Egy mindenre elszánt magyar válogatott hazai pályán, a nem túl nagy nevekből álló, de szívós és meglepetésekre is képes feröeri csapat ellen – egy ilyen meccsen tényleg apróságok dönthetnek arról, sikerül-e közelebb kerülni az Európa-bajnoksághoz, vagy sem.
Akár az is döntő lehet, hogy milyen alaposan készülnek fel a játékosok a maguk és az ellenfél játékából.
Ebben ma már egy szinte csak ezzel foglalkozó, modern eszközöket használó szakember is segíti őket. Késedi Gábor, a válogatott videóelemzője az Origónak elmondta, hogyan készül fel a válogatott egy-egy mérkőzésre.
1) Az ellenfelek feltérképezése
"Sallói István feltérképezi az ellenfeleket, és megadja nekem, hogy milyen jeleneteket vágjak össze a játékukból. Kiutazott például Helsinkibe megnézni a finneket, és már a helyszínről mondta, milyen típusú meccsjeleneteket tegyek be a prezentációba, amelyet majd megmutatunk a srácoknak. Hogyan hozzák ki a labdát, merre rúgják a keresztlabdákat a belső védők, hogyan veszi át Eremenko a labdát, merre fordul, mit csinál vele, vagy hogy milyenek a finnek mélységi beindulásai. Az InStat adatai alapján személyes profilt is tudunk készíteni minden játékosunk személyes ellenfeléről, akivel legtöbbet találkozik a pályán:
merre érdemes cselezni vele szemben, hova lövi a szabadrúgásokat?"
2) Taktikai animáció
"Az ellenfelek feltérképezését követő első lépés a taktikai animációk elkészítése. Jön egy elképzelés a kapitánytól, hogyan nézzen ki például a középpályás letámadás vagy a csatárok védőmunkája, és abból én egy specifikusan erre használt programmal animációt készítek."
Egy egyszerű példa:
2) Az edzésgyakorlatok megrajzolása
"A kapitány minden edzést kitalál, én pedig a grafikus programmal megrajzolom az összes feladatot. Amikor elkészül az edzésterv, kiküldöm a stábtagoknak, és amikor megérkezünk az edzőtáborba, már mindenki pontosan tisztában van vele, melyik nap mit fogunk csinálni, és kinek mi lesz a feladata."
3) Az edzések rögzítése
"Minden edzést rögzítek, és ha kell, visszanézzük. Bejelöljük a fontos eseményeket, aztán megmutatjuk a csapatnak. Itt a cél jellemzően a hibajavítás."
5) Mérkőzés előtti prezentációk
"A prezentáció két részből áll. A teljes képet már a hét elején megkapják a játékosok, ebben minden fontos tudnivaló szerepel, és ezeket gyakoroljuk, finomítjuk a felkészülés során. Aztán a mérkőzés előtt a kapitány e prezentáció alapján már csak ráerősít a korábban elhangzottakra, kiemeli a leglényegesebb pontokat, ismerteti a felállást a megfelelő tudnivalókkal, a taktikai elképzelésekkel. A hét eleji prezentációban szerepel az ellenfél elemzése is, a meccs előtt pedig a kisebb részletek, például, hogy az adott meccsen milyen variációval próbálkozunk rögzített játékhelyzetben. Mondjuk,
a finnek ellen pont nem jött be, amire készültünk, mert a játékvezető többször is oda állt, ahová nem kellett volna,
lefogta a passzsávot. Ilyen is van."
6) Feladatok a meccs közben
"Mivel tulajdonképpen pályaedzőként is dolgozom a csapat mellett, ott vagyok minden edzésen és megbeszélésen, jól ismerem a csapat taktikáját és az egyéni feladatokat. A mérkőzés közben így én is látom, ha valamit javítani kell, de azért ebben az esetben is leginkább a szövetségi kapitány utasításait követem. Az egyik kezemmel a kamerát kezelem, a másikkal jelölöm az eseményeket: játékperc, játékos, szituáció.
Gyakorlatilag egy digitális jegyzőkönyv készül meccs közben,
a jelenetek többségét másodpercek alatt le tudom hívni. A szünetben aztán rohanok le az öltözőbe, és a legfontosabb dolgokat azonnal visszanézzük, megmutatjuk a fiúknak, ha a szövetségi kapitány kéri. Volt ilyen a görögök és a finnek ellen is, általában egy-egy rossz felállásra hívtuk fel a figyelmet a pontrúgásoknál."
7) Utózönge
"A meccs után, ha egy játékosnak van kérése, akkor azt elintézem. Összevágom például az összes párharcát vagy bármi mást, amire kíváncsi. Előfordult már, hogy az összes támadási hibát mutattam meg a csapatnak – a mérkőzést A-tól Z-ig elemezzük a szövetségi kapitány kéréseinek megfelelően. Utólagos javításokra is szükség lehet az edzéstervekben, ha például megsérül valaki.
De egy meccs vége egyben egy másik meccs kezdete is.
A finnek elleni első mérkőzés után négy hónap telt el a görögök elleni összecsapásig. Ebben az időszakban is készítettünk prezentációkat a játékosoknak."
8) Egyénre lebontott értékelés
"A közös felkészülés és az adott tétmeccs lejátszása után az lenne a cél, hogy minden egyes játékos megkapja a személyre szabott értékelését statisztikákkal, illetve az ezekhez tartozó meccsjelenetekkel. De a teljes keret 20-30 játékos, meccsenként, edzésenként számtalan elemmel a jó/rossz passzoktól kezdve a labdaátvételeken át a párharcokig vagy a helyezkedési hibákig. Sokáig egyedül végeztem a munkát, dolgozom az utánpótlás-válogatottak mellett is,
embertelen feladat a személyre szabott értékelés, de törekszünk rá.
Másfél hónappal ezelőtt egy segítőt is kaptam mindehhez: Nagy Szilárd érkezésével megkezdődött a játékosok egyéni adatainak összegyűjtése és elemzése."
Az elemző szerint a focinak igenis vannak olyan részei, amelyeket számokkal meg lehet fogni. "Az én fókuszomban mindig is az állt, hogy
nézzük meg, visszajön-e a számokban az, amit fejben elképzeltünk.
Jó úton járunk-e az európai futball mutatóihoz képest, megjelenik-e a pályán az előzetes meccskoncepciónk? Ha egy meccsen kontrajátékra rendezkedünk be, akkor adott meccsen mit mutatnak a számok, mennyire volt ez sikeres? Hány ellentámadás futott, hányat tudtunk befejezni? Ezekből aztán le lehet vonni a megfelelő következtetéseket".
Stopper és strigulák
Késedi Gábor A-licences edző a válogatott előtt a Vasas utánpótlásában dolgozott, edzette az U9-től az U21-ig az összes korosztályt. Mivel Magyarországon nincs videóelemző-képzés, autodidakta módon tanult, sokszor kőkorszaki eszközökkel: papírra strigulázta a különböző játékelemeket. "A labdabirtoklást stoppereltem, miközben előre meghatározott szempontok szerint követtem a meccsek különböző eseményeit a passzoktól a szereléseken át a labdaszerzésekig, aztán az eredményt négy darab A4-es lapból összeragasztott pályán ábrázoltam – ezek egyébként a mai napig megvannak. Egy meccs elemzése nem ritkán 8-9 óráig tartott, majd' meghülyültem a végére." Pályázat útján került a szövetséghez 2014 májusában, fel kellett mérnie, milyen rendszerek vannak a világban, és feladata lett a videóelemzés szakmai kultúrájának népszerűsítése is.
Egy példa a válogatottból: "Dzsudzsák az egyik húzóemberünk, talán a legfontosabb láncszem a csapatban. Nézzük meg, ő futja-e a legtöbb beindulást és sprintet? A válasz az, hogy igen, összesen viszont Stieber és Gera Zoli fut a legtöbbet. Egy szervezőnél ez így is van rendjén, tehát látjuk, hogy számokban is tetten érhető, amit az edző kér a játékostól" – magyarázza Késedi. A statisztikagyűjtést és a trendfigyelést játékos- és csapatszinten is kiemelkedő fontosságúnak tartja, hiszen ez jó módszer arra, hogy megtudjuk,
miben álljuk a versenyt Európával, és hol vannak a különbségek,
illetve a fiatal labdarúgók fejlődését szépen lehet látni a számokon keresztül is.
Az elemző munkáját nem lehet gólokban vagy pontokban mérni. "Nem miattam fog nyerni vagy veszíteni egy csapat, de az én munkám is hozzájárulhat néhány százalékkal a végeredményhez, és ha elő tudom segíteni a végső sikert, akkor arra nagyon büszke vagyok. Általában véve is elmondhatjuk:
két hasonló képességű csapat esetében akár a videóelemzés is jelentheti a különbséget,
különösen, ha az egyik csapat nem fordít energiát erre" – mondta a szakember.
A PSG támadásvezetésének rövid angol elemzése a Chelsea elleni meccsről:
Késedi Gábor a szakma egyik hazai úttörőjének számít. Az MLSZ megbízásából ő mérte fel a piacon elérhető elemzőszoftverek ár-érték arányát, és ő döntött a SportsCode használata mellett. Szintén az ő irányítása mellett épült ki Telkiben a pálya körüli kamerarendszer, de a munkájában legalább ilyen fontos az InStat szerepe.
"A kamerák minden edzést és meccset rögzítenek, az adatokat wifin továbbítják a szoftvernek, én pedig azonnal fel is tudom őket használni – ennek főleg az utánpótláskorú labdarúgóknál van szerepe. Egy-egy edzés közben így rögtön meg lehet mutatni a játékosoknak, ha valamit jól vagy rosszul csináltak. A képi rögzítés azért is fontos, mert Telkiben már nem nevelés, hanem versenyeztetés zajlik, a hibajavítás vagy a megerősítés pedig az oktatási folyamat része.
A játékos azonnali visszajelzést kap képben és szóban is, ami nagyon erős nyomot hagy az emberben."
"Látom, mennyit kell még tanulnom. Nálunk egy-két éve hivatalos formában még nem is létezett ez a szakma, ehhez képest Angliában performance vagy match analyst néven egyetemi tananyag" – mondta Késedi arról, mennyivel vagyunk lemaradva a világfutball élvonalától.
"Amikor nálunk járt a holland válogatott korábbi elemzője, elismeréssel beszélt az itt tapasztaltakról. Számomra ez komoly visszajelzés, különösen úgy, hogy például Helsinkiben mellettem ült a hazaiak elemzője tollal, papírral és egy digitális fényképezőgéppel. Vagyis ebben
sikerült egy hozzánk hasonló szinten álló futballkultúrát jelentősen megelőznünk"
– említette Késedi Gábor.
Egy-egy nemzetközi szakmai konferencián 3000 euró körül van a részvételi díj három napra, nem egyszerű tehát a tanulás sem. "Igyekszem minden szakmai anyagot elolvasni, ami a kezembe kerül, és a tudásomat próbálom másokkal is megosztani, ahol van fogadókészség: a Honvéd, a Felcsút, a Videoton vagy a Ferencváros is sokat lépett előre ezen a területen, törekszünk az együttműködésre. Számomra nagy dolog, ha egy sokszoros válogatott légiósunk egy prezentáció végén azt mondja:
Gabikám, ez Bundesliga-szint volt."
"Öröm megemlíteni, hogy nemrégiben az olasz válogatott elemzői nézték meg a munkánkat, és elismerően beszéltek a kiépített rendszerről, illetve a Manchester City az általunk alkalmazott kamerarendszert szeretné kiépíteni az edzőközpontjában. Szó van róla, hogy a közeljövőben nálunk tesztelnék, miképp működik éles helyzetekben."
Késedi statisztikai alapon figyeli a nemzetközi trendeket is. Lehet tudni például, hogy a 2013–2014-es szezonban a Porto meccsenként átlagosan 32 beadást produkált, a Barcelona 29-et, és a 2014-es vb-n a gólok 30 százaléka beadás után született. Ezeket a nemzetközi megfigyeléseket aztán igyekszik a hazai futball elemzése során is kamatoztatni.
Érkezéséről azt mondja, az edzők eleinte kétkedve, de kedvesen fogadták. Először az U19-es Eb-n dolgozhatott élesben Mészöly Gézával, a nagyválogatottnál azonban
Pintér Attila jelezte, nem számít ilyen segítségre.
A kapitányváltás után viszont Dárdai Pál, akivel együtt végezte el az A-licences tanfolyamot, felhívta.
"Bernd Storckkal a kinevezése előtt is szoros munkakapcsolatban álltam, abban pedig a két vezető hasonlít egymásra, hogy mindkettejüknek hatalmas a munkabírása, és a legapróbb részletekig szeretik megtervezni és kontrollálni a napi munkát. Ebben próbálok segíteni nekik ezután is."