A 3 menet Havas Henrikkel című műsorban a SportKlubon a szakember elmondta, hogy sokan még mindig a hosszú hajú, fülbevalós Véberre emlékeznek, de ő a focistakarriere óta igencsak megváltozott. "Megosztó voltam és vagyok, ezzel nincs is baj. De én is meglepődtem önmagamon, hiszen 15-20 éve mindig elmondtam, hogy nem leszek edző, aztán focistaként mégis elmentem a D licencre" - emlékezett vissza.
Úgy véli, a szerbek nyerő mentalitása Magyarországon túl van misztifikálva. "Szerintem olyanok, mint a kaméleon. Egy játékosom, Goran Maric a szezon elején még istenített, hogy olyan edző vagyok, mint Guardiola, hiszen milyen zseniális, hogy visszavontam a center mögé. Aztán nem tetszett neki mégsem annyira ez a szerep, ekkor pedig hátba szúrt."
A Pápa, a Mezőkövesd és a Pécs egykori trénere úgy véli, nincs gond a mai magyar játékosok önbizalmával - egy ideig. "Ha bejönnének egy öltözőfolyosóba, marha magabiztosak a mai játékosok - a sípszóig" - mondta, hozzátéve, hogy az ő játékosaival hét közben semmilyen motivációs probléma nem volt. "A képességeikkel viszont igen."
Véber háromszoros válogatott volt, az NB I egyik legjobb irányítójának tartották, mégsem fordult meg külföldi nagycsapatban. "1995-ben szerződtem Izraelbe vészmegoldásként, előtte, 1992 és 1995 között volt vagy hat ajánlatom, de az Újpest nem adott el. Ez akkor büszkévé tett, de utólag nem. A Hertha kész volt leigazolni engem és Aczél Zoltánt, megegyeztek a felek, de délutánra az összeg megduplázódótt. Volt spanyol ajánlatom, vitt volna a Grasshoppers is, végül az első profizmust a Hapoelnél tapasztaltam meg."
Hozzátette, sajnálja, hogy nemrég elmaradt az 1998-as újpesti bajnoki cím 15 éves évfordulójának a megünneplése, de bízik abban, hogy a klub meg fog emlékezni arról, hogy 25 éve is aranyérmet nyert az Újpest 1990-ben. A belga tulajdonosokról csak annyit mondott, hogy "reméljük, nem maradnak sokáig".