A Johnnie Walker Annapurna expedíció 60 napot vett igénybe, ebből öt nap jutott akklimatizálódásra és egy nap a csúcstámadásra – mondta Klein Dávid hegymászó az expedícióról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Klein április 28-án ment fel az alaptáborból német hegymászótársával a 2-es táborba. Nem volt jó formában, vizesedett és fájt a térde, úgy érezte, a szervezete nem reagál jól a magasságra. Másnap a hármas táborból haladtak a felső 4-es táborba, ekkor már sokkal jobban érezte magát, elmúlt a térdfájása és nagyon jó időt mentek.
A felső 4-es táborból végül április 30-án a tervezett este tíz óra helyett csak 23:15-kor tudtak elindulni. Az első három óra azzal telt, hogy melengették a végtagjaikat. Ott jóval hidegebb volt, mint más 8000 méter körüli magasságban, amit eddig megtapasztalt. 30-40 kilométeres szél fújt, 50-60 kilométeres széllökésekkel, és
az oxigénhiány miatt is jobban fázott
– emlékezett vissza Klein Dávid.
Azt mondta, a csúcson nem érzett eufóriát, inkább arra koncentrált, hogy minél hamarabb lejusson. Még a magyar zászlót sem vette elő, mert ahhoz le kellett volna venni a külső kesztyűjét, és nagyon félt a fagysérüléstől.
Felidézte, hogy a csúcsról lefelé haladva az Annapurna legveszélyesebb részén, a Cross kuloáron nem találták meg saját nyomaikat, és egy olasz hegymászó segítségével jutottak át. "Az első kaítarzisélményem akkor volt, amikor megtaláltuk a rögzített köteleket, innentől kezdve nem éreztem már annyira az életveszélyt,
úgy éreztem, hogy ez valószínűleg megvan"
– mondta.
Május 1-jén nem sokkal sötétedés előtt érték el a felső 4-es tábort, ahol 1-2 órát sikerült pihennie, majd május 2-án ereszkedett vissza egészen az alaptáborig.