Sajtóértesülések szerint a Barcelonától nyáron távozó Victor Valdés helyét Marc-André Ter Stegen, a Mönchengladbach saját nevelésű kapusa veheti át. Ter Stegen végigjárta a korosztályos német válogatottakat U16-tól egészen U21-ig, és már bemutatkozott a nagyok között is. Három felnőtt válogatottsága azonban nem egy sikertörténet.
Még a 2012-es Európa-bajnokság előtt debütált a Svájc elleni barátságos meccsen, melyet 5-3-ra vesztettek el a németek. Argentínától 3-1-re kaptak ki hazai pályán, de itt már Ter Stegennek is megvolt a momentuma: a cserepadról beszállva azonnal megfogta Lionel Messi büntetőjét. Harmadik válogatottsága, az Egyesült Államok ellen 4-3-ra elbukott találkozó már egész másról marad emlékezetes, mégpedig Ter Stegen hatalmas potyájáról.
Ezt a szerencsétlen mozdulatsort ismételte meg klubcsapatában az Eintracht Braunschweig elleni szombati bajnokin.
Ettől függetlenül Ter Stegen kiváló kapus, olyannyira, hogy a Bayern München kis híján őt igazolta le Manuel Neuer helyett, de ez a két komikus eset egy összetettebb kérdéskörre is rávilágít.
Az 1990-es labdarúgó világbajnokság többek között a csapatok végtelenül defenzív játékáról, és a rengeteg időhúzásról marad emlékezetes. A torna tapasztalatai vezettek el oda, hogy 1992-ben eltörölték a hazaadást, ami tovább fokozta a kapusposzt evolúcióját. Egészen addig, hogy a modern játék már egyfajta söprögetőként (angol terminológia szerint sweeper keeper) tekint a kapusra, akinek lábbal is magabiztosan kell bánni a labdával. Különösen igaz ez a Barcelona kapusaira, habár a Guardiola távozása óta eltelt időszakban már nem olyan sarkalatos pont a kapus bevonása az összjátékba.
Victor Valdés a klub utánpótlásközpontjában, a La Masiában nőtt fel, de a nagy Barca-korszakot még ő sem úszta meg emlékezetes baki nélkül. Az ő nevéhez fűződik például minden idők leggyorsabb gólja, már ami az El Clásicót illeti: 2011-ben a Real Madrid huszonegy másodperc után megszerezte a vezetést Valdés eladott labdája után, a 2012-es Spanyol Szuperkupa első mérkőzésén pedig Di Maria szerelte le a kapust az ötösön, hogy könnyű gólt szerezzen a 3-2-re végződő meccs végén.
Az, hogy egy kapus mennyit találkozik a labdával a meccs folyamán, a csapata stílusától függ. A kicsikre jellemző, hogy hátul nem szórakoznak, és veszélyes helyzetben inkább elbikázzák a védők a labdát. A Juventusnál ezt szinte megtiltotta Conte, de igaz ez a Bayern Münchenre vagy éppen a Mönchengladbachra is.
A Braunschweig elleni meccsen Ter Stegennek összesen 36-szor kellett lábbal játékba avatkozni, mégpedig a pálya legkülönbözőbb pontjain: a kék nyilak jelölik a kapusnak továbbított passzok útját.
Ezeket a játékszituációkat aztán elég jó hatásfokkal oldotta meg, ezt mutatja a következő ábra (kékkel a sikeres, pirossal a sikertelen átadások).
A Barcelona hosszú ideje figyeli a kapust, tudják, kit igazolnak le. De az is biztos, hogy Ter Stegennek fejlesztenie kell a technikáját, hiszen az is sokszor bebizonyosodott, hogy agresszív letámadással a Barca sebezhető. Különösen, ha nincs a védelem mögött egy biztos lábú kapus, akit szükség esetén bevonhatnak a labdatartásba. Ennek hiányában ugyanis a csapat arra kényszerülhet, hogy részben feladja egyik alapvető stílusjellemzőjét, a mélységből felépített támadásokat, és ha az ellenfél rákényszeríti a katalán csapatot, hogy a védők felemeljék a labdát, félig nyert ügyük van.
Olver Kahn, a Bayern München egykori kapusa félti Ter Stegent. "Spanyolországban senki sem áll majd mögötte, úgy biztosan nem, mint most a komplett Mönchengladbach. Ter Stegen a nevelőklubján kívül még nem játszott sehol, drasztikus lehet számára a klub- és az országváltás, óriási mentális csata előtt áll" - fogalmazott a Bildnél vezetett blogjában Kahn.
A jelenleg televíziós szakértőként dolgozó Kahn azt is kiemelte, hogy bár Németországnak hagyományosan megbízható kapusai vannak, Hildebrand a Valenciában, Lehmann a Milannál, Illgner pedig a Real Madridnál égette meg magát kisebb-nagyobb mértékben, tehát a légióskodás nem nagyon fekszik nekik.