Nőikézilabda-világbajnokság, negyeddöntő:
Magyarország-Brazília 31-33(12-11, 26-26, 29-29) - kétszeri hosszabbítás után- élő közvetítés
Belgrád, Kombank Aréna, 2000 néző, v: Mosorinski, Pandzic (szerbek)
gól: Nascimento 10/4, Amorim 6, Rodrigues 5/1, Rocha 4, Da Silva 3, Cavaleiro 3, Piedade 1, Moura 1, illetve Tomori 7, Görbicz 5/3, Cifra 4, Soós 3, Szucsánszki 3, Bulath 3, Kovacsicz 2, Triscsuk 1, Kovacsics 1, Bognár-Bódi 1, Szamoránsky 1
A nem európai válogatottak jelenlegi legjobbja, Brazília évek óta a világ élmezőnyéhez tartozik, amíg az 1995-ös osztrák-magyar közös rendezésű vébén még a lesajnált és agyonvert kategóriába tartozott, addig Pekingben döntetlent játszott velünk, a legutóbbi, 2011-es hazai rendezésű vébén az ötödik, a londoni olimpián hatodik lett – ellenben a magyar csapat utóbbi kettő közül egyik eseményre se jutott ki.
A két csapat eddig 14-szer találkozott egymással, kilencszer nyertek a magyarok, háromszor a brazilok, és volt két döntetlen is. Brazíliát utoljára 2006-ban győztük le (28-25), azóta három barátságos mérkőzésen is kikaptunk ellene. 2006-ban Foz do Igauacúban 31-30-ra, 2011-ben Százhalombattán 32-25-re, idén október 26-án pedig Szombathelyen 28-26-ra. Akkor Hajdu János szövetségi kapitány tett is egy olyan kijelentést, hogy a vébén már nem kapunk ki tőle.
Az első félidőben nem igazán hittünk ebben. Tomori góljával kezdődött a mérkőzés, de aztán gyorsan megváltozott a játék képe, és négy és fél perc után Hajdu János időt kért, mert Alexandra do Nascimento három gólja után Cavaleiro leindulásból is eredményes volt (1-4).
Zűrzavar volt a pályán, Vérten helyére Kovacsics érkezett, Soóst Zácsik váltotta, Görbicz kétszer eladta a labdát (igaz, egyszer vissza is szerezte), de csak nem sikerült megtalálni az ideális összetételt. Olyan gyengén támadtunk, hogy védekezésről nem is beszélhettünk, hiszen átrohantak rajtunk a dél-amerikaiak (1-5).
Kilencpercnyi gólcsend után Szucsánszki betalált, Herr is védett kettőt, de Arenhart se tétlenkedett a brazil kapuban. Az átlövések nem jöttek be, beállósaink megjátszhatatlanok voltak, a másik oldalon viszont Amorim és Rodrigues is kilenc méterről is betaláltak (2-7).
A lehető legjobbkor jött a brazil kiállítás, sikerült 7-5-re felkapaszkodni, majd Arenhart kapus nem adott vissza egy labdát, és őt is kiküldték. A káoszt a szerb bírókettős még egy kiállítással megfejelte, ez a hat perc emberfór tökéletes lett volna, ha Triscsuk nem hibáz, Rocha pedig nem lövi meg első gólját kettős emberhátrányból (6-9).
Egy újabb kiállítás miatt hármas előnyben lőhettünk büntetőt, de Görbicz lövését védte Pessoa. Ennek ellenére sikerült megfogni a brazil támadásokat, de ahelyett, hogy egyenlíthettünk volna 10-21-nél egyszer Bulath rohant bele a védőkbe, majd Szucsánszkinak adott használhatatlan passzt. Brazília ellen nem lehetett büntetlenül elszórakozni ilyen lehetőségeket, a 26. percre Rodrigues büntetőjével visszaállt a háromgólos különbség (9-12).
Az utolsó két percet Soós gólja vezette be, majd előbb Kovacsics szerzett vissza egy labdát, aztán Szamoránsky csapott le egy potya labdára, így a brazilok csak 12-11-es félidei előnnyel mehettek pihenőre.
Abban lehetett bízni, hogy amíg a magyar szakvezetés mindenkit meccsben tartott, a brazilok alig-alig cseréltek. De nem akartak fáradni, Amorim és Rodrigues is góllal nyitott, Piedade meglőtte az első találatát (12-15).
Egy Amorim-kiállítás segített ismét, a 36. percre Kovacsicz góljával 16-16-nál végre utolértük az ellenfelet, majd Görbicz egyéni akcióját követően 18-17-nél a mérkőzésen először nálunk volt az előny. 20-18-nál aztán mi ijedtünk meg a lehetőségtől, de hiába egyenlített az ellenfél, a nyitott védekezést Soósék átjátszották (22-20).
Görbicz jobbnál jobb labdákkal tömte Cifrát (ugye, hogy lehet jó beállósjátékot produkálni!), Soós, Kovacsics és Szucsánszki nem félt elvállalni egy-egy helyzetet, és az utolsó hét percre Soubak kapitány 24-22-es hátránynál újabb időt kért.
Ez jót tett a csapatnak, Amorim tíz méterről talált be – vajon Herr mit csinált? -, majd Tomori veszített labdát, és máris iksz állt az eredményjelzőn. Hajdu János szorongatta is az időkérést jelző T betűt, mert az idő fogyott, de az eredmény nem változott.
Az utolsó egy perc 26-26-ról kezdődött, Hajdu 43 másodperccel a rendes játékidő letelte előtt magához hívta a csapatot, de kapura lövésig se jutottunk el. Jöhetett a hosszabbítás.
A ráadás úgy kezdődött, mintha a bírók elhagyták volna sípjaikat, de az első öt perc flúgos futamból két Herr-bravúrral és egy Kovacsicz-góllal jobban jöttünk ki (27-26). Fordulás után Do Nascimento egyenlített a jobbszélről, válaszol Zácsik hetest harcolt ki, Görbicz pedig bevarrta (28-27).
A dráma ezután jött, Kovacsicz ziccerben rohanhatott kapura, de ellépte, a brazil akció során Szekeres két percet kapott, Cavaleiro egyenlített, Do Nascimento pedig visszavette a vezetést a braziloknak (28-29). Tizenöt másodperccel a vége előtt Tomori ismét egyenlített – hihetetlen, de újabb kétszer öt perc hosszabbítás következett (29-29).
Már az első félidő után abban reménykedtünk, hogy elfáradnak a brazilok, de ez csak nem akart bekövetkezni, bár Amorim, majd Cavaleiro kétperces kisbüntetése azt jelezte, a koncentráció és az ütemérzék nem az igazi. A 70. és a 75. perc között egy-egy gól született, így 30-30-nál öt perc maradt a döntésre.
A hajrá azonban már nem a mienk volt, hiába forgatta többet a csapatot a magyar kapitány, a brazilok bírták jobban fejben és erővel, Moura szerencsés, Herr-ről bepattanó labdája pedig övön aluli ütésként hatott. A dél-amerikai együttes 33-31-re nyert, és története során először jutott világverseny elődöntőjébe.
A Sport TV költői kérdésére, hogy Mit lehet ilyenkor mondani?, Siti Beáta edző két dolgot említett: "nagyon sajnálom, és nagyon bükszke vagyok a csapatra."
Siti megemlítette, hogy a csapat nehezen alkalmazkodott a kis faultos játékot engedő játékvezetői felfogáshoz, és megjegyezte, hogy a hasonló meccsek "viszonylag ritkán dőlnek el az első félidőben", így a magyar csapat is tudott váltani.
"Sajnálom, hogy a rengeteg energia, és a csapat meccsről meccsre mutatott fejlődése ellenére végül ennyivel alulmaradtunk" - zárta értékelését.
