Könnyen elképzelhető, hogy a mostani ügynek tényleg az lesz a vége, hogy az orosz sportolókat nem engedik indulni a riói olimpián – mondta az Origónak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője a hétfőn kicsúcsosodott orosz doppingbotrányról.
"Ha nem történik valami eget rengető változás az oroszoknál a doppingellenőrzés terén, akkor az sem merész gondolat, hogy nem mehetnek a sportolóik az olimpiára.
A WADA-nak nincs más választása, kőkeményen oda kell csapnia, különben hitelét veszti.
Az olimpiáig még van idő, addig látványosan és nagyon gyorsan fel kell mutatniuk az oroszoknak eredményeket, új vezetőket, olyanokat, akik függetlenek tudnak maradni az államtól. A WADA-nak is létkérdés, hogy a helyzet megoldódjon, mert az összes többi ország árgus szemekkel figyel" – mondta Tiszeker Ágnes.
Hozzátette, jó ideje lehet érezni, hogy a WADA kifejezetten az oroszok ügyeit vizsgálja. A doppingellenes konferenciákon a Ruszada (a magyar MACS ottani megfelelője) többször szorult helyzetbe került, amikor a képviselőit nyíltan kérdőre vonták.
A bomba kanócát az ARD nevű német tévécsatorna gyújtotta meg azzal a dokumentumfilmmel, amely leleplezte, hogy az oroszoknál az NDK-s módszerekhez hasonlóan állami szinten megy a doppingolás, egyebek mellett a pozitív minták eltussolásával. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint az ARD felvétele azért volt kulcsfontosságú az ügyben, mert felszínre hozta a problémákat, amelyeket így a továbbiakban nem lehetett zárt ajtók mögött kezelni, ráadásul bizonyító erejű felvételeket és sportolóktól származó tanúvallomásokat szolgáltatott.
Mi lesz az atlétikával?
Az atlétika olyan sportág, ahol az emberek sokszor nem hisznek a szemüknek: látják persze, hogy a sportoló milyen gyorsan szedte a lábait, vagy a pályán milyen messzire dobta el a kalapácsot, mégis megvan bennük a kétkedés.Ehhez hozzájárult az NDK-s korszak szemfényvesztése – akkor az államilag irányított doppinggépezet révén a sportolók zsákszámra nyerték az aranyakat a világversenyeken – vagy az olyan pünkösdi királyság, mint amilyen Ben Johnsoné volt, aki 1988-ban Szöulban hatalmas világcsúcsot futott, hogy aztán két nappal később szteroiddal megbukjon.
És mégis, az atlétika még így is megmaradt a sportok királynőjének, az olimpiákon telt házzal zajlanak a versenyek, és a játékok egyik legjobban várt száma továbbra is a sprinterek 100 méteres klasszikusa. Most azonban olyan csúnya dolgok derültek ki a királynőről, hogy akár a szponzorok is elfordulhatnak a sportágtól – írta a Star Online.
Már a tavalyi szocsi téli olimpián feltűnő volt, hogy az oroszok tíz arannyal többet nyertek, mint a négy évvel korábbi vancouveri játékokon. Ekkor került a figyelem középpontjába a xenon nevű nemesgáz, amelyet egy német rádió szerint az oroszok a teljesítményfokozásra használták, később az argonnal együtt fel is került a doppinglistára.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) az ARD filmje után az ügy kivizsgálására felállított egy bizottságot, amelynek vezetője Dick Pound lett, a WADA korábbi elnöke, akinek elég komoly tekintélye van. Tiszeker szerint a mostani ügyet azért is kell komolyan venni, mert a jelentős jogi háttérrel megerősített bizottság 11 hónapnyi vizsgálat után állt elő az eredménnyel.
A WADA az Orosz Atlétikai Szövetség és az ország atlétáinak eltiltását, valamint a moszkvai doppingellenes laboratórium akkreditációjának a visszavonását javasolja. Öt sportolóra, négy edzőre és egy orvosra pedig örökös eltiltást kér. Az atléták között ott van a 2012-es londoni olimpia női 800 méteres bajnoka, Marija Szavinova, a szám bronzérmese, Jekatyerina Pojsztogova, valamint a 400 és 800 méteren orosz bajnok Anasztaszja Bazdireva, az 1500 méteren érdekelt Krisztyina Ugarova és Tatyjana Mjaszina középtávfutó.
Az edzők közül a hosszútávfutók vezetője, Alekszej Melnyikov, a 800-asokat trenírozó Vlagyimir Kazarin, a középtávfutókkal foglalkozó Vlagyimir Mohnyev és a gyaloglók főedzője, Viktor Csegin érintett, a tizedik személy pedig Szergej Portugalov, az orosz atlétikai szövetség főorvosa.
Az oroszok maguk is érezték, hogy szorul a hurok, és próbálták menteni a menthetőt. A pekingi atlétikai vébén például egyáltalán nem indítottak gyaloglókat, miután három olimpiai bajnok versenyzőjük megbukott. Tiszeker szerint volt rajtuk nyomás, nem biztos, hogy maguktól is megtették volna ezt a lépést. Mindenesetre a 2011-es 19 és a 2013-as 17 érem után Kínában csak négy érmet szereztek.
A mostani ügy egyik legdurvább vetülete, hogy a moszkvai akkreditált doppinglabor állami nyomásra doppingmintákat manipulált, sőt 1400 mintát egyenesen megsemmisített. A moszkvai laborban évente 15-20 ezer mintát vizsgáltak, de a WADA a vizsgálat után azonnali hatállyal felfüggesztette a működését. Tiszeker sokkolónak nevezte a doppingminták megsemmisítését, azt mondta,
a moszkvai labornak ezzel befellegzett.
"Az országban nincs több akkreditált labor, úgyhogy az oroszoknak egy másik országhoz kell fordulniuk, ahol viszont a botrány miatt nagyon fognak vigyázni arra, hogy minden feddhetetlenül történjen. Vagyis innentől nem lehet majd trükközni a laborban."
A WADA nem titkolja, hogy egyedi bejelentések képezik a vizsgálódások alapját, így kerültek korábban a látóterébe a török súlyemelők vagy éppen a magyar nehézatléták, amikor Fazekas Róbert és Annus Adrián is doppingvétséget követett el az athéni olimpián. A WADA az Interpollal is együttműködik, és egy vezető beosztásban lévő francia nyomozó éppen onnan igazolt át, hogy az adatgyűjtésért felelős részleget irányítsa. Így aztán most már akár azt is ellenőrizni tudják, hogy a sportolók mit rendelnek az interneten.
Könnyen lehet, hogy nem Oroszország lesz az egyetlen, amelyre lecsap a WADA, Kenya és Jamaica is remeghet. "A mostani ügy csak elindította a lavinát, de az egyre nagyobb lesz, és sok embert fog még maga alá temetni" – mondta Tiszeker Ágnes.