Gázt szippantva erősödnek az orosz sportolók

Új teljesítményfokozó jelent meg a sportban, egy német tévécsatorna szerint az oroszok xenongázzal kezelik a sportolóikat. A xenon használata egyelőre nem illegális, de ha betiltanák, akkor sem tudni, hogyan lehetne kimutatni a használatát.

Az orosz sportolók xenongáz belégzésével növelik a fizikai teljesítőképességüket, ez a doppingolás egy eddig ismeretlen és egyelőre valószínűleg legális formája – állította hétfő este sugárzott dokumentumfilmjében a WDR nevű német közszolgálati tévécsatorna.

A WDR riportjában elhangzott, hogy az oroszok már évek óta élnek a xenonnal, a versenyzőknek és sportvezetőknek az orosz védelmi, illetve a sportminisztérium ajánlotta a figyelmébe a xenongáz belélegzését. A csatorna úgy tudja, a xenonkezelés során a sportolók lefekvés előtt néhány percig xenon és oxigén 50-50 százalékos keverékét lélegzik be. A hatás napokig tart, így a kezelést elegendő heti két-három alkalommal alkalmazni.

A földi légkör kilencmilliomod részét kitevő nemesgázt használják érzéstelenítőként, és jól alkalmazható az oxigénhiánnyal született gyermekeknél vagy az infarktuson átesett betegeknél. A riport szerint olyan biológiai folyamatokat indít be az emberi szervezetben, amelyek többek között a doppingellenőrök előtt már régóta ismert eritropoetin (EPO) termelődését segítik, ezáltal ösztönzik a vörösvérsejtek kialakulását.

A WADA riadót fúj

A WADA elnöke, Craig Reedie azonnali intézkedéseket és vizsgálatokat ígért a német tévé riportjában. "A feladataink közé tartozik az újabb módszerek megfigyelése, így biztos vagyok benne, hogy a gáz témája már az olimpia utáni első ülésünkön napirendi pont lesz" – mondta. A WADA korábbi elnöke, Richard Pound ennél sarkosabban fogalmazott: "Vegyük észre, hogy ez minden kétséget kizáróan doppingolásnak minősül. Lehetetlen arra hivatkozni, hogy a szabályok nem egyértelműek."

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján lévő EPO-t általában intravénásan juttatják a szervezetbe, de az ellenőrzések már ki tudják mutatni a vizeletből, hogy az EPO természetes vagy mesterséges. Más, a vörösvérsejtek termelődését ugyancsak serkentő módszerek azonban megengedettek, így a magaslati edzőtáborozás vagy az alacsony oxigéntartalmú sátorban való pihenés. A xenon egyelőre szintén nem tiltott.

Forrás: AFP/RIA Novosti/Konstantin Chalabov

Hogy mennyire ismeretlen eljárásról van szó, jól mutatja, hogy Tiszeker Ágnes, a nemzetközi doppingellenes szervezet feladatait Magyarországon ellátó Magyar Antidopping Csoport (MACS) elnöke kérdésünkre azt mondta: nemhogy Magyarországon nem találkozott még vele, de nem is hallott a xenon teljesítményfokozóként való használatáról.

Pedig a német csatorna birtokába jutott dokumentumok szerint a moszkvai, kimondottan gázokra specializálódott Atom-Med Centre nevű kutatási központ már a 2004-es athéni nyári, illetve a 2006-os torinói téli játékok idején elkezdte xenonkezelésben részesíteni az oroszok sportolókat, az érmesek hetven százaléka kapott a gázból. A kutatóintézet eredményeit számos sportágban felhasználták, így a biatlonban, a sífutásban, a gyorskorcsolyában és a labdarúgásban.

Az orosz Atom-Med Centre tagadta a szisztematikus doppingolás vádját. A szervezet védekezése pofonegyszerű: doppingolásról akkor beszélhetünk, ha a különböző biokémiai reakcióknak nyomuk marad, ebben az esetben pedig erről nincs szó. Az orosz olimpiai bizottság nem nyilatkozott az ügyben.

Szocsiban tényleg jól szerepeltek

Az oroszok látványosan jobban szerepeltek az idei, szocsi téli olimpián, mint a két előzőn, bár arra nincs semmilyen bizonyíték, hogy ezt a xenonnak köszönhetnék, hazai környezetben egyébként is gyakran jobban megy a sportolóknak. Míg 2006-ban, Torinóban 8 aranyat, 6 ezüstöt és 8 bronzot, majd 2010-ben, Vancouverben mindössze 3 aranyat, 5 ezüstöt és 7 bronzot szereztek, Szocsiban 13 aranyat, 11 ezüstöt és 9 bronzot gyűjtöttek, amivel az éremtáblázat első helyén végeztek. Az utóbbi három nyári olimpia esetében már nem rajzolódik ki efféle trend, sőt: a 2012-es londoni éremtermés (24, 25, 32) a 2008-as pekingit (23, 21, 29) ugyan felülmúlta, de a 2004-es athénitól (28, 26, 36) elmaradt.

A WADA egyik legismertebb és legmegbízhatóbb akkreditált doppinglaborjában, Kölnben megerősítették, hogy ez a fajta teljesítményfokozás egyelőre fehér foltnak számít. Mario Thevis professzor szerint a xenon használatát valóban nem lehet kimutatni, mivel a gáz nem hagy maga után nyomot.

Thevis azt mondta, hogy a xenon hatásosságát több állatkísérlet bizonyítja: a használata nyomán egy nap alatt átlagosan 160 százalékkal nőtt az EPO-termelés. "Ez jelentős növekedésnek számít, nagyon valószínű, hogy hasonló hatást fejt ki az emberi szervezetben is" – tette hozzá. Ráadásul a gáz nem okoz függőséget, és nem veszélyes. De ami ebben a pillanatban a legfontosabb: nincs rajta a doppinglistán.