Hihetetlen, honnan hova jutottunk két év alatt

Vágólapra másolva!

Húsz hónapja verték meg Pintér Attila csapatát az északírek Budapesten, az első Eb-selejtezőn. A válogatott pedig pár nap múlva nyolcaddöntőt játszik. Nem történt csoda, jól látható, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek.

Amikor a magyar válogatott Norvégia kétszeri legyőzésével kijutott az Európa-bajnokságra, az örök elégedetlenek nem mulasztották el felhánytorgatni: csak azért lehet ott a csapat Franciaországban, mert a mezőny létszámát felemelték 16-ról 24-re.

És tényleg.

Most viszont már nincs mire mutogatni: a csapat két mérkőzésen szerzett négy pontjával kiharcolta a legjobb 16 közé jutást. Nyolcaddöntőt fog játszani, csak még azt nem tudjuk, ki ellen.

Még legalább két ilyet látunk az Eb-n Fotó: Polyák Attila - Origo

Még három év sem telt el azóta, hogy azt gondoltuk: nincs mit tenni, tényleg semmi remény. A vb-selejtezőknek nagy reményekkel nekilátó válogatott 2013 októberében irtózatos, 8–1-es verést kapott Hollandiában, és ezzel megint lemaradt a soron következő világversenyről.

Ráadásul pocsékul kezdődött a következő sorozat is, 2014 szeptemberében, az első Eb-selejtezőn otthon kaptunk ki az északírektől.

Mégis, mi történt azóta? Hogy juthattunk mára ide ennyi idő alatt?

Az Amszterdamban pályára lépő 14 játékos közül heten ott vannak a mostani keretben: Guzmics, Kádár, Elek, Dzsudzsák, Böde, Németh és Nikolics. Hárman alapemberek, és másik három is játszott már az Eb-n, tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy a jelenlegi egy minden ízében új csapat.

Csodának tűnik, de nem volt az. Utólag jól látható, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek. Kellettek az MLSZ döntései, a szövetségi kapitányok hozzáértése és a játékosok hozzáállása.

1. Pintér elküldése

Az északírek elleni kudarc után Csányi Sándor MLSZ-elnök belátta a tévedését, és menesztette Pintér Attila szövetségi kapitányt. Ebben biztos volt szerepe annak, hogy – mint egy, az Eb első napján adott interjúban elmondta – az északírek elleni meccsen szégyellte, ahogy játszott a válogatott. „Az volt a fejemben, hogy ha ezek ellen így játszunk, akkor mi lesz a nagyobb csapatokkal?” – emlékezett vissza. Így aztán még akkor eldöntötte,

ez így nem mehet tovább, függetlenül az eredménytől”.

Nemhogy most, akkor is nehéz lett volna vitatkozni vele.

Csányi Sándor és Pintér Attila a kinevezés bejelentésekor Fotó: Mudra László - Origo

2. Dárdai megszerzése

Bár fiatalsága és tapasztalatlansága folytán szokatlan választásnak tűnhetett a posztra, amellett nyilvánvaló volt, hogy a Hertha miatt legfeljebb részmunkaidős szövetségi kapitány lehet, az MLSZ Dárdai Pált szemelte ki. Az utóbbi évtizedek egyetlen olyan magyar edzőjét, aki a legmagasabban jegyzett futballkultúrák egyikében szocializálódott és kapott képzést. Racionális és annyiban bátor döntés volt, hogy lehetett sejteni, a magyar edzők némelyike ezt a szakma szembeköpéseként értékeli majd. Dárdai rövid kapitányi időszaka alatt igazolta, hogy rá volt szükség: tudatosan futballozó, a lehetőségeit kiaknázó csapatot épített, és közben képes volt fanatizálni a játékosokat.

Palikám, lenne itt egy feladat Forrás: MTI/Illyés Tibor

3. Telki fejlesztések

Önmagukban a megfelelő személyek megválasztásával még nem ment volna. Elkezdődött a telki edzőközpont fejlesztése, az elérhető legmodernebb technológiával. Késedi Gábor, a válogatott videóelemzője vezetésével felszerelték a minden edzést és mérkőzést rögzítő kamerarendszert a hozzá kapcsolódó elemzőszoftverrel, amely nemcsak a nagyválogatott, hanem az utánpótlás felkészülését is segíti. Ilyen háttér nélkül ma már nehéz nemzetközi szinten eredményt elérni.

A telki központon már nem múlik semmi Forrás: MTI/Illyés Tibor

4. Storck kinevezése

Amikor kiderült, hogy a Hertha az új szezonban már nem engedi kapitánykodni a Berlinben akkor már vezetőedzőként dolgozó Dárdait, az MLSZ elfogadta a magyar edző javaslatát, és Bernd Storckot nevezte ki a helyére. A német szakembert eredetileg sportigazgatónak szerződtették pár hónappal korábban, és konfliktusok sorát vállalta rögtön az érkezése után. Akiknek nem tetszett, amit csinált, azok lediktátorozták, a szövetség ennek ellenére kitartott mellette. Őt pedig hidegen hagyták a bírálatok, csinálta megszállottan, amit eltervezett.

Nem varázsló, csak tudja, mit csinál Forrás: Origo

5. A pech, ami jól jött

Akkoriban borzalmas balszerencseként éltük meg, hogy egy nagyon valószínűtlennek tűnő eseménysor elütötte a magyar válogatottat a selejtezők legjobb harmadikjának pozíciójából, így pótselejtezőre kényszerült. Bátran lehetünk utólag okosak: nyilvánvaló, hogy ha az Eb-re fű alatt, egy kétségkívül gyenge csoport harmadik helyezettjeként csusszanunk be, akkor sem a közvélemény hozzáállása a csapathoz, sem a játékosok önbizalma nem lenne olyan, amilyen most. Vagyis Selcuk Inan szabadrúgásgólja, bármilyen furcsa, igazi áldás volt, hogy ne ajándékba kapjuk a részvételt, hanem harcoljunk meg érte.

6. A siker Norvégia ellen

A leglátványosabb fordulópont ugyanis a norvégok elleni párharc volt. A válogatott megdöbbentően jó és hatékony focival sokkolta a norvégokat, Storck összes fontos húzása bejött a taktikától Kleinheisler oslói beállításán át Priskin hazai szerepeltetéséig. Itt lehetett először igazán látni, hogy milyen jó hatással van a játékosokra: lerítt róluk, hogy átszakadt valamilyen mentális gát bennük. És joggal reméltük, hogy ez kitart az Eb-n is.

7. És a bordeaux-i katarzis

Szalai Ádám gólja megmutatta, hogy a kijutás utáni barátságos meccseken látott, nem feltétlenül eredményes játék mögött valóban tudatos építkezés volt. Szimbolikus, hogy éppen a régóta gólképtelen, a szurkolók által a legtöbbet kritizált, Storck által mégis makacsul a csapatban tartott csatárunk szerezte meg a magyar válogatott első Eb-gólját 44 év után. Akármi is lesz a portugálok ellen, aztán az egyenes kieséses szakaszban, az elmúlt szűk két év óriási menetelés volt, erőn felüli teljesítményekkel. Egyetlen olyan mérkőzést sem vesztett el a csapat, amelynek valódi tétje volt, ezért teljesen megérdemelte, hogy a legjobb nyolc közé kerülésért játsszon az Eb-n.