A horvát válogatott meglepetésre készült a brazilok elleni világbajnoki nyitómérkőzésen, de hiába szerzett vezetést, végül 3-1-es vereséget szenvedett. Nem elég, hogy a csapat a japán játékvezető ténykedése (egy kamunak tűnő brazil tizenegyes) miatt felfokozott idegállapotba került, előbb Eduardo, majd két fotós tovább szította a hangulatot.
A mérkőzés után a Sahtar Doneck brazil születésű, 63-szoros horvát válogatott játékosa, Eduardo szerencsétlen nyilatkozatot tett. A helyi sajtó kérdésére ugyanis így felelt: "Szomorú vagyok a vereség miatt, ugyanakkor örülök a brazil sikernek - mégiscsak brazil vagyok!"
Ezt tetézte két lesifotós felbukkanása, ők belopóztak a csapat Praia do Fortében lévő Tivoli Eco Resort elnevezésű szállodájába, ahol lefotózták a meztelenül fürdőző Dejan Lovrent és Vedran Corlukát. Niko Kovac szövetségi kapitány erre bejelentette, hogy játékosai nem állnak szóba a horvát újságírókkal, és az is elképzelhető, hogy ez a sajtócsend a világbajnoki szereplésük végéig szól.
A horvát sajtó tudomásul vette a döntést, de a Vecernji list megjegyezte: hasonló esetre a világbajnokságok történetében 1982-ben került sor, akkor az olaszok vezették be a "Silenzio Stampa" néven ismertté vált médiabojkottot, és meg sem álltak a vb- aranyéremig.
Niko Kovac variál
Ami a horvátokat illeti, Niko Kovac szövetségi kapitány elmondta, hogy Kamerun ellen visszatér a kezdőcsapatba az első meccset eltiltás miatt kihagyó Mario Mandzukic, várhatóan így Nikica Jelavic kimarad. Luka Modric is meggyógyult, így számíthat rá a szakvezetés. Kovac nagyon örül, hogy korlátlan erőforrásokra támaszkodhat, ugyanis szerinte a manausi feltételek iszonyatosan nehezek.
"Az angol-olasz meccsen lehetett látni, hogy a 70. percre elfogyott az erő. Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy 90 percig gyors tempót diktáljanak a csapatok." Hozzátette, Danijel Pranjic várhatóan kezd majd, de lehet Eduardo és Sammir is lehetőséget kap, mert brazil születésűként jól ismerik az éghajlati viszonyokat.
1980-ban, a hazai rendezésű Európa-bajnokság előtt kirobbant totóbotrányban két olasz válogatott játékos is érintett volt: a Lazio csatára, Bruno Giordano, illetve a Perugia támadója, Paolo Rossi eltiltást kapott. Aztán Rossi eltiltását éppen annyival csökkentették, hogy játszhasson a vébén, és gólkirály lett Spanyolországban, az olaszok pedig a vezérletével megnyerték az aranyérmet.
A kezdet azonban nehéz volt, a válogatott gyengén kezdte a világbajnokságot, a csoportkörben három döntetlent ért el (Lengyelország 0-0, Peru 1-1, Kamerun 1-1), és csak a szerencsének köszönhette a továbbjutását.
"A meccsek utáni sajtótájékoztatók olyanok voltak, mint a bírósági procedúrák, ahelyett, hogy a futballról beszéltünk volna, a különféle ügyek és a játék miatt folyamatosan arra kényszerültünk, hogy magunkat mentegessük” - emlékezett vissza Dino Zoff, a csapat kapusa. "Leültünk és megbeszéltük, hogy így reménytelen a futballra koncentrálni. Folyamatosan támadtak bennünket, úgy tűnt, bármit is mondunk, újra és újra megsértik a játékosokat.”
A csapat egyik orvosa, Fino Fini is úgy emlékezetett vissza, az első három mérkőzésen semmi sem utalt arra, hogy a vébé dicső befejezést hoz. Vigóban állandóan esett az eső, a szállodai szobák kicsik voltak, de ha a csapat kimozdult, akkor az ETA nevű baszk terrorszervezet fenyegetései miatt állandó katonai kísérettel lehetett csak a városban sétálni. "Aztán a középdöntőt Barcelonában játszottunk, ahol minden megváltozott. Sütött a nap, gyönyörű volt a hotel. Egy dolog maradt változatlan, a médiával való viszony” - mondta.
A helyzet még rosszabbra fordult, mert a sajtóban elterjedt a pletyka Paolo Rossi és Antonio Cabrini viszonyáról, hogy egy ágyban töltik az éjszakákat - mindez csak azért, mert a két kiváló játékost látták félmeztelenül egy erkélyen. Ekkor betelt a pohár, a játékosok egymás között megbeszélték, ez így nem mehet tovább. Enzo Bearzot szövetségi kapitány igazi úriemberként kivonta magát a történésekből, és példás nyugalommal kezelte a helyzetet, szabad kezet adva játékosainak. A válogatott úgy döntött, hírzárlatot vezet be, ettől fogva csak Dino Zoff szólalt meg a csapat részéről.
Hogy ettől vagy sem, de minden megváltozott, a csapat a három szerény iksz után a középdöntőben legyőzte Argentínát (2-1) és Brazíliát (3-2), az elődöntőben Lengyelországot (2-0), majd a fináléban az NSZK-t (3-1). Az addig szapult Rossi hat találattal gólkirály lett.
