Csak focizni nem tud helyettünk a mindent látó szoftver

"Gulácsi Péter kiváló teljesítményt nyújt Salzburgban. A szoftverprogramunk segítségével mi is meggyőződtünk jó formájáról, ezért neki szavaztunk bizalmat" - indokolta Egervári Sándor, a magyar válogatott azóta lemondott szövetségi kapitánya, hogy miért hívta be a kapust a hollandok elleni keretbe. Kíváncsiak voltunk, mit tud ez a szoftver. Mint kiderült, szinte mindent, amire egy edzőnek szüksége van, és még annál is többet. A hollandok elleni meccsre is felkészítette a válogatottat, de hiába. Aztán kielemezte a valaha kapott egyik legnagyobb zakót is.

Az ukrán edzőlegenda, Valerij Lobanovszkij kezdte el még kis kockás füzetben strigulázni, hogy a nagyobb játékosok, mint például Maradona hogyan és hova cselezett, hányszor passzolt, milyen helyzetben hova mozgott egy-egy meccsen. Később saját játékosairól is statisztikákat készített, majd a meccsek után mindenkinek megmutatta, hány jó és rossz passza volt, hány párharcot nyert meg. Később ennek megfelelően választotta ki a kezdőcsapatot és dolgozta ki a csapat taktikáját. Ez az alapja az InStat cég nyolc éve működő, és folyamatosan fejlesztett szoftverének is, amely mérhetetlen mennyiségű adatot tartalmaz a focistákról.

Olyan csapatok használják ezt a rendszert, mint a Chelsea, a Valencia, a Roma, a Lazio vagy a legnagyobb orosz klubok, Magyarországon pedig egy éve minden NB I-es csapat hozzájuthat, mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség megvásárolta a szolgáltatást, és továbbadta a kluboknak.

Hogy jobb legyen az NB I

„Az MLSZ azért lépte ezt meg, hogy a magyar klubok taktikailag fejlődjenek, jobb meccsek legyenek az NB I-ben, jobb játékosokat igazoljanak, és emelkedjen a színvonal” – mondta Kovách István, az InStat nevű szoftver magyarországi képviselője.

Kovács István, a focistákat megfigyelő Instat-rendszer magyarországi képviselője Fotó: Nagy Attila - Origo

A rendszer úgy működik, hogy van körülbelül 300 ember (főleg oroszok és fehéroroszok), akik hétvégén mást sem csinálnak, csak elemzik a videóra rögzített meccseket (egy hétvégén összesen 6-700 meccset világszerte), minden játékos gyakorlatilag minden mozdulatát felviszik a rendszerbe. Egy ember körülbelül hat óra alatt végez egy meccsel.

Az NB I-es csapatok minden héten kapnak egy részletes statisztikát arról, hogy a játékosaik a legutóbbi meccsen hogyan teljesítettek. „Például elküldjük, hogy milyen hatékonysággal passzoltak. Számomra teljesen megdöbbentő volt, hogy akadt olyan edző, aki azt mondta, őt nem érdeki, hogy egy játékosa hogyan passzol. Nem akartam elhinni, hogy neki nem számított az, hogy volt olyan játékosa, aki tízből csak hatszor tudta odapasszolni a labdát a társának. Egy NB I-es játékosnál ez elfogadhatatlan, közben pedig csodálkoznak a csapatnál, ha sorban jönnek a vereségek” – mondta Kovách. A rendszer különbséget tesz a különböző passzok között, így van biztonsági (labdatartó), mélységi, támadó- és kulcspassz is, tehát több szempont alapján ad képet egy-egy focista technikai tudásáról.

A Fradi-Újpest meccsen mind a két csapat részéről körülbelül 85 százalékos volt a passzok pontossága, ez egy komoly nemzetközi meccsnek felel meg, de Kovách szerint azért messze nem ilyen jó az átlag az NB I-ben, a rangadón fel voltak pörögve a játékosok, ennek volt köszönhető ez a remek eredmény.

Videón minden

A szoftverhez tartozik egy videoelemző rendszer is. „A rendszerünket használva gyakorlatilag két klikkeléssel le lehet tölteni az ellenfél legutóbbi meccseinek szögleteit, szabadrúgásait, bedobásait, kulcspasszait, gyakorlatilag mindent” – mondta Kovách.

A nemzetközi kupákban induló csapatoknak is nagy segítség, hogy nem kell videofelvételeket kérni az ellenféltől, hiszen a szoftver tartalmazza akár egy grúz vagy egy kazah csapat legutóbbi meccseinek minden fontos jelenetét. A Videoton például az Európa Ligában a montenegrói Mladost Podgorica elleni felkészülésében is használta a szoftvert, igaz, ez is kevés volt a továbbjutáshoz.

A szoftver minden hétvégén több száz meccsről készít videofelvételt Forrás: InStatFootball

A külföldi topkluboknál a videók elemzésére már külön osztályok alakultak, Németországban például ez egy szakma, amit tanfolyamokon oktatnak. Itthon a Ferencvárosnál van egy elemző, aki kiértékeli a videókat Ricardo Moniz vezetőedzőnek, Diósgyőrben egy egész csapat dolgozik Tomiszlav Szivics keze alá, akárcsak a Videotonnál, de általában nincs külön videoelemző az NB I-es csapatoknál, nagyrészt az edzők végzik el ezt a feladatot. „Tavaly például volt olyan magyar csapat, amely egyáltalán nem nézett videofelvételeket az ellenfélről, ma már ők is elemeznek. De van olyan NB I-es szakember, aki még VHS-kazettáról a videolejátszóján tekergetve nézi a felvételeket. Nem árulom el, hogy ki az, de nem nehéz kitalálni” – mondja mosolyogva Kovách.

Amit egy játékosról tudni kell

A szoftver egyik része az úgynevezett scouting rendszer, amelyben minden játékos minden adata megtalálható két-három évre visszamenőleg. A kapusoknál a védésektől a szögletnél való kifutásokon keresztül a potyákig, a mezőnyjátékosoknál a megnyert párharcoktól kezdve az elveszített fejpárbajokon át a kihagyott és belőtt helyzetekig minden adat fellelhető számokban és videofelvételen egyaránt.

Kovách szerint Magyarországon a kiscsapatoknál dolgoznak a legszorgalmasabban a program ezen részével, mert ahol kevés a pénz, ott jobban meg kell nézni, hogy kire mennyit költenek.

Kováchék gyakran segítenek játékosokat igazolni a kluboknak. „Nemrég hívott egy kapusedző, hogy nem tud dönteni két kapus között. A próbajátékon néhány nap alatt az egyik jobban szerepelt, viszont amikor megnéztük a scouting rendszerben, hogy a legutóbbi 10-20 meccsén hogy teljesített, akkor kiderült, hogy számos potyagólt kapott, és nem védett olyan jól, így a másik kapust igazolta le a csapat.”

Egervári a szoftver megszállottja (volt)

Egervári Sándor, a magyar válogatott azóta leköszönt szövetségi kapitánya is használta a rendszert, Kovách szerint rengeteget dolgozott vele, Gulácsi Pétert teljesítményét is ennek segítségével térképezte fel, és hívta be a kapust a válogatottba a hollandok elleni meccsre. (Gulácsi később eltörte az ujját, így nem lehetett ott az Amszterdamban megsemmisítő verést kapó csapatban.)

Így passzolnak a hollandok. Erre is érdemes lett volna figyelni. Nem sikerült. Forrás: InStatFootball

A hollandok elleni vb-selejtező előtt a cég egy teljes csomagot küldött Egervárinak, amelyben a vb-ezüstérmes együttes játékát precízen kielemezték. Kovách István - bár megmutatta az Origónak az elkészült elemzést -, arra kért minket, ne közöljünk belőle részleteket. Ugyanakkor felhívta a figyelmünket a fenti táblázatra, amelyből kiderül, jellmezően hogyan járatják a labdát, kinek hányszor passzolnak a hollandok. Mondjuk ezt mindenki tudja, aki ismeri a hollandok játékát, legfeljebb nem láthatott még róla ilyen precíz elemzést.

„A kapitány akár azt is meg tudja nézni a szoftverünk segítségével, hogy Arjen Robben vagy Robin van Persie a legutóbbi tíz meccsén hányszor és hogyan cselezett, és el tudja mondani a védőjének, hogy például tíz egy az egyben helyzetből nyolcszor jobbra akarta elvinni a labdát a csatár" - mondta Kovách még a hollandok elleni meccs előtt.

Az Egevárinak elküldött elemzésben a szoftver kimutatta, hogy a jelenlegi holland válogatott főleg a széleken veszélyes, a támadások több mint 60 százalékát a széleken vezetik. A két védekező középpályás előszeretettel kéri el a labdát a hátvédektől, és indítja valamelyik szélsőt, közben pedig a középcsatár és a középső támadó középpályás mellett a másik szélső is beszalad a 16-oson belülre, hogy ott várja a beadást. A szélsők gyakran becselezik magukat középre is, ilyenkor teret nyitnak a két szélsőhátvédnek, akik menetrendszerűen érkeznek, és adják be a labdákat. A két szélső, Lens és Robben meccsenként általában négy-öt egy az egyben helyzetet szokott felvállalni, az egész csapat összességében az elindított cselek 71 százalékát sikeresen véghez is viszi. Egervári azonban hiába mutatta meg, és mondta el ezt a védőinknek, képtelenek voltak megakadályozni a szélekről jött beadásokat, vagy középen fogni a hollandokat.

Egervári azt az elemzést is megkapta, hogy hogyan rúgják a hollandok a szögleteket és a szabadrúgásokat InStat

Megkaptuk az InStattól a holland-magyar meccs elemzését is, a labdabirtoklás 73-27 százalék volt, de akadt olyan negyed órás periódusa is a meccsnek, amikor csak 13 százalékban volt nálunk a labda. A levegőben vívott párharcok 76 százalékát a hollandok nyerték, akik a támadásaik 75 százalékát vezették a széleken. A hollandok a támadópárharcaik 52 százalékát tudták megnyerni, a magyaroknál 34 ez a szám.

Ami a játékosokat illeti, a párharcokat tekintve Elek szerepelt a legjobban, ő hatból ötöt megnyert, ez 83 százalék, ellenben a védők közül Kádár (6/3), Korcsmár (18/9) és Guzmics (16/8) csak 50 százalékot teljesített ebben mutatóban, míg a legrosszabb Vanczák volt, aki a hét párharcából csupán kettőt tudott megnyerni, ez 29 százalék. Akadt azonban nála is gyengébb a magyar csapatban, Némethnek 18 (11/2), Hajnalnak pedig csupán 14 százalékban (7/1) sikerült megnyernie a párharcait.

Egervári Sándort rengeteg támadás érte, amikor a románok elleni világbajnoki selejtező előtt Guzmics Richárdot hívta be a keretbe, a Haladás védője a meccs elején nagyot hibázott Bukarestben, amiből gólt is kapott a válogatott. A szintén szombathelyi Devecseri Szilárd hollandiai játéka pedig arról marad emlékezetes, hogy egy teljesen ártalmatlan szituációban fejelt egy nagy öngólt, amivel még a SkySports bakiparádéjába is bekerült. „A védők statisztikai adataiból az jön le, hogy a Magyarországon jól teljesítő közéhátvédek nagy része külföldi játékos, és ha megnézzük a sorrendet, Guzmicsnál és Devecserinél valóban nem volt jobb választás erre a posztra. Sokan a holland első osztályban rendszeresen játszó Otigba Kennethet látnák szívesen a csapatban, természetesen róla is van részletes statisztikánk. Ha rákeresünk a rendszerünkben, kiadja, hogy a párharcok hány százalékát nyerte meg, hogy a Heerenveenben mennyit játszott, és külön néhány másodperces videók is vannak minden egyes megmozdulásáról, amikor labdába ért. Sokat nem is kell visszamenni az időben, néhány hete az egyik meccsén akkorát hibázott, hogy a csapata gólt kapott belőle, tessék, itt van” – mondja Kovách, és már mutatja is a valóban ordító bakit. "Egyszerűen nincsenek védőink, a sánta lovat is hiába futtatod, nem fog versenyt nyerni" - teszi hozzá Kovách, aki egyetértett azzal, amire már mi is rávilágítottunk, hogy borzasztó helyzetben van a magyar hátvédképzés.

Így néz ki Kenneth Otigba névjegye az InStat rendszerben, lejjebb görgetve az összes meccse megtekinthető videón is Forrás: InStatFootball

Visszatérva a szoftverre: külföldön annyira komolyan veszik ezt a rendszert, hogy volt olyan játékos, akit a statisztikai adatai alapján rúgtak ki. A Manchester Unitedben a középső védő Jaap Stam megnyert párharcainak az átlaga öt százalékkal csökkent, ezért Alex Ferguson megköszönte neki a munkát, és elküldte.

„Egy védőnek a párharcok legalább a hatvan százalékát meg kell nyernie. Ha egy-egy NB I-es fordulóban előfordul, hogy valamelyik védő mutatója csak negyven százalék, akkor arra fel szoktuk hívni a klubok figyelmét, mivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az edzőkkel. Hatalmas statisztikai anomáliát vettünk észre akkor is, amikor Szentes Lázárral a kispadon kikapott a Diósgyőr 3-0-ra Siófokon, és az edző le is mondott, azon a meccsen szinte egyáltalán nem vállalták fel a diósgyőriek a párharcokat, jóval az átlag alatt teljesítettek. Egy játékosuk volt, aki megtette, Seydi, aki egészen kiugró, körülbelül ötven párharcot vívott, mindenki más pedig legfeljebb tízet. Ekkor ellenőriztük is, hogy esetleg nem a mi rendszerünkkel van-e baj, de mindent jól mértünk, szóval erre is felhívtuk a diósgyőri klubvezetők figyelmét” – mondta Kovách, aki elismerte, hogy akár a bundázók lebuktatását is elősegítheti a rendszer.

Lebuktathatja a bundázókat is

Vannak olyan kelet-európai klubok, például Észtországban vagy Fehéroroszországban, amelynek vezetői arra kérik a rendszer üzemeltetőit, hogy értékeljék ki a játékosokat, és jelezzék, ha csalásra utaló jeleket látnak.

„Mi nem mondhatjuk azt, hogy bundameccs volt, de felhívhatjuk rá a figyelmet, ha nagyon eltérő adatot észlelünk. Például, ha egy játékos korábban mindig 30-40 párharcot vállalt a meccseken, de a legutóbbin csak 15-öt, vagy stabilan 60 százalékkal nyerte a párharcait, ezúttal azonban szinte mindegyiket elveszítette, akkor azt jelezzük a klubvezetőknek.”

A szoftver futómennyiséget is mér úgy, hogy két speciális kamerát szerelnek a stadionba, az egyik az egyik térfelet veszi, a másik a másikat, így pontos képet kaphatnak a csapatok arról, hogy melyik játékos mennyit kocogott, mennyit futott gyorsabban és mennyit sprintelt. Az MLSZ által megrendelt csomag azonban a futásmennyiség-mérést nem tartalmazza, ezt külön meg kell vásárolniuk a magyar kluboknak, amelyek közül rendszeresen csak a Ferencváros használja ezt a módszert.

Nem futunk kevesebbet, csak lassabban

Kíváncsiságból megnéztük, hogy a legutóbbi Diósgyőr-MTK meccsen (amely 2-2-re végződött,és magyar szinten nagy iramot és jó játékot hozott) mennyit és milyen intenzíven futottak, illetve mi történt ezalatt a Benfica-Porto portugál bajnokin. Mennyiségben gyakorlatilag ugyanannyit futottak a játékosok mindkét meccsen, de amíg a portugál rangadón 2900 métert sprinteltek összesen a játékosok, addig a magyar bajnokin csak 2100 métert, tehát szembetűnő, hogy gyorsaságban van lemaradása a magyar NB I-nek. Bár ezzel nem mondott újat a szoftver.

Felülnézetből és ha kell, a jobb oldali menüre kattintva videón is lehet elemezni a csapatokat Forrás: InStatFootball

A rendszer használati díja a kért statisztikai adatok mennyiségétől függően 20 ezer eurótól (6 millió forint) 150 ezer euróig (45 millió forint) is terjedhet egy szezonban. Európában kettő-három cég dolgozik hasonló szoftverekkel, Kovách István szerint az ő rendszerük abban tér el a többitől, hogy kompakt csomagokat tud szolgáltatni. Az ellenfélfigyelő-rendszert, a játékoskereső (scouting) rendszert, a videoelemző rendszert, a játékosok statisztikai adatait rögzítő rendszert és a futásmennyiség-elemzést is meg tudják tőlük rendelni, míg a többi cég ezek közül csak egy-egy rendszerrel foglalkozik.

Kovách Istvánék persze próbálják felvenni a tempót a félelmetes ütemben fejlődő labdarúgással, folyamatosan fejlesztik a szoftvert. A következő újítás egy olyan applikáció lesz, amellyel a csapatok videoelemzője már a szünetben összevágott jeleneteket mutathat az öltözőben a telefonján vagy a táblagépén. A játékosok így könnyebben tudják értelmezni, hogy mit csináltak rosszul az első félidőben, és mire kell figyelniük az ellenfél játékában. Erre szokás azt mondani, hogy a jövő elkezdődött.