"Hangsúlyos zakót kapott a nyáron ez a csapat, a földbe is döngölték őket. Hol jogosan, hol kevésbé jogosan, mindenesetre én azzal kezdtem, hogy azonnal szembesítettem ezzel a játékosokat" – mondta egy szerdai sajtóbeszélgetésen Szalai László, aki Mészöly Gézától vette át a hazai rendezésű Európa-bajnokságon csúnyán leszerepelt, de a vb-szereplés jogát egyetlen győztes meccsével kiharcoló U20-as fociválogatott irányítását.
"Azon az Eb-n még UEFA-megfigyelőként vettem részt, és voltak jelek, amikből már akkor láttam, nem biztos, hogy a srácok önértékelésével minden rendben van. Az interneten szétszedték őket, számos mém készült, én pedig szembesítettem őket azzal, hogy gúny tárgyai lettek, és feltettem nekik a kérdést: valóban ebben akarnak élni?" – mesélte Szalai, aki egyben a magyar edzőképzés vezetője is.
Szalai szerint a játékosok megdöbbentek azon, hogy a szurkolók azt gondolják, nekik az a legfontosabb, hogy be legyen lőve a hajuk és színes cipőt viseljenek. "Kuss volt az öltözőben, és láttam, fáj nekik, hogy rajtuk nevetnek. Nem olyan rossz gyerekek, mindenki szeretne közülük jól focista lenni, csak ezért tenni is kell. Gyakorlatilag ajándékba kapták ezt az U20-as világbajnokságot, de ha már megkapták ezt a lehetőséget, akkor ki kell használniuk, hogy ott lesznek" – mondta a május 30-án kezdődő új-zélandi U20-as vébéről.
A magyar válogatott az egyik legnehezebb csoportba került: Brazília, az Ázsia-kupa ezüstérmese, Észak-Korea, valamint az Afrika-kupa majdani győztese vár majd rá. Szalai László megjegyezte, hogy a mértékadó Transfermarkt.de szerint a brazil válogatott összértéke 38,55 millió euró, ezzel szemben a magyaré 1,43 millió, és van olyan brazil játékos, aki egymaga nyolcszor annyit ér, mint a teljes magyar csapat.
"Nem azt mondom, hogy világbajnokuk leszünk, de azt kijelenthetem, hogy nem nyaralni megyünk Új-Zélandra. Szeretnénk továbbjutni a csoportból, ennek érdekében alaposan fel fogunk készülni az ellenfelekből, darabokra fogjuk elemezni őket" – ígérte Szalai.
Szerinte ahhoz, hogy a világ élvonala után eredjünk, ugyanolyan komoly kondicionális munkát kell végezniük a magyar játékosoknak, mint a külföldieknek."„Ha a technikás spanyol játékosoknak nem derogál sokat dolgozni, akkor nekünk sem kellene" – mondta a szakember.
Szalai felvette maga mellé stábtagnak Klink Zoltán erőnléti edzőt, ő korábban dolgozott a bokszoló Erdei Zsolttal, a kajakos Kammerer Zoltánnal és a női vízilabda-válogatottal is. Együtt egy speciális program segítségével felmérték a játékosok állapotát a gerincstabilitástól kezdve a mozgáskészségeken át az élettani funkciókig, megnézték, hogy a fejlődés érdekében a különböző posztoknak megfelelően kinek, mennyit és milyen iramban kellene futni.
"Az európai fociban a 27 km/óra feletti futás számít sprintnek, még akkor is, ha Robbenék 35-36 km/órával futnak, és ezt meccsenként tízszer megteszik. Megnéztünk egy magyar meccset, összesen két olyan sprint volt, amely 27 km/óra fölötti volt. Ezért van az, hogy dinamikátlanok a magyar meccsek, a magyar játékosnak nincs megfelelő izomzata ahhoz, hogy robbanjon, és élettanilag sincs azon a szinten, hogy ezt többször meg tudja tenni. Az a célunk, hogy ezen javítsunk, hogy többször és többet tudjanak sprintelni a magyar fiatalok" – mondta Szalai.
Klink szerint még nincs veszve minden, lehet ezen fejleszteni. Szerinte úgy kell ezt elképzelni, mint egy házépítést: egy jó alap kell, aztán a falak és a nyílászárók, ezek gyorsan megvannak, a finomhangolás csak ezután jöhet. A magyar játékosoknál ez fordítva van. "Van egy szép tető, a falak között pedig egy szép tévé, hifi, de a pillérek nem állnak stabil lábakon. Hiába akarom gyorsítani a játékosokat, ha a bázis rossz" – magyarázta.
Az Origo azon felvetésére, hogy minderről a fociakadémiák rossz módszerei tehetnek-e, Klink úgy reagált, hogy globálisan van elmaradás a magyar oktatásban, az általános iskola alsó tagozatától kezdve. "Harminc éve mindenhol ugyanazt tanítják, miközben ezerrel elszáguldott mellettünk a világ az edzéselméletet és a hozzá tartozó tudományt tekintve. Az edzők és a tornatanárok nem tehetnek arról, hogy azt tanulják, amit a Testnevelési Egyetemen tanítanak nekik."
Szalai László szerint az a baj, hogy a fociakadémiákon 16-17 éves korukig fejlődnek a játékosok, ezután felkerülnek a felnőtt csapatokhoz, ott pedig nincs külön szakember, aki foglalkozzon velük. "Amikor megkérdezek egy 19-20 éves gyereket, hogy a klubjában kap-e plusz edzéstervet, kint marad-e az edzője az edzések után még foglalkozni vele, szinte mindig nemleges választ kapok. Nem is csoda, hiszen a felnőtt csapatoknál dolgozó edzők nagy része soha nem is dolgozott az utánpótlásban. Az MLSZ-ben bevezettünk egy újfajta utánpótlásprogramot, és egy újfajta edzőképzést is, jövő nyáron lesz vége ennek a kurzusnak, akkor végeznek az első olyan edzők, akik változtatni tudnak majd ezen."
Szalai szerint a nyugat-európai vagy a skandináv országokhoz képest az is hatalmas hátránya Magyarországnak, hogy itt teljesen másként nőnek fel a gyerekek. "Nyugat-Európában például mindenki sportol, és teljesen máshogy táplálkoznak a gyerekek. Itthon sok a szegény család, és ez a táplálkozáson is meglátszik. Egyébként is, ezek a mai gyerekek már nem olyanok, mint mi voltunk, nem fára másznak és kint rohangálnak, hanem a számítógép előtt ülnek."
Az U20-as válogatott nemrég nyolcnapos spanyolországi edzőtáborban volt, ahol a fizikai felkészítésen volt a hangsúly. Hajnalban, még sötétben volt egy edzés, aztán reggel és délután a pályán, főleg labdás gyakorlatokkal, majd este a konditeremben erősítés. Speciális rendszerrel mérték a játékosok teljesítményét, az első napokban az úgynevezett red zone-ban mozogtak az értékek, azaz teljesen kifulladtak a játékosok, hat nappal később azonban ugyanarra a terhelésre jóval kisebb pulzusszámmal reagált a szervezetük.
Kérdésünkre Szalai azt mondta, hogy amint elkezdődik a klubszezon, minden játékos egyéni edzésprogramot fog kapni, hogy sikerüljön tartani azt a fizikai állapotot, amit a nyolcnapos spanyolországi edzőtábor során elértek. "Amikor legközelebb találkozunk, a mérések feketén-fehéren ki fogják mutatni, hogy volt-e valaki, aki nem végezte el a kiírt edzésmunkát."
A külföldre igazoló magyar játékosok rendszeresen arról számolnak be az első néhány nap után, hogy kint sokkal többet kell futni az edzéseken, pörgősebbek a tréningek - legutóbb Simon Krisztián mondta ezt, miután az 1860 Münchenbe igazolt. Felvetettük Szalainak, hogy vajon Magyarországon miért nem hajtanak a játékosok az edzésen, ki mondja nekik, hogy ne pörögjenek kifulladásig?
"Itt az a kérdés, hogy van-e, aki megkövetelje. Az adott héten nem a meccsnapon kell megkapnia a csúcsterhelést a játékosnak, hanem az edzésen. A magasugró is, ha 170 centire teszi a lécet az edzésen, a versenyen nem fogja átugrani a 190-et, ezt kell figyelembe venni nálunk is" – válaszolta Szalai László.