Borzasztóan sűrű sportévet zártunk, elkerülhetetlenül beleszaladtunk néhány botrányos ügybe is. A toplistánkon szerepelnek olyan rutinos résztvevők, mint a FIFA vagy a kerékpársport, de akad néhány meglepetés is. Összegyűjtöttük, miből okulhattak idén a jövő sportvezetői.
A szocsi téli olimpia sikeresen lezajlott, de a háttérben csúnya ügyek rondítottak bele az előkészületekbe. Minden idők messze legdrágább olimpiáját rendezték az oroszok – a hírek szerint jelentős részben a korrupció miatt. Az 55 milliárd dolláros költségvetés még a pekingi nyári játékok 40 milliárdját is simán túlszárnyalta.
Nem örülhettek felhőtlenül a játékoknak a helyiek sem: a grandiózus építkezések miatt rendszeresek voltak az áramszünetek, felmentek az árak, néhány családot pedig erőszakkal telepítettek ki, miközben ledózeroltak 1500 otthont.
Az előkészületek során Vlagyimir Putyin elnök kirúgta az Orosz Olimpiai Bizottság alelnökét, Asmed Bilalovot, mert az építkezéseknél csúszást tapasztalt.
A FIFA és a korrupció vértestvérek. Miután brit lapok több bizonyítékot feltártak arról, hogy Katar vesztegetéssel nyerte el a 2022-es vb rendezési jogát, szinte semmi sem történt. A nyilvánosság ereje nem ingatta meg a szervezetet, az viszont már lépésre kényszerítette, hogy több nagy szponzor is otthagyta.
A FIFA felkért egy ügyvédet a vádak kivizsgálására. A Michael Garcia által elkészített jelentés olyan jól sikerült, hogy a szervezet nem hozta nyilvánosságra, mire Garcia tiltakozásul lemondott. A katari mellett az orosz pályázattal is foglalkozó 430 oldalas dokumentum hamarosan mégis nyilvánosságra kerülhet, bár egyes részletei tanúvédelmi okok miatt rejtve maradhatnak.
Az egész szappanopera talán legszebb pillanata az volt, amikor Garcia lemondása után Joseph Blatter elnök szemrebbenés nélkül kijelentette: "Mindig is elhivatottak voltunk az igazság kiderítésére."
A kézilabda-világszövetség húzása volt az év legarcátlanabb csalása: annak ellenére kijuttatta Németországot a katari világbajnokságra, hogy a németek oda-vissza kikaptak a selejtezőben Lengyelországtól. Az IHF-nek nincs szabadkártya-rendszere, ezért egyszerűen kivágta a korábbi világbajnokságokon rendszeresen szereplő Ausztráliát, és a kvótáját odaadta a német válogatottnak.
A nevetséges magyarázattal szemben – amely szerint Ausztráliának nincs az IHF által elismert szövetsége – mindenki pontosan tudta, hogy a német tévénézők hiányoztak a szövetségnek, hiszen a londoni olimpia kézilabdás nézőszámai is a németek távolléte miatt maradtak el a várakozásoktól.
Még botrányosabb, hogy a német lapok már a selejtezők előtt sejtették, hogy a lengyelek elleni kiesés ellenére is ott lehetnek a világbajnokságon, holott a leglogikusabb kiemelési lista (az eggyel korábbi Eb sorrendje) alapján a jogosan berzenkedő izlandiaknak kellett volna kapniuk Ausztrália kvótáját. Ha már hirtelen nemkívánatosak lettek szegények.
A kerékpársport ezer sebből vérzett az elmúlt években, és nem sokat gyógyult 2014-ben sem. A kazah Asztana csapat öt bringása is fennakadt a doppingvizsgálaton, ezért a nemzetközi szövetség sokáig a World Tour-licenc visszavonását fontolgatta. Az Asztana felfüggesztette Alekszandr Vinokurov csapatvezető munkáját, ezért aztán meg is tarthatta az engedélyt.
Kimaradt ugyanakkor a botrányból a Tour-győztes Vincenzo Nibali, aki elhagyta volna a csapatot, ha elveszik tőlük a licencet.
Csakhogy ezzel nincs vége, a sportágat a dopping mellett pénzmosás, szerződéshamisítás, adócsalás is mérgezi. A padovai ügyészség leleplezett egy csalásra épülő komplett rendszert, amelyben bankár, menedzser, ügyvéd egyaránt érintett volt.
Az F1 idei éve a Mercedes két pilótája, Lewis Hamilton és Nico Rosberg versengéséről lesz emlékezetes (Daniel Ricciardo remeklése mellett). A két bajnokesélyes viszálya Monacóban kezdett eldurvulni: Rosberg kicsúszott az időmérő utolsó körében, így a sárga zászlók miatt Hamilton már nem előzhette meg.
Mindkét fél trükközött a motorbeállításokkal is, végül az augusztusi Belga Nagydíjon összeütköztek, ami a brit kiesését eredményezte, de a német is elbukta a győzelmet.
Toto Wolff csapatfőnök „nagyon mérges" volt, de mint később kiderült, az ütközés utáni szankciók és elbeszélgetések véget vetettek a feszültségnek. A békülés érdekében még a négyszeres világbajnok Alain Prost is adott tanácsokat az istálló vezetésének.
Az év legnagyobb sporteseményét, a focivébét is hatalmas botrányok előzték meg. Rendszeresek voltak a tüntetések a nagyvárosok utcáin, mert a brazil lakosság egy része szerint nem stadionokat kellett volna építeni és focivébét rendezni, hanem az oktatásra és az egészségügyre kellett volna költeni a pénzt – ezt az Origo tudósítója is megtapasztalta Brazíliában. A nyomornegyedeket és a drogkartelleket megpróbálták felszámolni a vébé előtt, a lövöldözésekben többen meghaltak.
A tüntetők hangja csak felerősödött, amikor a stadionépítkezéseken sorra haltak meg a munkások. Összesen nyolc halálos áldozatról tudunk, volt, hogy áramütés végzett egy férfival, többen leestek az állványokról, mert nem voltak megfelelően biztosítva, a Sao Pauló-i Itaquerao Stadionra pedig rádőlt Brazília legnagyobb daruja.
A stadionokkal végül nem volt gond a vb alatt, de a Brazília–Németország elődöntő helyszínén, Belo Horizontéban az Estádio Mineiro Stadion felújítása miatt megépített útszakasz egyik felüljárója leomlott, és maga alá temetett több járművet. A szerencsétlenségben ketten meghaltak, 23-an megsérültek. Az eset másnapján tudósítónk is megnézte a helyszínt, ahol pár méterre a leomlott felüljárótól egy óvoda működött. Maga a világbajnokság aztán komolyabb botrány nélkül lezajlott, hacsak nem számítjuk Luis Suárez szokásos harapását.
Ahogy várható volt, nem múlt el botrány nélkül a román–magyar Eb-selejtező. A Dárdai Pál vezette magyar fociválogatott bravúros, 1-1-es döntetlent játszott Bukarestben, a magyar szurkolók pedig a lelátón tettek ki magukért. Hiába figyeltek oda a rendezők, hogy elzárják egymástól a két tábort, és hagyjanak közöttük egy üres szektort is, a magyarok áttörték a kordont, és megtámadták a román drukkereket.
Egy gyors adok-kapok után megérkeztek a rendőrök, és visszaverték a magyarokat. Az esetről több videofelvétel is készült, az egyiket egy GoPro kamerát viselő randalírozó szurkoló rögzítette.
Augusztusban, a Chelsea elleni meccsel adták át a Ferencváros új stadionját, a Groupama Arénát, amelyet egy Magyarországon teljesen egyedülálló – de az egész világon sem túl elterjedt – vénaszkenneres beléptető rendszerrel láttak el (a rendszer még a Washington Postban is téma volt). Ennek lényege, hogy az előzetes regisztráció után a szurkolók csak úgy tudnak bejutni a stadionba, ha a kártya- és a biometrikus tenyérleolvasó zölden jelez. Így a szurkolók nem tudják átruházni a belépőjüket, és egy esetleges rendbontás esetén be lehet őket azonosítani – a klub így próbálja kiszűrni a bajkeverőket.
Az ultrák szerint a vénaszkenneres azonosítás sérti a személyiségi jogaikat, ezért nem regisztráltak, és nem is járnak a meccsekre. A nézőszám folyamatosan csökken, messze nincs olyan hangulat az Üllői úton, mint korábban az Albert Flórián Stadionban volt, Kubatov Gábor elnök és a tábor egymásnak üzenget, egyik fél sem hajlandó engedni. Az Újpest elleni derbit tüntetően a stadion előtt nézték meg a Fradi-ultrák, ízelítőt adva abból, milyen lehetne a hangulat az új arénában.
Így szurkoltak a fradisták az Újpest elleni derbin a stadion előtt:
Júliusban megbukott a doppingteszten II. Erzsébet brit királynő versenylova, Estimate. A kanca – amely tavaly első, idén pedig második helyen végzett a neves ascoti aranykupán – morfint fogyasztott.
A Buckingham-palota szerint a tiltott anyag az ötéves állat takarmányába keveredhetett. II. Erzsébet nagyon kedveli a lóversenyeket, Estimate tavalyi ascoti győzelménél személyesen is jelen volt.
