Egy egyszerű sikertörténet már kevés ahhoz, hogy egy híres sportoló és sportvezető önéletrajzi könyve a bestseller-listák élére kerüljön. Kell bele egy kis plusz, egy-egy pikáns vagy kínos történet. Legalábbis a kiadók szerint így adhatók csak el a sportkönyvek.
Ezzel a trükkel még Sir Alex Ferguson is élt, a Manchester United legendás, nyáron visszavonult szakvezetője a közelmúltban megjelent My Autobiography című könyvében kendőzetlenül írt a csapaton belüli dolgokról, a David Beckhammel és Roy Keane-nel való afférjairól, tévedéseiről és aggályairól.
De Ferguson nem is titkolhatta a személyiségéből fakadó ellentmondásokat, az ő élete attól kezdve, hogy betette a lábát a MU öltőzőjébe szinte nyitott könyv volt az újságírók és a a szurkolók előtt.
Akadnak azonban olyanok, akik úgy érzik, saját élettörténetük puritán váza kevés még a sikerhez, ezért olyan sztorikat mesélnek el, amelyen jó esetben családi vagy haveri körben nevetgélnének.
Szerdán jelent meg Sven-Göran Eriksson önéletrajzi könyve, amelyből csak az derült ki, hogy a svéd szakember - akit a magyar válogatott kispadjára is esélyesnek tartanak - két szenvedélyének tud hódolni, a pénznek és a nőknek.
Az angol lapok azt hiányolják, hogy miért nem arról írt, hogy mi hibázott angliai pályafutása idején, és nem kíváncsiak Faria Alam, Ulrika Jonsson, Graziella Mancinelli, Debora Caprioglio, illetve a "stockholmi Grand Hotelben dolgozó Malin" ügyére.
Az viszont kiderül, hogy jó pénzért hajlandó volt bárhová szerződni, és hogy kalandjait ne tudhassa meg egyetlen lesifotós sem, inkább kifizetett 1500 fontot egy éjszakáért egy manchesteri luxushotelben.
A Mirror csak annyit írt a könyvéről: ez egy óriási öngól, hiszen fellebbenti a fátylat egy olyan gyáva emberről, aki képtelen felelősséget vállalni a saját viselkedéséért.
A hatszoros olimpiai és nyolcszoros világbajnok jamaicai futó, Usain Bolt könyve a Mint a villám (Faster than Lightning: My autobiography) címet kapta, nem véletlenül. De a laza és bohém sportoló se szorítkozott csupán a sportsikerekre, mesélt érdekes és talán túl bensőséges sztorikat is.
"Őrület, de akármit is csinálok apámmal, hiába beszélünk az időjárásról vagy az autókról, egyszer csak visszatérünk az állandó témához, hogy mi történik vele a hálószobában" - írta. "Hiába telefonálok haza, hogy "Szevasz papa, mi a helyzet', rendszerint azt válaszolja, minden rendben, és anya is jól bírja."
Bolt nem tagadja, a pekingi olimpia világhírűvé tette, bármelyik nőt megszerezhette volna magának, de csak akkor érezte magát szabadabbnak, amikor a kezdeti hisztéria lecsendesedett és ő választhatta ki, mikor melyik meghívásnak tesz eleget.
"Egyszer együtt buliztam Heidi Klummal és Sandra Bullockkal. Egy Beverly Hills-i étteremben találkoztunk, és viccesen megkérdeztem, nem jönnek-e el velem egy klubba. Azonnal beleegyeztek. Együtt lógtunk, táncoltunk, pezsgőztünk, és nagyon jól éreztük magunkat. De ennél több nem történt, másnap meg is néztem néhány bulvároldalt, hogy mit írtak. Persze nem bántam volna, ha más is történik, de hát melyik férfi tudott volna nemet mondani két ilyen nőnek?"
Bolt elárulta, hogy edzője, Glen Mills azt tanácsolta neki, hogy csúcsformában, amikor túlteng benne a tesztoszteron, akkor fogja vissza magát, és ne szexeljen, mert abból baj lesz. "Ha megfogadtam volna a tanácsát, valószínűleg megőrülök. Tudtam, hogy hébe-hóba ki kell kicsit élni magam, ez volt az egyetlen módja, hogy koncentrálni tudjak."
A hatszoros Grand Slam-győztes Boris Becker a 2003-as első könyve után a mostani frankfurti könyvvásárra előrukkolt újabb önéletrajzi művével, amely az "Élet nem játék" címet viseli.
Ahogy a Welt szakírója fogalmazott, a mű nem fog bekerülni a világirodalom száz legjobb műve közé, de Becker azzal ajánlotta, hogy most feketén-fehéren megírja a teljes igazságot.
Így aztán ország-világ hivatalosan is megtudhatja, amit már a bulvársajtó ezerszer megírt, hogy 1999-ben - megcsalva második gyermekével terhes feleségét, Barbara Feltust - egy londoni étterem félreeső helyiségében (mosókonyhájában) szeretkezett az orosz modell Angela Jermakovával, és az affér eredményeként 2000. március 22-én megszületett Anna nevű lánya.
Mike Tyson fordítva fogott hozzá könyvéhez, az egykori nehézsúlyú bokszoló előbb lépett fel a New York-i Broadwayn az Undisputed Truth (Vitathatatlan igazság) című estjével, és a nagy sikerre való tekintettel írta meg könyvben is élete sorsfordító pillanatait.
Hamarosan megjelenő könyvében írt a drogokkal, erőszakkal és alkohollal tarkított életéről, az Evander Holyfield elleni mérkőzés fülleharapási botrányától kezdve a Robin Givens színésznővel folytatott kapcsolatáig.
"Tudnom kellett volna, hogy valami nem stimmel. Akkor még nem tudtam, hogy Robin anyja, Ruth már a főiskola befejezése óta arra várt, hogy a lányának egy fekete hírességet találjon férjnek. Összeházasodtunk, de nem született házassági szerződés. Én pedig gyorsan rájöttem, hogy óriási hibát követtem el. Ruth azonnal arról kezdett beszélni, hogy a lányának találni kell egy megfelelő kastélyt, ahol élhetünk" - írta Tyson.
1992-től három évig börtönben volt miután egy szépségkirálynő megerőszakolásának vádjával elítélték.
"Nehéz volt megtartanom az emberi mivoltomat egy olyan helyen, mint az" - írta a börtönről. "Nem értettem, hogyan csinálhat ember emberrel olyat, amit én láttam. Egy szál cigiért élethalálharc folyt, valaki benzint locsolt egy cellába, és meggyújtotta, volt, hogy női börtönőrt rángattak be a zuhanyozóba és megerőszakolták."
Ezért magánzárkát kért, áttért az iszlám vallásra, Tolsztojt, Dosztojevszkijt és Shakespeare-t olvasott. Szabadaulás után azonban nem tudott megszabadulni saját démonaitól, ivott és kábítószerezett.
Ugyan egy 2011-es tévéshow-ban azt nyilatkozta, már józan élet él, és vegetáriánus lett, de idén augusztusban bevallotta, hazudott. "Ha nem küzdöm le a súlyos alkoholizmusomat, akkor bele fogok halni" - mondta.
A Bayern München egykori válogatott játékosa, Stefan Effenberg is szó szerint vette könyvének címét, az "Ich hab's allen gezeigt" (Minden megmutatok) 300 oldalas műben az extra fanatikusoknak hangoskönyvvel, a bulvárrajongóknak saját erotikus képeivel kedveskedett.
A hatszoros válogatott Uli Borowka hiába nyert a Werder Bremennel Bundesliga-aranyat és Kupagyőztesek Európa Kupáját, a "Volle Pulle" (Teljes sebességgel) című könyvét tavaly azzal tudta eladni, hogy 304 oldalon arról mesélt, hogy egyfajta moder Jekyll és Hyde-ként a profi futballista és az alkoholista versenyzett benne, és 2000-ben történt visszavonulása után hosszú ideig elvonókúrán kellett részt vennie.
Ugyancsak alkoholproblémákkal küzdött az egykori félnehézsúlyú bokszvilágbajnok, Graciano Rocchigiani, akiről volt felesége terítette ki a szennyest. A "KO 12 menet után" című könyvben Christine Rocchigiani azt írta, exférje nemcsak az italt imádta, hanem pénzt is lopott, és kuplerájba járt állandóan.
"Vártam rá otthon, már a pizza is rég kihűlt, amikor egy barátja hazatámogatta tökrészegen. Belenéztem a táskájába, és mit találtam: egy bordélyház szórólapját, két gyűrött számlát, és egy kézzel írt cetlit, ami az állt: 'Én is szeretlek.' Naponta négyszer-ötször szexeltünk, ő meg kuplerájba járt."
Christine azt is megírta, hogy volt, hogy a karácsonyi ajándékra szánt tízezer eurót lopta el férje, és azt is prostituáltakra költötte.