Jó-e, hogy a kondérban végezte a magyar gigaharcsa?

Vágólapra másolva!

Az internetező horgászokat igencsak megosztotta a hír, hogy a vasárnap, Pakson fogott 110 kilós harcsát nem engedte vissza, hanem – a szabályokat amúgy betartva – hazavitte egy 59 éves férfi. A helyi horgászegyesület elnöke megvédte a horgászt, mivel szerinte néhány kapitális harcsa elvitele nem változtatja meg jelentősen a tó halállományának az összetételét, mások viszont úgy vélik, hogy mohó és kapzsi volt a férfi, és nem tisztelte a zsákmányát.

"Az infarktusom után azt mondták, sok halat fogyasszak, ezért nálam egészségügyi célú a horgászás. Ez a kilencedik 50 kiló feletti harcsám ebből a tóból. Az egyik 226 centi hosszú és 87,5 kilós volt. Ezt az állatot negyedóráig tartott kifárasztani. Igaz, ez idő alatt én is alaposan elfáradtam" – nyilatkozta a Lokál nevű napilapnak Krieser János, aki évente 200 napot tölt horgászattal, és korábban már több 50 kiló feletti harcsát akasztott. A horgász hozzátette, hogy harcsapörköltet és rántott halat készít a zsákmányból.

Íme, a 110 kilós harcsa Forrás: Paksi Atomerőmű Horgászegyesület

Az internetező horgászok a Facebookon szélsőséges véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy a harcsát vissza kellett volna-e engedni, vagy sem, főleg a "Catch and release", azaz "Fogd meg és engedd vissza!" elv szerint pecázók bírálták a paksi férfit. "Szegény hal. Jó öreg lehetett már, miért nem lett visszaengedve? Biztos azért, hogy mutogassák, vagy hogy visszajöjjön az engedély ára?Vagy egy évig azt eszik majd" – írta az egyik kommentelő, míg egy másik így fogalmazott: "Egy ekkora harcsa több halat eszik meg, mint amennyit bármelyikünk haza tud vinni egy évben, és nem csak keszeget, hanem 1-2-3 kg-s pontyokat is. Szép dolog a visszaengedés, de

ekkora ragadozó esetében szerintem nem baj, hogy elvitték."

A nemzetközileg is ismert magyar harcsahorgász, a Harcsák és Wobblerek című könyv szerzője ennél keményebben fogalmazott: "Van róla véleményem, de annak nem örülnének az emberek. Mert buták, mohók és kapzsik. Ez az ember egy gyilkos. Nem tisztelte a zsákmányát. Buta ideológiát tettek mellé, amivel magyarázzák a szégyenüket" - nyilatkozta Varga Vilmos az Origónak.

Varga Vilmos mindent harcsát visszaenged. A pergetőhorgász májusban, a Rhone-folyón egy 270 centis rekordharcsát fogott és engedett vissza. Forrás: Varga Vilmos / Facebook

"Hogy van valakinek lelke egy matuzsálem harcsát leölni?" "Ez a súlyú harcsa ehetetlen, ugyanis egy réteg hús (izom), jó nagy réteg zsír, és ez így váltakozik, de jó étvágyat!" "2000 forint kilója, jó, hogy hazaviszi, van 100 kiló szálkátlan halhúsa. :)" – ilyen, és ehhez hasonló vélemények is megjelentek.

Az internetes kommentözön után Aradi János, a paksi horgászegyesület elnöke kiállt Krieser János mellett: "Jánost, a kapitális harcsát fogó embert személyesen ismerem. Nincs rászorulva arra, hogy a halfogásból anyagi hasznonszerzést csináljon.

Szereti a természetet, tiszteli a halakat.

Amit nem mindenki tud róla, hogy minden – horgászható – éjszakát(!) a horgásztavon tölt. Minden este megérkezik, felcsalizza a horgászbotjait és várja a kapitális harcsák kapását. Tisztességesen horgászik, szemtől szembe a harcsával. Nem a harcsafészekben, nem fűnyíró damillal pásztázva, nem a téli vermelésen a halakat kívülről akasztva, hanem szabályosan. Nincs nála hűtőláda, és a harcsát sem filézte fel a fogás utáni fél órában, hogy aztán megjelenjen a hűtőkocsi a filé elszállításához.

Ha valaki megkérdezné, hogy kit gondolok húshorgásznak, hát nem ő jutna elsőre az eszembe.

De még másodiknak sem" – írta a Facebookon az elnök, aki szerint az 55 hektáros tórendszerben számos hasonló, nagyobb méretű harcsa található.

"Bőségesen állt mindig rendelkezésre táplálék, meg tudtak nőni, még annak ellenére is, hogy korábban a darabszám- és a méretkorlátokat is feloldotta az előző vezetőség. Tapasztalt halak, nagyon nehéz őket megfogni. A Kondor-tóból a terepviszonyok és akadók miatt szinte lehetetlen. Kevesen is horgásznak rájuk, mert nagy kitartást, sok türelmet és próbálkozást igényel."

Néhány kapitális harcsa elvitele a tóból szerinte nem változtatja meg jelentősen az állomány összetételét. "A harcsák a tórendszerben leívnak, ezért utánpótlás is van. Már ha a nagyobbak meg nem eszik őket. Szükséges a ritkítás, mert a keszegállomány megfogyatkozott, és már nem tud a tórendszer ennyi, ilyen méretű ragadozó halat eltartani. Azt meg mégsem várhatjuk el az egyesületi tagságtól, hogy a tagdíjukon keresztül finanszírozzák a harcsák táplálását. Mert ők

elsősorban kikapcsolódni, pihenni szeretnének, nem harcsát etetni.

És a kikapcsolódáshoz ponty – konyhai méretű, meg kapitális – is kell. Ha megeszik a harcsák, akkor nem lesz. Különbözőek vagyunk, és élményt mindenkinek más és más okoz. És akinek a pontyozás valamely formája okoz örömet, annak nem biztos, hogy a harcsaetetés is azt okoz."