Nemesgázok is felkerültek a doppinglistára

A xenon és az argon gáz felkerült a doppinglistára, mivel bizonyítottan alkalmas teljesítményfokozásra. A két nemesgáz használatát augusztus elsejétől szankcionálhatják.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) végrehajtó bizottságának montreali ülésén fogadták el - elsősorban a szocsi téli játékok tapasztalatai alapján -, hogy a xenon és az argon azonnali hatállyal kerüljön fel a tiltólistára.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője az MTI-nek kedden elmondta: a WADA a döntését megküldi az UNESCO-nak, az pedig a tagországoknak, ezt követően kormányrendeletben kell kihirdetni a két anyagra vonatkozó szankciókat. A xenon és az argon a legsúlyosabb büntetéssel járó doppingszerek közé kerül, így első lebukás esetén ebben az évben két-, jövőre már négyéves eltiltás jár a használatukért.

A xenon és az argon a vizsgálatok alapján serkenti az EPO-hormont, így nő a szervezetben az oxigénszállításért felelős vörösvértestek száma, ez által főleg állóképességi sportágakban javul a teljesítmény.

Ahogy azt az Origo is megírta, a két nemesgáz a februári szocsi téli olimpia hajrájában került a figyelem középpontjába, miután az egyik német rádió, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) azt állította: az éremtáblázatot 13 arany-, 11 ezüst- és 9 bronzérmükkel megnyerő oroszoknál a xenon alkalmazása már korábban széleskörűen elterjedt.

Mi több, a WDR szerint az orosz sportminisztérium eleve ajánlotta is az orosz versenyzőknek a gáz használatát a felkészülés közben, mert nincs rajta a doppinglistán. A WDR birtokába jutott dokumentumok szerint a moszkvai, kimondottan gázokra specializálódott Atom-Med Centre nevű kutatási központ már a 2004-es athéni nyári, illetve a 2006-os torinói téli játékok idején elkezdte xenonkezelésben részesíteni az oroszok sportolókat, az érmesek hetven százaléka kapott a gázból. A kutatóintézet eredményeit számos sportágban felhasználták, így a biatlonban, a sífutásban, a gyorskorcsolyában és a labdarúgásban.