A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért induló sportvezető azt írta, hogy az újabb részletek nyilvánosságra hozatala komoly jelentőségű a doppingellenes harc szempontjából. "Kineveztünk egy független bizottságot, amelynek elnöke a korábbi alkotmánybíró, Udo Steiner. Ez a bizottság most értékelni fogja a tanulmányt, majd ezután javaslatokat fog tenni egyrészt ebben a konkrét ügyben, másrészt a doppingellenes küzdelem további fejlesztésével kapcsolatban."
Bach hozzátette, a bizottság más országok hasonló jelentéseit is felhasználja majd a munkájához.
"Biztos vagyok benne, hogy el tudjuk érni a céljainkat, tökéletesen tisztában leszünk a múlttal, s megtanuljuk a leckét a jövőre nézve" - írta a DOSB elnöke, aki azzal zárta a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) honlapján is megjelent közleményét, hogy ez a munka erősíteni fogja a doppingellenes harcban alkalmazott zéró toleranciát.
A Süddeutsche Zeitung az elmúlt hét végén ismertetett új részleteket a korábban már lezárt, de nyilvánosságra nem hozott tanulmányból, amely szerint az NSZK-ban legkésőbb az 1970-es évek elejére alakult ki az állami irányítású, rendszerszerű dopping az élsportban.
Az anyagban foglaltak szerint például már a magyar Aranycsapatot legyőző nyugatnémet válogatott sikerében is lehetett szerepe teljesítményfokozó szernek az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében.
A nyugatnémet doppingmúltat feltáró 800 oldalas anyag a német sport legfőbb szervezete, a DOSB kezdeményezésére készült. Az 525 ezer euróba kerülő kutatást a sportért felelő belügyminisztérium felügyelete alá tartozó országos sporttudományi intézet (BISp) finanszírozta.
A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint már tavaly nyilvánosságra lehetett volna hozni az anyagot. A müncheni lap hét végi írása nyomán belpolitikai vita kezdődött. Az ellenzéki szociáldemokraták kezdeményezték, hogy a parlament sportbizottsága tartson rendkívüli ülést az ügy kivizsgálása céljából.
Számos ellenzéki politikus úgy vélte, a belügyminisztérium igyekszik elkerülni, hogy a jelentés nyilvánosságra kerüljön a szeptemberi országos parlamenti választások előtt. A tárca egyik szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarnak eltussolni semmit, és az adatvédelmi kérdések tisztázása után azonnal publikálják a kutatási jelentést.