Miért nem megyünk a szabadba krikettezni?

Lelkes angoltanárok és szenvedélyes amatőr játékosok munkájával nagyot fejlődött az elmúlt években a hazai krikett. A női válogatott elbűvölte Európát, az itteni edzők gyorsan tanulnak, és a roma gyerekek felzárkoztatását is segíteni szeretnék a krikettel.  

Valaha a foci körül is hasonló hangulat lehetett, mint amilyen most a krikettet veszi körül Magyarországon. A volt angol gyarmatokon rendkívül népszerű sport nálunk hat éve kezdett valamivel szélesebb körben elterjedni, főként néhány itt élő angoltanár segítségével.

Március első vasárnapján a Britannica International School egyik eldugott tantermében gyűltek össze a hazai krikettedzők, akiknek a nemzetközi tanács edzőképzésének felelőse, Richard Skyrme tartott előadást. Ez már önmagában jelzi, milyen nagy utat tett meg itthon a sportág, ahogy Kis Márton, a magyar szövetség elnöke mondta, "olyan, mintha a FIFA központi edzőképzése jönne Budapestre." Skyrme évente csak néhány napon tart külföldi továbbképzést, ezen a hétvégén is azonnal visszarepült Londonba az edzés után.

"Az első benyomásaim a magyarokról, hogy nagyon gyorsan tanulnak, és akarnak is tanulni" - mondta az [origo]-nak Skyrme. "Rossz tapasztalatot még nem is szereztem, az itteni edzők, akikkel most találkoztam, kiváló csoportot alkotnak. Néhány éve Belgium ugyanilyen volt."

Richard Skyrme magyarázza a feladatokat - kattintson a további képekért!

A játékosok és edzők jó része külföldi, nemcsak angol, hanem szaúdi, afgán, indiai, ausztrál és pakisztáni trénerek, játékosok is sürögnek a pályák körül.

Egy rövid nyári program keretében tavaly roma gyerekek is kipróbálták a krikettet. "Tudatosan nyitunk a kisebbségek, hátrányos helyzetben lévők felé" - magyarázta Kis. "Ez a magatartás általános a krikett világában, és itthon is megtapasztaltuk már, hogy működőképes. A sportág alapjai hamar elsajátíthatóak, így gyorsan szerezhet sikerélményt, aki belevág, és mivel egy csapatban egészen másban ügyes játékosokra van szükség, bárki megtalálhatja a számítását."

A szövetség alulról építkező, fenntartható romaprogramban is gondolkodik, elsősorban vidéken. "Számukra az is motiváló lehet, hogy hozzájuk hasonló gyerekekből lettek igazi világsztárok a korábbi angol gyarmatokon. Az edzők a sportág szellemiségéről is sokat beszélgetnek a gyerekekkel, akik így az angol kultúráról, illetve a krikettben erősen jelen lévő fair playről is tanulnak."

Fiúk inkább ne jöjjenek!

Balogh Claudia édesapja azért kezdett lelkesedni a sportágért, mert megtudta, hogy angolul tartják az edzéseket. Lánya az elsők között kezdett Magyarországon krikettezni hat ével ezelőtt, azóta ő lett a női válogatott csapatkapitánya. "Egy tavaszi napon az angoltanárunk felvetette, miért nem megyünk ki a szabadba krikettezni" - meséli a még most is csak 21 éves székesfehérvári lány.

Mivel nem ismerték a krikettet, igazán reagálni sem tudtak az ötletre, mindenesetre belefogtak. Éppen csak annyi játékos jött össze, hogy meglegyen a tizenegy fős csapat, ellenfélre tehát már nem futotta. Felmerült ugyan, hogy fiúkkal kevert vegyes csapatban játsszanak, de erre csak két-három lány vállalkozott. "Mi kevésbé rivalizálunk egymással, magunkban bátrabbak vagyunk, és jobban odafigyelünk az edzői utasításokra" - sorolja az okokat Balogh. A mai napig is az egykori fehérvári csoport teszi ki a női válogatott felét.

Balogh ma már nála idősebbeknek is tart edzéseket - kattintson a további képekért!

Ellenfél híján az első fél évben nem is játszottak meccset a lányok, de rendületlenül folytatták az edzéseket. "Lassan elkezdtünk járni külföldi tornákra, az első, berlini meccsen meg is voltunk zavarodva rendesen. Gyakorlatilag a meccs közben tanultuk a játékot, csomó mindenről ott esett le, hogyan is működik valójában."

Elbűvölték Európát

Az első egy-két évben, miközben a különböző európai pályákon rommá verték a csapatot, a lelkesedésükkel igazi közönségkedvenccé váltak. Aztán Münchenben megszületett az első győzelem, de a hozzáállásuk nem változott, az eredménytől függetlenül most is elsősorban a játékot élvezik.

A sportág itthoni fejlődésére jellemző, hogy 2009 óta már női bajnokságot is rendeznek, a válogatott pedig tavaly második lett egy belgiumi tornán, csak a rendkívül erősnek számító németektől kapott ki. Mivel a női krikett Nyugat-Európában is csak tíz-tizenöt éve indult, ez a csapatunk sokkal kevésbé van lemaradva az elittől, mint a férfiaké. Idén ráadásul a női válogatott a férfi másodosztályban játszik majd itthon, de már a távlati célt is kitűzte: meccselni egyet az angolokkal.

Kattintson a további képekért!

A hőskorszak romantikája azért még mindig áthatja a magyar krikettet, Baloghék például a bécsi edzőtáborok alatt szó szerint a pályán töltenek öt napot, ugyanis a gyepen felvert sátrakban alszanak. "Az osztrákokkal edzőt is cserélünk, azaz mindkét ország kapitánya a másiknak vezényel edzést" - mondja Balogh, aki a közelmúltban a szövetség női bizottságának vezetője is lett.

"A következő lépés, hogy a hagyományos iskolákban is terjesszük a sportot" - vázolta Kis elnök. "Bizonyos szempontból kedvező helyzetben vagyunk, mert ugyan bevezették a heti öt testnevelésórát, de sokszor nincs elég terem, vagy felszerelés. A kriketthez pedig nem sok minden kell: két ütő, egy labda, meg a néhány pálcikából álló kapu."

11 fős csapatok, teaszünet

A krikett a baseballhoz és a métához hasonló ütős játék, két, 11 fős csapat részvételével. Az ütőcsapat megpróbálja kiütni a pályáról a labdát, vagy legalább kibabrálni a dobócsapattal, amelynek minél gyorsabban vissza kell juttatnia a labdát. A pálya ellipszis formájú, a hosszanti tengelye száz-százötven méter, középen található egy jóval kisebb, téglalap alakú terület, az úgynevezett pitch - itt zajlik a dobás-ütés rituálé.

A két csapat közül csak az ütő szerezhet pontot: a két ütőjátékosnak helyet kell cserélnie a kapuk közt, míg a labda játékban van. Ha az ütőjátékosok hibáznak, átadják a helyüket a csapattársuknak, mígnem az egész csapat sorra kerül. Ha az ütőcsapat "elfogy", cserélnek, ők lesznek a dobók, és immár a másik csapat kezdheti gyűjtögetni a pontokat. Aki több pontot szerez, győz.

Kattintson a további képekért!

Többféle változata is van a sportnak, a legnépszerűbb az úgynevezett tesztmeccs, amelyben csak a Nemzetközi Krikett-tanács engedélyével rendelkező tíz ország válogatottai vehetnek részt. A játékidő hat óra, egy meccs öt napból, azaz ötször hat órányi játékból áll. Három szünet jut egy játéknapra, előbb egy hosszabb ebédszünet, majd két teaszünet.

Létezik egy, a mai igényekhez alakított változat is, a Twenty20, amelyet legfeljebb három óra alatt be kell fejezni.

Bárcsak a régi tagok tennék ezt

Magyarországot tavaly vette fel a tagjai közé a Nemzetközi Krikett-tanács, és bár egyelőre csupán mintegy kétszázan játszanak rendszeresen, az NKT regionális főnöke, Richard Hastie nemcsak elismerően szólt az itteni erőfeszítésekről, de el küldött is a magyaroknak egy nagy zsák profi felszerelést. "Rendkívül izgalmas a magyar krikett, különösen a junior fejlesztési program. Bárcsak a régebbi tagországok is megpróbálkoznának ugyanezzel" - jelentette ki a napokban.

"Remek, hogy Magyarországon terjeszthetem a játékot, bár otthon nem számítottam túl nagy ásznak" - mondja mosolyogva Jerry Bloemsma, aki Szolnokon oktatja a krikettet. "Fontos, hogy minél több fiatalnak mutathassuk meg, milyen ez a sport, és készek legyünk fogadni őket, ha úgy döntenek, hogy csatlakoznak."

"A profivá váláshoz nem elég néhány tehetséges játékos, sok néző, sok krikettes, csapat és pálya is kell" - jegyzi meg egy másik edző, Simon Metcalfe. "Viszont elindult egy regionális junior krikett program, amely a nemzetközi tanácsnál is pozitív visszhangott kapott."

Nőikrikett-meccseket Békéscsabán rendeznek legközelebb, várhatóan április 27-én, egy négyes torna keretében. Budapesten május első hétvégéjén magyar-szerb meccs lesz vegyescsapatokkal.A szövetség honlapja számos várost, illetve kapcsolattartót felsorol, de a szabályokban, és a sportág hagyományaiban is el lehet mélyedni az oldalon.