eredményesség megállapításához

Az eredményesség számításánál csak azok a helyezések vehetők figyelembe, amelyek az állami olimpiai jutalomról és az eredményességi támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek.

I. A különböző világversenyeken elért helyezések értékpontjai

Olimpia, paralimpia, IWGA Világjátékok, világbajnokság

		A.	B.	C.	D.	E.	F.	G.	H.
	1. Helyezés	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
	2. Pont	12	9	7	5	4	3	2	1

Megjegyzés: Azokban a sportágakban és korosztályoknál, amelyek versenyrendszerében EB nem szerepel, a fenti pontszámokat másfélszeres szorzóval kell számolni.

Európa-bajnokság

		A.	B.	C.	D.	E.	F.
	1. Helyezés	1.	2.	3.	4.	5.	6.
	2. Pont	7	5	4	3	2	1

Megjegyzés: Azokban a korosztályokban, amelyek versenyrendszerében VB nem szerepel, a fenti pontszámokat kétszeres szorzóval kell számolni.

II. A különböző korosztályoknál alkalmazott szorzók

	A. Korosztály	B. Szorzó
	1. Felnőtt	5
	2. Legidősebb utánpótlás-korcsoport (junior vagy ifjúsági)	2
	3. Második utánpótlás-korcsoport (ifjúsági, kadett vagy serdülő)	1
	4. Ha csak egy utánpótlás-korcsoport van	2,5

III. A világversenyek ciklusaihoz kapcsolódó szorzók

		A. Világversenyek ciklusa	B. Olimpia, paralimpia IWGA Világjátékok	C. Világbajnokság	D. Európa-bajnokság
	1.	4 éves ciklus	9	5	4
	2.	3 éves ciklus	-	4	3
	3.	2 éves ciklus	-	3	2
	4.	Évenkénti	-	2	1

IV.1. Egyéni sportágak versenyszámainak szorzói

	A.	B.
	1. Egyéni (egyes)	1,0
	2. Páros	0,75×2
	3. Csapat	0,5× létszám

IV.2. Csapatjáték sportágak szorzói

	A.	B.
	Csapat	0,5 × egyszerre pályán lévő játékosok száma + 0,2 × versenyre nevezhető tartalékok száma

V. Az eseményen részt vevő országok száma szerinti szorzó (ha kvalifikációs jellegű versenyről van szó, a részt vevő országok számán a kvalifikáción elindult nemzetek száma értendő):

V.1. olimpiai, paralimpiai körülmények között megrendezett olimpiai, paralimpiai és IWGA Világjátékokra előírt körülmények között megrendezett világjátékokon szereplő versenyszámok esetén 1,0;

V.2. olimpiai sportágak nem olimpiai versenyszámai, illetve nem olimpiai és nem IWGA Világjátékok körülményei között megrendezett olimpiai és IWGA Világjátékok versenyszámai esetén a táblázat alapján:

	A.		B.
	Világbajnokság		Európa-bajnokság
	1. 0-24 ország	0	0-14 ország	0
	2. 25-49 ország	0,35	15-25 ország	0,35
	3. 50-74 ország	0,7	26-40 ország	0,7
	4. 74 ország felett	1,0	40 ország felett	1,0

VI. Az eredmények szorzói az eredmény elérését követő években

		A. 1. év	B. 2. év	C. 3. év	D. 4. év
	1. Olimpia, paralimpia, IWGA Világjátékok, felnőtt VB, EB	1	0,8	0,6	0,4
	2. Utánpótlás VB, EB	1	0,5	0	0

VII. Olimpiai, paralimpiai és IWGA Világjátékok, továbbá olimpiai sportágak nem olimpiai versenyszámai, valamint nem olimpiai és nem IWGA Világjátékok körülményei között megrendezett olimpiai és IWGA Világjátékok versenyszámainak a szorzói

	A. Olimpiai, paralimpiai, IWGA Világjátékokon szereplő versenyszámok	B. Olimpiai sportágak nem olimpiai versenyszámai, valamint nem olimpiai és nem IWGA Világjátékok körülményei között megrendezett olimpiai és IWGA Világjátékok versenyszámai
	1	0,5