Anna Bader 1983. december 12-én született a baden-württembergi Mutlangenben. A sport iránti vonzalmát akár örökölhette is édesanyjától: Angelika Kern 1968-ban és 1972-ben is ott részt vett az olimpián, legjobb eredménye egy 8. és egy 9. hely volt az NSZK tornacsapatának tagjaként.
Anna is tornázni kezdett, 1994 és 1996 között az olimpiai bajnok Larissza Petrik és Viktor Klimenko keze alatt dolgozott Niederwörresbachban. 13 évesen ismerkedett meg a műugrással, és 2000-től már német ifjúsági bajnoknak mondhatta magát. 2004-ben Ina Schmitt oldalán harmadik lett a szinkronugrók hazai bajnokságán.
2000-ben Jamaicában ismerkedett meg a sziklaugrással, és nagy hatással volt rá.
Csupán 17 éves voltam, amikor először vízbe vetettem magam egy szikláról.
Nem volt olyan magas, talán 12 méter, de őrülten jól éreztem magam utána. A helyiekkel órákat töltöttünk el így, csak ugráltunk naplementéig" – emlékezett vissza a Weltnek adott interjúban.
2005-ben a svájci Ponte Brollában először lett a sportág női Európa-bajnoka, ezt a sikert azóta még hétszer megismételte. A szupertoronyugrás 2013-ban lett vb-szám, a barcelonai világbajnokságon Anna Bader a bronzérmet szerezte meg az amerikai Cesilie Carlton és Ginger Huber mögött, az idei kazanyi viadalon pedig a 7. lett.
Két évvel ezelőtt az olaszországi Malcesine történelmi esemény színhelye volt, az évek óta zajló Red Bull Cliff Diving viadal történetében először indulhattak nők. A négy bátor résztvevő közül Anna Bader nyert, és a sikere elindította egy másfajta karriert is: a csinos sportolónőre lecsapott a Playboy német kiadása.
Bader szerint a világ legmeredekebb sziklái hívogatják őt, és a húszméteres mélységbe zuhanva, majd a víz alól kiemelkedve elképzelhetetlen érzés keríti a hatalmába. De néha azért erőt vesz rajta a félelem.
Van, amikor úgy érzem, nem merek leugrani.
Olyankor kicsit megzavarodom, és tudom, hogy nem uralom a testemet teljes egészében. Akkor kicsit még maradok, hátralépek. De a félelmet le kell győzni, magabiztosnak kell maradni."
Azt mondja, inspirálja minden új dolog, az idei Red Bull Cliff Diving utolsó, olaszországi versenyén például két rendkívül nehéz ugrásfajtát is kipróbált. "Izgat az őrültség, még a tripla szaltó is, amit általában csak a férfiak ugranak. De számomra ez a verseny a veszély illatát, a gravitáció hiányát és teljesítőképesség határát jelenti."
Nagy álma, hogy egyszer egy olimpián is szikláról ugorhasson a vízbe és éremmel térhessen haza. Van is rá némi esélye.
"Ha nem Rióban, 2020-ban, Tokióban talán ez a szám is ott lehet az olimpián.
Már a gondolat is csodálatos"
- mondta Bader.
Ami a magánéletét illeti, a mainzi egyetem mellett tanult Madridban is, és ha egyszer megállapodik, akkor angolt, spanyolt és földrajzot szeretne tanítani.
"Madridban egy ideig azzal kerestem pénzt, hogy a helyi sétálóutcában emberi szoborként, középkori lovagként szórakoztattam az embereket. Később fekete öltönyben táncolva próbáltam elvarázsolni a járókelőket. Fiatal voltam, kellett a pénz" – mesélte az interjúban.
A veszélyhez nem is kellett mindig sziklára másznia. Egyszer egy Fort Lauderdale-i edzőtáborban a Vilma nevű hurrikán tombolását úszta meg sértetlenül, majd amikor egy egyetemi tanulmányi kiránduláson vett részt a Dominikai Köztársaságban,
lövöldözésbe keveredett.
"Este, nagy tömegben iszogattunk, amikor lövés dördült. Pánik tört ki, de szerencsére mielőtt felfoghattuk volna mi történt, véget is ért a balhé" – emlékezett vissza.
"Akár a sziklaugrásról, akár az életről van szó, a félelem mindig őrülten korlátoz bennünket. Ez megakadályozza, hogy döntéseket hozzunk, kipróbáljunk valami újat, kicsit mások merjünk lenni. Én szeretnék még kockáztatni."