Mintha pirosba hajtana a Hungárián

Vágólapra másolva!

A raliverseny közel hozza a száguldás élményét, a baleseteket pedig főleg a szabályokat áthágó szurkolók okozzák, de az úthoz közel merészkedő nézők sem lehetnek tökéletes biztonságban. Egy helyszínen dolgozó szakértő szerint a hétvégi szabolcsi ralit még túl is biztosították, mégis megtörtént a tragédia.

Nyolc sérültje és egy halálos áldozata is van a vasárnapi, Nagykálló és Újfehértó között történt balesetnek, amely az Északi-régió Rallysprint Bajnokság sorozatának negyedik futamán történt. Egy emberen ötórás életmentő műtétet végeztek el Debrecenben, jelenleg is kórházban ápolják, hárman nyílt töréseket szenvedtek, de a többi sérülés is nyolc napon túl gyógyuló.

A néző közé csapódott, összetört versenyautó Forrás: MTI/Taipusz Attila

A Szabolcs Online azt írta, hogy ahol az autó kisodródott, a kettős kordon ellenére a nézők belógtak a lezárt területre. A sérültek között egy szolgálaton kívüli és egy szolgálatban lévő rendőr is volt, a baleset körülményeit egyelőre vizsgálja a Szabolcs Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint saját hatáskörében a versenyt kiíró Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ). Amikor vasárnap este megnyitották az Újfehértó és Nagykálló közt lezárt szakaszt, az úton vérnyomok voltak, és orvosi segédeszközök hevertek szanaszét.

Fékhiba, lerepülő kerék

A múlt hétvége előtt utoljára május 11-én, Kiskunlacházán történt halálos ralibaleset Magyarországon, egy sportbírót ütöttek el, az áprilisi Eger-ralin pedig négy bíró sérült meg, amikor az egyik autó túl nagy lendülettel érkezett meg a célba. Ugyanazon a futamon egy másik kocsi egy egyszerű fékhiba miatt csapódott a töltésnek 150 km/órás sebességgel, és bár nézők nem sérültek meg, a felvételből úgy tűnik, ez csak a szerencsének köszönhető.

Az egri fékhiba:

Tavaly júniusban Pécs főterén szabadult el egy rosszul rögzített raliautó, amely legurult a Széchenyi tér lépcsőjén, ketten könnyebben megsérültek. Mindez persze nem új keletű jelenség, 2008 márciusában például a Tolna megyei Hegyhát Rallye-n ölt meg egy nézőt az egyik autóról lerepülő kerék.

Vajon a gyakori balesetek ellenére miért nem lehet megakadályozni, hogy a nézők veszélybe kerüljenek a sportág rendezvényein?

A hétszeres magyar bajnok ifjabb Tóth János azt mondja, nincs tökéletes biztonság egy raliversenyen. "Ha minden utasítást betart a szurkoló, ezenkívül 50-80 méterre áll a pályától, akkor persze biztonságos. De ha a pálya mentén állsz, olyan részen, ahol egyébként lehet is, már nem tudod pontosan kiszámítani, hová csapódik egy kocsi. Hetven százalékban igen, de harmincban nem. Ezért fontos, hogy legalább a rendezők biztonsági utasításait betartsa mindenki. Ez nem pályaverseny, a raliban folyamatosan változnak a körülmények, murva kerülhet a pályára, vizes vagy saras lehet az út, ahová az eredetileg kiválasztott gumi már nem a legjobb."

Egy, a versenyeket évtizedek óta járó ralirajongó elismeri, hogy tökéletes biztonságban soha nincs egy néző, de a harminc százaléknál jóval kisebbre becsüli a kockázatot. Szerinte a balesetek döntő többsége a feltűnést kereső vagy felelőtlen nézők miatt következik be. "Történtek bőven extrém esetek, mint mikor egy szurkoló elaludt a fűben, és átgázolt rajta egy raliautó, akadtak, akik szöget szórtak az útra, mások becsuktak egy kaput, aminek nyitva kellett volna lennie, így a versenyzőnek kellett szépen megállnia és kinyitnia. De vegyünk egy átlagosabb esetet: a szabolcsi gázolás vasárnapján Sebastien Loeb rekordot döntött a Pikes Peaken, előtte is átszaladtak az úton, nem törődve azzal, hogy jön egy versenyző kétszázzal, aki nem is látja őket, hiszen éppen egy kanyarból bukkan elő. Páran sportot űznek az ilyesmiből."

A hazai ralikat a nemzetközi, illetve a magyar szövetség szabályrendszere alapján kell biztosítani. A versenyek előtt készül egy minden részletre kiterjedő biztonsági terv, amely például előírja, hogy a rádiókapcsolatban lévő ellenőröknek milyen távolságra kell lenniük egymástól - mondja Pénzes Zsolt, a magyar szövetség rali szakágának vezetője. "Ez a távolság a nemzetközi szabályok szerint öt kilométer, a magyar szabály ennél sűrűbbet, három kilométert ír elő, a gyakorlatban pedig kilométerenként van ilyen pont. Ha bármi történne, ezekről a pontokról tudják értesíteni a rajtot, ahol a vezetőbíró eldönti, hogy milyen intézkedést hozzon. Baj esetén a rajtból indul a mentő, illetve a beszorult versenyzők kimenekítését segítő csapat."

A műsorfüzet pontosan leírja, hová állhatnak a nézők, rajzok is találhatók benne, a pályán pedig szalagok és feliratok segítik a drukkereket.

Kérdés, hogy a rendezők mennyire tudják felügyelni, hogy a nézők be is tartsák az előírásokat.

Túlbiztosított volt a szabolcsi verseny?

"Minden ember mellé nem lehet őrt állítani, de a rádiós hálózat teljes lefedettséggel működik a verseny egész területén, és nem térerőfüggő, mint egy mobilos hálózat" - hangsúlyozza Pénzes. "Ezenkívül most már minden autóban van GPS és vészgomb, amivel baleset vagy műszaki esetén azonnal jelezheti a bajt a versenyző. Ha a rendező jegyet szed az adott versenyen, akkor a jegy - a törvénynek megfelelően - biztosítást is tartalmaz."

Bár a Részvétel csak saját felelősségre! figyelmeztetés a szabolcsi Ralda Rallye-n is olvasható volt, illetve több sportrendezvényen a jegyen is feltüntetik, mindez nem menti fel automatikusan a rendezőket.

"A büntetőjogi felelősséget nem tudja magáról ilyen könnyen áthárítani az ember" - mondja Gellér Balázs büntetőjogász. "Bár a sértett beleegyezhet bizonyos jogainak a sérelmébe, ez a beleegyezés nem haladhatja meg a súlyos testi sértést. Nem befolyásolja a rendező felelősségét, ha rányomtatja a jegyre, hogy a látogatóé a felelősség, mert nyilván egy halálos balesetbe nem lehet joghatályosan beleegyezni. Meg kell vizsgálni, hogy a rendező betartotta-e a szükséges biztonsági intézkedéseket. Amennyiben betartotta, de a néző megszegte az utasításokat, akkor nem vonható felelősségre."

Hétvégén, a szabolcsi verseny rajta előtt két órával már lezárták a pályát, ekkor végigment a szakaszon egy rendőrautó, majd utána a nullás rajtszámú, úgynevezett előfutó autók jöttek, immár versenytempóban. "Ezek a kocsik jeleznek a célban, ha útközben valami szabálytalanságot látnak, ha leszakítottak egy szalagot, arrébb tettek egy karót, vagy valaki rossz helyen áll" - mondja Dudás Endre ralis fotós és újságíró, aki a tragikus futamon is ott volt a helyszínen. "A baleset helyszínén is volt rádiós pont, a karambol után egy perccel már szirénázást lehetett hallani, öt-hat percen belül pedig a mentőhelikopter is megjelent. Ahhoz képest, hogy úgynevezett amatőr verseny volt, messze túl volt biztosítva."

Menteni a menthetőt

Dudás szerint a balesetekről szóló hírek ellenére nem kell tragédiától tartania annak, aki kilátogat egy raliversenyre. "Kiskunlacházán egy sportbírót ütöttek el, akit ismertem is, egy idősebb fickó volt, senki nem érti, miért ment át a kordonon. Ez olyan, mintha valaki belehajtana a pirosba a Hungárián. Állítólag családi problémája volt, telefonált, nem figyelt oda. De ezt leszámítva magyar ralin évek óta nem volt halálos baleset. Akkor egy fotós barátomat ütötték el a cél után, ahol már nem kellett volna gázt adni. Ez az, amikor csak széttárod a karod, és egyszerűen nem érted, mi történt."

Versenyzői szempontból egy kicsúszás "kellemetlen, de olyankor a pilóta a navigátorára figyel, illetve arra, hogy az autót úton tartsa. Még a profi pilóták is hibáznak, hiába tapasztaltabbak", magyarázza Tóth. Ha viszont túl sűrűn állnak emberek az út mentén, akár egy profi is elveheti a gázt, erre azonban nem készülhetnek az autóversenyzők. "Hát, vannak ilyen helyzetek, de túlnyomórészt a pilóta bízik abban, hogy az úton tudja tartani a kocsit, még a fizikai határokon innen. Sosem szabad a lehetőségek és a képességek felett menni, ha pedig érzed, hogy már baj van, lassítani kell az autót, elfordítani a kormányt, menteni a menthetőt. De az ember előre úgy készül, hogy az úton marad, és befejezi a szakaszt, különben be is vonzhatja a bajt."

"Egy baleset azért hagy nyomokat egy versenyzőben, idő kell, míg túl tudja tenni magát rajta. Nyilván egész más halálos balesetet okozni, mint bokatörést. El tudom képzelni, hogy egy időre elmegy a kedve a versenyzéstől annak, aki halálos balesetet okoz."

A Varga, Matolcsi kettős a Ralda Rallye-n:

A magyar rendőrség nem vezet statisztikát a hazai ralibalesetekről, noha a versenyeken történt sérülések a hatáskörébe tartoznak. A személyi sérülésekből hivatalos ügy lesz, az eljárást a rendőrség folytatja le, mint Tóth megjegyzi, a ralibukások utáni eljárás "nagyban hasonlít" a közúti balesetek kivizsgálásához. Ezek a procedúrák hosszú ideig tartanak, a felelősség kérdését pedig a bíróság állapítja meg.

Szerda délután a MNASZ kiadott egy közleményt, eszerint a szabolcsi baleset kivizsgálása után módosítanának a szabályokon, hogy biztonságosabbá tegyék a raliversenyeket. "Sokan szeretik a ralit, mert nagyon látványos, de meg kell húzni egy határt, mert minden szurkolót hazavárnak" - jegyzi meg Pénzes.

A szabolcsi versenynél jóval többen, több tízezren is kíváncsiak lehetnek az országos bajnokság következő futamára, a július 12-14-ig tartó Veszprém Rallye-ra. Dudás szerint a szervezők nem hagyják majd figyelmen kívül a hétvégén történteket, fokozottabban odafigyelnek majd a biztonságra. "Az a szalag, ami mögött tavaly még lehetett állni, most két méterrel hátrébb lesz. Ilyenkor még az én anyukám is megkérdezi, hogy ugye biztos jó helyen fogok állni. Egy fix tábora mindig is volt a magyar ralinak, de most, a vb-sorozatban hitelesített WRC-autók visszaengedésével egyre többen jönnek. Idén Egerben harminc-negyvenezren voltak, nagyjából ennyi nézőt várnak Veszprémbe is."

Veszprémben közel kétszáz biztonsági ember dolgozik majd, a húsz kilométeres lőtéri gyorsasági szakaszon nyolcvanan lesznek szolgálatban a különböző pontokon.

Menedék a domboldalon

Aki szeretné a helyszínen nézni a ralit, vegye komolyan a szalagokat, kordonokat és a figyelmeztető feliratokat. "A biztonsági emberek elküldik a nézőt, ha nem jó helyre áll, ugyanakkor a nézők egymást is regulázzák, helyre szokták tenni a renitenseket" - jelenti ki Dudás. "Nem kell ahhoz tanfolyamot végezni, hogy valaki raliversenyt nézzen. Igaz, itt nincs olyan, hogy hatodik sor, négyes szék, de lehet tudni, hol biztonságos, és hol nem, az újonc nézőket minden versenyen segítik a műsorfüzetben található rajzok. Mindenkinek az a célja a raliban, hogy ne történjenek balesetek."

Tóth szerint létezik egy amolyan természetes lelátó, amely szinte biztosan megvéd a bajtól: "Egy domboldal lehet biztonságos, ahol a néző magasabban van az autónál, főleg, ha a domb egyben a kanyar belső íve is."

A terepviszonyoktól egyébként is sok minden függ egy ralifutamon, mert bár a biztosítás módja minden versenyen azonos, a biztonsági személyzet létszámát befolyásolja, hogy sík vagy dombos vidéket kell-e ellenőrzés alatt tartani, esetleg havas, jeges úton, avagy erdőn keresztül halad-e a mezőny.

A MNASZ honlapja pontokba szedve is leírja, melyek a legveszélyesebb területek, ahová soha nem szabad állni a versenyeken.