Ér-e annyit egy sportolónő, mint egy férfi?

A teniszezőnők pénzdíjazása 2007 óta megegyezik a férfiakéval, de sokaknak éppen ez nem tetszik. A legtöbb sportág inkább a férfiak terepe, bár egy jó kézis vagy kosaras nő akár itthon is sokat kereshet, Hosszú Katinka pedig még a legsikeresebb férfit is lenyomta tavaly. Létezhet-e egyenlőség a sportban, és milyen feltételekkel?

Szokatlan jelenséggel szembesül mostanában az amerikai sport: a női profi kosárliga, a WNBA egyik nagy ígérete, Brittney Griner a holtszezonra Kínába szerződött, ahol több mint tízszer annyit keresett, mint a hazájában. Grinert a tavalyi játékosbörzén az első helyen draftolta a Phoenix Mercury, majd az első idényében 49 440 dollárt keresett. Pár héttel a szezon befejezése után Kínába igazolt, három hónapig szerepelt a Zhejiang Golden Bulls csapatában, 600 ezer dollárért.

Nem ő az egyetlen, Ázsiával kacérkodó női kosaras: Sylvia Fowles, a Chicago Sky centere szintén 600 ezer dollárt keresett Kínában, a WCBA nevű ligában, míg korábban Amerikában a 109 200 dolláros éves keresetével már közel volt a liga által meghatározott maximumhoz. Ez eltörpül a férfiak által az NBA-ben zsebre több milliós tett összegek mellett.

Brittney Grinert 2011 nyarán a legjobb női sportolónak választották Forrás: AFP/Frazer Harrison

A 12 csapatos WCBA korlátozza a nem ázsiai játékosok számát a csapatok keretében, ezért is tudnak többet fizetni az amerikai sztároknak. Ugyanakkor nem csak Kínában vadásznak az amerikai kosaras nőkre, hasonlóan vonzó célpont lehet Oroszország, Németország és Törökország is.

Egy férficsapat zsebre teheti a női mezőnyt

Egy élvonalbeli magyar klub munkatársától származó információink szerint Magyarországon a legjobb női kosarasok tízezer dollár (2,2 millió forint) körül keresnek havonta, ám a többség két-háromezret vagy még kevesebbet keres. Nyerges Miklós, a győri női kosarasok technikai vezetője kérdésünkre a saját játékosaik fizetését nem árulta el, de megerősítette, hogy a férfi kosarasokat a világon mindenhol jobban fizetik, mint a nőket.

"Senkinek nincs beleszólása abba, hogy a tulajdonos mennyit költsön a csapatára" - mondta az Origónak Nyerges. "Amennyit elő tud teremteni, annyit. Ez egy kőkemény üzlet, amit a piac szabályoz, és a férfi kosárlabda magunk közt szólva sokkal látványosabb, mint a női."

A magyar női bajnokság legjobb csapatainak mintegy 200 millió forint az éves költségvetése, a gyengébbeké száz alatt van. Ehhez képest a férfi mezőnyből is kiemelkedő Szolnok büdzséjéből a technikai vezető szerint "a női mezőny hetven százalékát fel lehetne építeni, de a hazai férfi csapatok zöme sem tud ennyiből gazdálkodni."

Gazdag oroszok, még gazdagabb kínaiak

Európában egészen más a helyzet. Az orosz Jekatyerinburg 20 millió dollárból (4,4 milliárd forint) gazdálkodhat évente, ezzel a 2008-as válság óta még a - korábban meghatározó - dél-európai csapatok sem tudnak versenyezni. "Olaszországnak és Spanyolországnak régen klasszis csapatai voltak, ma már az olaszok epizodisták, a spanyol női kosárlabda haldoklik" - mondta Nyerges Miklós, de hozzátette, hogy "a kínai fizetés öt-hatszorosa még az európai sztárfizetéseknek is".

Kézilabdában sem Kína, sem az Egyesült Államok nem számít vetélytársnak, így az európai piac lényegében egyenlő a világpiaccal. Az Origo klubhoz közeli információi szerint a Győri Audi ETO KC legjobb légiósai, Lunde Haraldsen, Heidi Löke és Eduarda Amorim tízezer euró (3 millió forint) körül keresnek havonta. Görbicz Anita ugyan nem kap ennyit, esetében ezt prémiumokkal kompenzálják.

Görbicz klubtársa, a brazil Amorim ellen játszik a decemberi vébén Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Ennek az összegnek mintegy a harmadát viszik haza azok, akik nem számítanak a Győr sztárjainak, ugyanakkor ez sem kevés: az osztrák Hypo együttesénél, amelyben még a mostani szezonban is világbajnokok játszottak, az utóbbi időben 3000 euró volt a fizetési plafon. A versenyképes fizetésekkel a Győr játéka is versenyképes: a tavalyi Bajnokok Ligája-győzelmét megvédte Budapesten. Értesüléseink szerint ugyanakkor Görbiczék juttatásai messze elmaradnak a magyar férfi kézilabda hasonló kirakatcsapata, az MKB Veszprém sztárjainak keresete mögött.

Az egyenlőség sincs rendben

A kosár- és kézilabda mellett még egyéni sportolóként kereshetnek jól a magyar nők. Itt viszont már jóval kevesebb "állás" van a piacon, elvégre míg a női kézis első osztályban közel kétszázan játszanak, addig a tenisz-világranglistán csak Babos Tímea (119.) és Jani Réka Luca (260.) szerepel az első háromszázban.

Babos Tímea mindkét nemet tekintve a legmagasabban jegyzett magyar teniszező (a férfiaknál Fucsovics Márton a 182.), idén ugyan egyelőre csak párosban remekel (egyesben 1-10 a mérlege), ám így is több mint 110 ezer dollárt keresett már, míg a 2011 óta tartó profi karrierje során 662 ezer dollárt (148 millió forintot) gyűjtött.

Ezt annak a különleges helyzetnek köszönheti, hogy a teniszben 2007 óta egyenlő a férfiak és nők díjazása, így fordulhat elő, hogy a tíz leggazdagabb teniszező közt hat nő (Marija Sarapova, Serena és Venus Williams, Li Na, Caroline Wozniacki, illetve Ana Ivanovic), és csak négy férfi szerepelt a Forbes gazdasági lap tavalyi kimutatásában.

Főleg párosban remekel a legjobb magyar teniszező Forrás: AFP/Paul Crock

Gondolhatnánk, idilli állapot, hogy legalább ebben a sportban nincs semmiféle diszkrimináció, csakhogy többen éppen ezt a rendszert támadják. A legfőbb érv, hogy a férfiak a Grand Slam-tornákon három nyert szettre játszanak, míg a nők csak kettőre, így jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve ugyanannyi jutalomért, ráadásul ebből adódóan a sérülésveszély is nagyobb náluk.

"A teniszben két okból kereshetnek ugyanannyit a nők és a férfiak. Okosan összetolták a férfi és női versenyeket, tehát azt mondjuk, 'menjünk Wimbledonba, nézzünk teniszt!', míg például a kézilabdában a Veszprémet vagy a Győrt nézzük meg. Teniszben a márka a lényeg, az, hogy részt vegyek egy eseményen. A helyszínen pedig majdnem ugyanaz a sportélmény Sarapovát látni vagy Novak Djokovicot, ezt bizonyítja, hogy alig nézik kevesebben a női meccseket" - magyarázta Dénes Ferenc sportközgazdász az Origónak.

A teniszhez hasonló utat jár az úszás is, aminek 2013-ban Hosszú Katinka volt a nagy nyertese. A nemzetközi szövetség egyre több pénzdíjas Világkupa-futamot rendez, így egész évben lehet látni a sztárokat, akik komoly bevételre tehetnek szert. Hosszú tavaly összesen 32 Vk-aranyat nyert, világcsúcsokat döntött meg, és megnyerte az egyéni pontversenyt, amivel 365 500 dollárt, mintegy nyolcvanmillió forintot keresett. A férfiaknál legjobban szereplő Chad le Clos megállt 305 500 dollárnál, a második legeredményesebb férfi úszó, Vlagyimir Morozov pedig csak feleannyit gyűjtött, mint Hosszú.

Hosszú a tavalyi idényt lezáró dániai rövid pályás Eb-n Forrás: AFP/Henning Bagger

Az úszáshoz hasonlóan az atlétikai Gyémánt Liga pénzdíjait is egyenlően osztják el a két nem legjobbjai közt, e két sportágban ráadásul nem létezik a teniszben állandó vitákhoz vezető dilemma.

Ahogy az élet más területein, a sportban is komoly szerepet vállal az állam. Magyarország nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jutalmazza az olimpián sikeresen szereplő sportolóit, London után egy aranyérmért 35 millió forint járt, míg az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága 5,4 millió forintnyi dollárt adott a győzteseinek, Franciaország 13 milliónyit, Japán 7,2 milliónyit.

Ennek köszönhetően Kovács Katalin 50,5 millió forint jutalmat kapott a 2012-es játékok után, melyen K-4 500 méteren arany-, ugyanezen a távon Janics Natasával párban ezüstérmet nyert.

Aki többet termel, keressen is többet

"A kajak-kenu egy klasszikus amatőr sport, ami eredetileg arról szólt, hogy lemegyünk a barátokkal a folyópartra, evezünk, bográcsozunk, jól érezzük magunkat" - fejtegette Dénes Ferenc. "Eredendően nincs üzleti bevétele, abból él, hogy a magyar állam deklarálja, hogy számára fontosak a nemzetközi sportsikerek - ennek van is társadalmi támogatottsága -, ezért eltart bizonyos sportolói elitet. Hosszútávószó versenyen magyar ember soha nem járt szurkolóként, de ettől Risztov Éva londoni győzelme ugyanolyan értékes, mintha bármelyik más sportágban nyert volna."

A sportközgazdász alapvetően olyan fogalmakkal dolgozik, mint a kereslet-kínálat vagy a szabadpiaci verseny, ezért helyesli, ha egy sportoló "nagyon leegyszerűsítve annyit keres, amennyi bevételt megtermel egy meccsel", márpedig a férfiak a csapatsportok mindegyikében több bevételt termelnek. Dénes ugyanakkor megjegyzi: "ha nem piaci alapú sportokról beszélünk, ahol mégis minőségi teljesítmény születik, ott nem helyes különbséget tenni női és férfi sportolók közt, amire jó példa az olimpia, elvégre az olimpiai jutalmak a világon mindenhol egyformák."