People watch Super Bowl XLVII , the San Francisco 49ers vs The Baltimore Ravens, on televisions in Hollywood's oldest restaurant and pub Pig'n Whistle on February 03, 2013 in Hollywood ,California.The Baltimore Ravens are making their first Super Bowl appearance since they last won in 2000. AFP PHOTO/JOE KLAMAR / AFP PHOTO / JOE KLAMAR
Vágólapra másolva!
Évről évre megdőlő nézettségi rekordok, hetekig tartó beszédtéma – ez az NFL döntője, a Super Bowl, amely jóval több, mint egy focimeccs. A megrendezése dollárszázmilliókat hoz az adott városnak, a Super Bowl alatti reklámok külön műfajt képviselnek, a szünetben pedig világsztárok lépnek fel. Felmérések szerint a meccs maga a nézők kevesebb mint felét érdekli. Nem véletlen, hogy a Super Bowl az egész világon egyre népszerűbb.
A Super Bowl ma a legnépszerűbb amerikai sportesemény, és hosszú évek óta a legnézettebb tévéműsor: több mint 110 millióan nézik meg évente Amerikában, további tízmilliók a világban. Tavaly összesen 170 országban közvetítették élőben. Emellett tízmilliók nézték internetes streameken is.
Az elmúlt 10 évben a Super Bowlt többen nézték a tévében az Egyesült Államokban, mint a baseball-liga, az NBA és az NHL döntőjét, valamint az Oscar-gálát együttvéve. Ha az egész világon elért nézettséget számoljuk, a Super Bowl akkor is megelőzi a leginkább globálisnak tartott Oscar-díjkiosztót, ez utóbbit ugyanis a Hollywood Reporter szerint 100 milliónál jóval kevesebben követik élőben a tévén keresztül.
az amerikaiak 15 százaléka inkább kihagyná a gyereke születését,
ha választania kellene e között és a Super Bowl között.
Pedig a nézők több mint a felét maga a meccs tulajdonképp nem is érdekli.
Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a meccs, a futball csak a nézők 47 százalékának a legfontosabb. 25,8 százalék a reklámok miatt nézi a műsort, 19,5 százaléknak az a fontos, hogy a családdal, barátokkal töltheti ezt az időt, 7,7 százalék pedig a félidei show és az abban fellépő világsztárok miatt nézi meg.
Azt, hogy valódi családi-társadalmi esemény, az is mutatja, hogy egyetlen olyan nap van, amikor Amerikában több étel fogy, mint a Super Bowl napján, ez pedig a hálaadás, vagyis még a karácsonyt is megelőzi.
4000 tonna guacamole fogy el ilyenkor az országban, emellett 14,5 ezer tonna chips, 4000 tonna popcorn, 1,23 milliárd csirkeszárny, 32 millió pizzaszelet, valamint legalább 50 millió doboz sör.
Az amerikaiak 12 milliárd dollárt költenek a Super Bowlhoz kapcsolódóan: ételre, italra és különböző termékekre – 7,5 milliárdot például új tévékre. Másnap pedig 20 százalékkal több savlekötő gyógyszert adnak el az országban, mint egyéb napokon,
hétmillióan pedig beteget is jelentenek.
A fogadások szempontjából is fontos ez a nap: erre az eseményre teszik fel ugyanis összesítve a legtöbb pénzt Amerikában.
50 éve kezdődött
Pedig amikor 1967 januárjában először megrendezték az akkor még hivatalosan AFL-NFL bajnoki döntőnek hívott meccset, nem úgy nézett ki, hogy később ekkora jelentősége lesz. Az előzménye az volt, hogy az 1920 óta működő National Football League-gel szemben 1960-ban létrejött egy ellenliga, az American Football League. Korábban is voltak már hasonló próbálkozások, hogy megtörjék az NFL uralmát, de azok mind nagyon hamar elbuktak. Az AFL-nek viszont sikerült jó tévés szerződéseket kötnie, így nagy sztárokat is el tudott csábítani az egyetemi csapatokból.
Mivel azonban a két liga kölcsönösen rontotta egymás helyzetét, néhány év után megegyeztek, hogy egyesülnek. Az első évben, 1966-ban még külön rendezték meg a két bajnokságot, és ezeknek a győztese játszott végül a döntőben: az NFL rekordbajnoka, a Green Bay Packers a Kansas City Chiefst verte meg.
Super Bowlnak hivatalosan csak később nevezték el a meccset, a nevét a legenda szerint a Chiefs tulajdonosától, Lamar Hunttól kapta, aki egyszerre akart utalni egy népszerű gyerekjátékra, a Superballra, valamint az egyetemi csapatok legfontosabb meccseire, a bowlokra.
valójában a legtöbben már az első meccset is, Hunttól függetlenül, Super Bowlként emlegették, a New York Times címlapján is így jelent meg a döntő napján. Sőt, a Los Angeles Times már korábban, szeptember 4-én azt írta, hogy a szezon végi döntőről többen Super Bowlként beszélnek. Egy héttel később pedig a Washington Post is Super Bowlként írt az döntőről.
Mindenesetre az 1969-ben játszott harmadik AFL-NFL döntőt már hivatalosan is Super Bowlnak hívták (ezen a meccsen egyébként egy magyar játékos volt a legnagyobb sztár, hamarosan róla is olvashatnak majd).
Az első meccsen még telt ház sem volt, az azóta eltelt 50 évben viszont
a sporteseményből kulturális jelenség lett,
amelyet mindig óriási körítéssel rendeznek meg, vadászgépekkel és világsztárokkal.
Joseph L. Price, a kaliforniai Whittier College vallástani professzora egyenesen azt írta: a Super Bowl „a sport, politika és mitológia találkozása”, az ősi időkre hasonlító fesztivál – ráadásul még 1974-ben írta ezt, amikor feleennyien sem nézték.
Modern háború
Michael Mandelbaum, a Johns Hopkins Egyetem professzora tavaly, az American Interestben megjelent cikkében elemezte a Super Bowl-jelenséget. Szerinte azért sokkal nagyobb ilyenkor a körítés, mint mondjuk az NBA-döntőben, mert a többi nagy amerikai ligában négy meccset kell nyerni a döntőben ahhoz, hogy valaki bajnok legyen, itt viszont egy alkalommal dől el minden, ezért nagyon magas a drámafok.
Emellett
a futball a legszélesebb réteget elérő téma:
bárhol, bárkivel lehet róla beszélni, függetlenül a kortól, lakóhelytől, munkától, végzettségtől. Mindig vannak különleges történetek, gyakran a nincstelenségből feltörő fiú lesz a hős, pont, mint a filmekben. Annyiban viszont különbözik a filmektől, hogy itt nincs előre megírt sztori, ezért még izgalmasabb.
A szabályváltozások miatt az elmúlt években egyre több lett a pont, ez pedig még több nézőt vonzott. Hiába csökken folyamatosan minden tévéműsor nézettsége a rengeteg kábelcsatorna és az internet miatt, a Super Bowlé folyamatosan nőtt:
a hét legnézettebb tévéműsor az amerikai televíziózás történetében az előző hét Super Bowl.
Sőt, a Nielsen adatai szerint minden idők 20 legnézettebb tévéműsora közül 19 valamelyik Super Bowl volt, egyedül a 8. helyre tudott odaférni a M*A*S*H című sorozat 1983 februárjában sugárzott záróepizódja, közel 106 millió nézővel.
De mindezek mellett, ami Michael Mandelbaum szerint legalább annyira fontos: ez a nagy ligák közül a legkeményebb sport, egyenesen „szervezett, koreografált erőszak”-nak hívja – és ebben a háborúkhoz hasonlítja. Azt írja:
A futball a háború korlátozott, kisebb mértékű, relatíve (de nem teljesen) biztonságos verziója.
A focimeccsek szerinte (és sok más tanulmány szerint is) amúgy is sok mindenben emlékeztetnek egy csatára: emberek két csoportja, különböző egyenruhában, védőfelszerelésekkel ellátva egymásnak esik; a foci is a területszerzésről szól (az ellenfél célterületére kell eljuttatni a labdát); általában az idősebbek (az edzők) vázolják fel a terveket a fiatalabbaknak (a játékosoknak).
Egy másik tanulmány szerint ebbe a nézők is bekapcsolódnak: azzal, hogy ők is a csapatuk színeit viselik, a csoporthoz tartoznak, a szembenállás pedig, akárcsak a háborúban, megerősíti a csoportok összetartozási érzését.
A reklámok
A cikk elején idézett felmérésből az is kiderült, hogy a nézők több mint negyede kifejezetten a reklámok miatt nézi a Super Bowlt. Ebben is egyedi: a The Week szerint
ez az egyetlen tévéműsor, amelynek a nézettsége felmegy a reklámok alatt.
Épp ezért a cégek különleges reklámokkal is készülnek, a humoros hirdetéseiről ismert Doritos például egészen egyedi módon tíz éven keresztül versenyt is hirdetett Crash the Super Bowl néven, ez épp tavaly ért véget.
A Super Bowl-reklámoknak (többek között a magas nézettség miatt) a cégekre is komoly hatásuk van. Az Audi például
megduplázta a piaci részesedését
azóta, hogy 2006-ban először reklámozott a Super Bowlon, de például a Budweiser sörből is mindig többet adnak el a döntőt követő hetekben.
Az újonnan piacra lépő márkáknál még nagyobb lehet ez a növekedés: a Skechers például 26 százalékkal növelte eladásait, részvényeinek értéke pedig két év alatt megtriplázódott, amióta 2012-ben elkezdett a Super Bowl alatt hirdetni. Daniel Birnbaum, a Soda Stream vezérigazgatója pedig azt mondta, miután a cég először hirdetett a Super Bowl alatt 2013-ban, hogy „ez egy állásfoglalás, hogy komoly szereplők vagyunk”.
Nem véletlen tehát, hogy a Super Bowlt idén közvetítő Fox a Variety szerint
több mint ötmillió dollárt, azaz közel másfél milliárd forintot kér egy 30 másodperces reklámért.
A közvetítő csatornának a Super Bowl azért is fontos, mert egyfajta felvezető programnak is használják, közvetlenül utána mindig valamilyen nagy durranást, például egy sorozatpremiert adnak – idén a 24 új évada debütál a közvetítés után.
az az igazság, hogy a Super Bowl már régóta több, mint egy focimeccs. Része a kultúránknak, mint a pulyka hálaadáskor, vagy a karácsonyi fények. És, mint ahogy ezek az ünnepek is, tényezőnek számít a gazdaságban.”
Bob Schieffer nem téved. Tavalyelőtt az arizonai Glendale-ben rendezték meg a Super Bowlt, az ottani egyetem elemzése szerint ez 719 millió dolláros bevételt jelentett a városnak.
Tavaly pedig a kaliforniai Santa Clara rendezhette a döntőt, itt a CNBC szerint a gazdasági hatás a 800 millió dollárt is elérhette. Carol Roth elemző szerint a leginkább persze a szállodák, a vendéglátás és a közlekedés profitált, de jól jártak az üzletek és még a jótékonysági szervezetek is. Sőt, szerinte még a munkaerőpiacra is hatással van a Super Bowl megrendezése.
Az idei Super Bowlt – magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjjel – az Atlanta Falcons és a New England Patriots játssza majd.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!