Mi baja van önnel Yvan Mullernek? Nem ez volt az első eset, hogy megnehezítette a dolgát, most viszont a világbajnoki harmadik helyét vette el azzal, hogy az utolsó körben maga elé engedte Tiago Monteirót.
Nincs baja velem. Egyszerűen jóban vannak Tiago Monteiróval, egy baráti gesztus akart lenni az egész, ami végül rosszul sült el.
Megbeszélték a történteket?
Nem. Szándékosan kerültem Yvannal a találkozást. Ismerem magam annyira, hogy tudom: amikor túlságosan feldúlt vagyok, finoman szólva nem jó másokkal beszélgetnem. Fel tudtam mérni, hogy Muller egy négyszeres világbajnok, akit ráadásul épp búcsúztatnak.
Nem lett volna helyénvaló odamenni hozzá a verseny után, és számon kérni, ehhez túlságosan nagyra tartom őt. De tény, csalódtam benne, hiszen egyértelmű elengedés volt, aminek egyszerűen nem látom értelmét.
Nem tudom, miért tartotta fontosnak, hogy beleszóljon a bajnokság harmadik helyéért folyó harcba.
Rutinos versenyzőről van szó, akitől azt vártam, hogy megküzd a pozíciójáért, ahogy tette azt korábban mindig. Harcolnia kellett volna, engem utolérni, megpróbálni visszaelőzni.
Korábban is összeakadtak már a pályán, nem lehet, hogy ezért akart most törleszteni?
Sok konfliktusunk volt, igen. Például 2009-ben az egyik vendégszereplésemen a második kanyar után összeütköztünk, mindketten jó helyet vesztettünk.
Vagy ott volt a 2012-es szlovákiai verseny, amikor meglökött.
De például 2012-ben, Sanghajban miattam úszott el az esélye a világbajnoki címre.
Ennek ellenére soha nem éreztette azt, hogy tüske lenne benne velem szemben. Ezért is tisztelem őt nagyon, mert Yvan Muller egy olyan versenyző, aki nemcsak kommunikálja, hogy a pályán történtek a pályán maradnak, hanem tényleg így is cselekszik.
De igazából szerintem nincs miről beszélni.
Neki joga volt ezt a döntést meghozni, nekem meg jogom van hozzá, hogy véleményt formáljak erről.
A szurkolói nem reagáltak ilyen higgadtan. Hatalmas népharag zúdult Muller nyakába, a közösségi oldalát elárasztották a magyar és angol nyelvű, válogatott szidalmak. Indokoltnak tartja ezeket a heves érzelmeket?
Egy részről nagyon jólesik, hogy ennyire szívükön viselik az emberek a helyezésemet és a versenyeim alakulását, ugyanakkor mindig igyekszem hangsúlyozni, hogy nem szabad egy embert a méltóságában bántani.
Főleg nem, ha négyszeres világbajnok az illető.
Bár bennem is hasonló érzések kavarogtak, mint a kommentelőkben, mégsem tartom igazán helyénvalónak, hogy néha picit sértően fogalmaznak vele szemben. Megértem a szurkolókat, hogy indulatosak, én is az voltam, de el kell fogadnunk, hogy van különbség habitus és habitus között.
Pályaív
Michelisz Norbert 1984-ben született Himesházán. Hétéves volt, amikor az édesapja által épített vaskeretes kisautóval megtette első kilométereit. 2002-ben ismerkedett meg a szimulátoros bajnokságok világával, és az eredményei felkeltették az akkor a Zengő Motorsportnál versenyző Wéber Gábor érdeklődését. Zengő Zoltán 2005-ben lehetőséget adott Michelisznek egy tesztelésre a Hungaroringen, tehát 21 évesen ült először igazi versenyautóban, és mindössze három tizeddel maradt el a nap legjobb köridejétől. 2006-ban a Zengő Motorsport színeiben indult a Suzuki Swift Kupában, amit azonnal meg is nyert, a következő évben pedig már a Renault Clio Kupa bajnoka lett. 2008-ban szerezte első nemzetközi futamgyőzelmét, a SEAT Leon Európa-kupa monzai versenyén. Ennek köszönhetően vendégszereplőként bemutatkozhatott a túraautó-világbajnokságon Japánban. 2009-ben megnyerte az Európa-kupát, év végén pedig Jean Todtól átvehette a FIA év tehetségének járó díjat. A Zengő Dension Team versenyzőjeként kezdte első teljes évadát a WTCC-ben 2010-ben, amikor az évadzáró makaói hétvége második futamát megnyerte. Ebben a szezonban a legjobb újonc lett a sorozatban. 2011-ben - Michelisz és a Zengő Dension Team közbenjárásának köszönhetően - először rendeztek Magyarországon WTCC-futamot, a csapat pedig SEAT-ról BMW-re váltott. 2012-ben megnyerte a privát világbajnoki címet a hátsó kerekes versenyautóval. 2013-ban már egy Honda Civic-kel mentek tovább, amivel összetettben a hatodik helyen zártak. 2014-ben a legjobb hondás lett, 2015-ben pedig jött az utolsó Zengős év egy világbajnoki hatodik hellyel. 2016-ban a gyári Honda versenyzőjeként Michelisz Norbert egyetlen ponttal maradt le a világbajnokság harmadik helyéről.Az idei szezon kezdetekor adott interjújában azt mondta, hogy helyére került a Hondánál. Ezt most is így véli?
Abszolút, sőt még jobban, mint az év elején. Akkor olyan időszakban voltam, amikor még nem nyertem futamot, össze kellett szoknom a csapattal, meg kellett ismernem az embereket. Az volt a célom, hogy a mérnökömmel és a szerelőkkel is olyan családias kapcsolatot alakítsak ki, amilyen a Zengő Motorsportnál töltött éveimet jellemezte.
Ilyen szempontból csak még jobban összekovácsolt bennünket az, hogy elveszítettük a harmadik helyet.
Láttam rajtuk, hogy őszintén csalódottak, ugyanannyira akarták a sikeremet, mint én.
Az évad kezdetén az volt az egyik célja, hogy megmutathassa, mire képes. Sikerült ezt megvalósítania?
Nagyon szép íve volt ennek az évnek, büszke vagyok erre a szezonra. Nem titok, hogy a korábbi versenymérnököm, Bári Gergő távolléte nyomot hagyott a versenyzésemben, de ahogy kezdtem összeszokni az új mérnökömmel, a szerelőkkel, úgy sikerült egyre inkább a saját elvárásaimnak megfelelően teljesítenem.
Az év elején összeszedett hátrányom ledolgozásával az utolsó centiméterig nem álltam le. Ezt az összetettbeli 4. helyet sokkal erősebbnek érzem, mint a 2014-est.
Hogyan viselte, hogy a Honda az addigi mérnökét, Bári Gergőt Tiago Monteiro mellé osztotta be, ön pedig megkapta Andrea Cisottit?
Év elején még nagyon nehéz volt megszoknom ezt, de szép lassan összecsiszolódtunk. Sokat dobott kettőnk viszonyán, hogy lépésről lépésre megismertük egymás személyiségét.
Most már tudja, mikor kell hozzám szólnia ahhoz, hogy a legértékesebb információkat szedje ki belőlem.
Egyre jobban megszokom az olasz akcentusú angolt is, de azért még messze vagyunk attól a kapcsolattól, amilyen Bári Gergőhöz fűzött. Habár csapatvezetőként én is ilyen döntést hoztam volna.
Szervezeti szinten van igazság abban, hogy cserélni kell a személyeket az egyes pozíciókban, de ha van egy nagyon jól működő kapcsolat, akkor meg kell gondolni, azt megbontsák-e.
A fejlődésemen egyértelműen segített, hogy Andrea Cisottival dolgoztam együtt.
Teljesen más szemléletmódot ismertem meg, mint korábban. Mindezekkel együtt úgy érzem, hogy Gergővel nagyobb esélyem lett volna még jobb eredményeket elérni.
Jövőre visszakerülnek egymás mellé, vagy marad az olasz mérnöke?
Nem tudom, még nincs döntés erről.
Egy másik év eleji célkitűzése az volt, hogy a legjobb hondás versenyző legyen. Ez nem sikerült, igaz egyetlen ponton múlt csak. Csalódott?
Azért volt az összetettbeli harmadik helynek jelentősége, hogy a csapattársaim előtt végezzek. Az, hogy ez papíron végül nem jött össze, nem jelenti azt, hogy ez nem volt egy jó szezon. A teljesítményem alapján legalább annyira megérdemeltem a házon belüli elsőséget, mint Tiago Monteiro.
Ez pedig számomra többet ér, mintha egy ajándék helyezéssel harmadik lettem volna. A Hondán belül mindenki elégedett, sőt szerintem kicsit talán jobban is teljesítettem, mint ahogyan azt várták tőlem.
Nem nyomta agyon a teljesítménykényszer? Hiszen egy privát csapattól érkezett a nagy japán gyári alakulathoz.
Egyáltalán nem volt rajtam nyomás. Inkább a csapattársaimtól, Rob Hufftól és Tiago Monteirótól várták a kiugró eredményeket. Én pedig így igazán felszabadultan autózhattam.
Korábban azt mondta, a Zengő Motorsportnál kis királyfinak érezhette magát. És idén minek nevezzük önt?
Talán a legkisebb fiúnak, aki elindult szerencsét próbálni. Nagyon jó érzés a szezon végén úgy beszélni az eseményekről, hogy Michelisz volt az, aki megérdemelte volna a harmadik helyet. Jó dolog volt felülmúlni az elvárásokat.
Ez volt a hetedik szezonja a túraautó-világbajnokságban. Érzi, hogy lassan nagy öregnek számít?
Igen, főleg ha a tükörbe nézek, és meglátom az első ősz hajszálaimat.
De komolyra fordítva a szót, furcsa belegondolni, hogy ennyi idő eltelt.
2008-ban volt az első beugrásom, az első teljes szezonomat pedig 2010-ben futottam.
Miben különbözik egymástól az akkori és a mostani Michelisz?
Az idei szezonom nagyon jól párhuzamba állítható a karrierem fejlődésével. Emlékszem még a 2010-es évre, amikor az utolsó verseny után azt gondoltam, hogy na, mostantól akkor felkészült vagyok, aztán a következő évadban rá kellett jönnöm, hogy ez nem így van.
Ebből a sokkból kellett tovább építkezni, mindig csak kisebb, elérhető célokat állítani magam elé.
Lassan rájöttem, hogy ahhoz a színvonalhoz, amit Jose Maria Lopez, Yvan Muller vagy Alain Menu képvisel, rengeteget kell dolgozni.
Az akkori Michelisz sokkal tapasztalatlanabb volt a mostaninál.
Az idei eredményében szerepet játszott az a kiegyensúlyozottabb szakmai háttér, amit a Honda - gyári csapat lévén - biztosítani tud?
Igen, mindenképp. A Hondánál sokkal felszabadultabbnak és lazábbnak is érzem magam. Simán bevállalhatok olyanokat, hogy például az időmérőn elviszem a gumibálát, és nem kell azzal foglalkoznom, hogy óvjam az autót.
Figyelte az utódait a Zengő Motorsportnál?
Persze, követtem a szereplésüket. Őszintén hiszek abban, hogy ez a két fiú, Ficza Feri és Nagy Dani iszonyatosan tehetséges, de pont az ő szezonjukon látszik, mennyire nehéz újoncként bizonyítani a WTCC-ben.
Segített nekik egy-egy jó tanáccsal?
Hogyne! Amikor szükséges volt, átmentem hozzájuk a versenyhétvégéken.
Mindkettejüket régóta ismerem, azt is tudom, min mentek át idén.
Nemcsak szakmai dolgokban tudtam segíteni nekik, hanem abban is, hogyan kezeljék a különböző helyzeteket, és hogy reális elvárásaik legyenek magukkal szemben.
Mit szól a sorozatban jövőre tervezett változtatásokhoz?
Minden évad végén és minden új szezon elején rengeteg a pletyka, a találgatás a módosításokról. Ezekkel elég csak akkor foglalkozni, amikor hivatalossá válnak.
2017: a változások éve lehet
Nem hivatalos információk szerint az FIA és az Eurosport Events azt tervezi, hogy 2017-ben a TC1-es autók mellett a Túraautó Európa-bajnokságban szereplő TCN2-es autók is versenyezhetnek majd. Ezek tulajdonképpen a jelenlegi TCR autók, amik a tankot és a biztonsági előírásokat érintő átalakításokon esnek át ahhoz, hogy WTCC-kompatibilisek legyenek. Érdekesség, hogy a jelenlegi mezőnyből a Zengő Motorsportnak, a Münnich Motorsportnak és a Hondának van TCN2-es autója.Az viszont már biztos, hogy a Citröen távozik a WTCC-ből, és csak két gyári csapat marad, a Honda és a Volvo. Csökken ezzel a túraautó-világbajnokság presztízse?
Nem hinném. Volt már olyan a WTCC történetében, hogy csak egy gyári csapat volt, a Chevrolet. Mégsem emlékszik arra senki, hogy Rob Huff és Yvan Muller is úgy nyert több vb-címet is, hogy csak a Chevyk voltak jelen gyári szinten.
A Volvo rengeteg pénzt öl abba, hogy versenyképes autójuk legyen jövőre, a Honda is gőzerővel dolgozik, hogy még magasabban legyen a léc, szóval szerintem a WTCC színvonala továbbra is nagyon magas lesz.
Mik a céljai 2017-ben?
A világbajnoki cím megszerzése.
Tudom, hogy van, aki erre felhúzza a szemöldökét, de én a jelenlegi információim alapján ki merem jelenteni, hogy a Hondáé lesz a legjobb autó, és nekünk lesz a legnagyobb esélyünk arra, hogy világbajnoknak mondhassuk magunkat.
Ahhoz viszont túl régen vagyok a motorsportban, hogy tudjam, mennyire gyorsan változnak az erőviszonyok, szóval lehet, hogy az első tesztek után teljesen más lesz a véleményem.
Még mindig fenntartja a lehetőségét annak, hogy négy-öt év múlva akár vissza is vonulhat?
Persze, hiszen ki tudja még, mi lesz öt év múlva. Most a legfontosabb a jövő évre összpontosítani, felesleges ennél tovább nézni. Egyrészt azért, mert nem tudni, hová fejlődik a WTCC, másrészt pedig nem lehet tudni, hogy egy sikeres vagy épp egy kudarcokkal teli év mit hoz ki belőlem.
Egy biztos, szeretnék versenyezni a következő három évben, és remélem, lesz is erre lehetőségem.
A Hondánál 2017 végéig szól a szerződése. Mi lesz utána?
Időben ki fog derülni.
Háromszor is önt választották meg a legnépszerűbb hazai sportolónak a Magyar Sportújságírók Szövetsége által szervezett közönségszavazáson, emellett tavaly az év sportolója választáson a harmadik lett. De hivatalos kitüntetések nélkül is a legnépszerűbb sportolók között van, mégsem szállt el a sikertől. Mi tartja a földön?
Az az igazság, hogy amikor magamról kell véleményt mondani, akkor én egyszerűen nem látom azt, amit rendszeresen megkapok másoktól, hogy szerény és visszafogott vagyok.
Én ugyanis azt érzem, nagyon sokat változtam az elmúlt években.
Ezért egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez a megítélés, hogy a "legnépszerűbb" most is megállná-e a helyét.
Az viszont tény, hogy a kezdeti közönségsikereimet annak köszönhetem, hogy elsők között voltam, akik felismerték itthon a közösségi oldalak fontosságát, így elég masszív tábor gyűlt körém. Ráadásul Magyarországon nagyon sokan szeretik az autó-motor sportot, talán ennek is köszönhető, hogy ismernek.
A magánéletét tudatosan védi a nyilvánosságtól?
Igen, nagyon figyelek arra, hogy legyen egy olyan kis sziget az életemben, ami csak az enyém.
A feleségem a legfontosabb támaszom, tökéletesen ismer, tudja, hogy az egyes szituációkban hogyan kell velem viselkedni a versenyhétvégéken.
Abszolút hozzátesz a sikereimhez, ezért is vigyázok nagyon rá, és a kettőnk kapcsolatára is.
Valahogy úgy érzem, a hétvégén történtek, az elveszített harmadik hely ellenére mégis nagyon elégedett...
Minden a helyén van az életemben, lehet, hogy ez látszik rajtam.
Rosberg megérdemelte
Nico Rosbergnek kijárt ez a világbajnoki győzelem - mondta lapunk kérdésére Michelisz Norbert. A nagyközönség talán nem látja, hogy Lewis Hamilton valójában mennyire jó, és vele szemben vert helyzetből annyiszor visszajönni, ahányszor Rosberg megtette, mindenképp elismerésre méltó. A pályán is sokszor megverte csapattársát, ez rendkívül nagy teljesítmény. Ugyanakkor, ha sokáig csapattársak lesznek, akkor nehéz dolga lesz, mert Hamilton egy picit jobb versenyző, mint Rosberg. A szerencsefaktor viszont mindenképp kiegyenlíti egymást. Egyszer egyiküknek jön ki jobban a lépés, aztán a másiknak. De ha az elmúlt három évet nézzük, akkor teljesen igazságosnak tartom Hamilton két és Rosberg egy világbajnoki címét.