Nehéz szembenézni azzal, hogy közönyös voltam a halállal - interjú Klein Dáviddal

„Ha kőkeményen odateszem magam, de figyelek is a hegyre, megértem a hegyet, akkor esetleg megengedi, hogy 15 percet vendégeskedjek a csúcsán” – mondta az Origónak adott interjúban Klein Dávid. A 41 éves magyar hegymászó Suhajda Szilárddal a Magyar Everest Expedíció 2017 keretében első magyarként mászhatja meg oxigénpalack nélkül a Mount Everestet. Klein Dávidnak nincs Everest-fóbiája, nem legyőzni akarja a hegyet, nem az a lényeg, hogy a csúcson álldogáljon, hanem az, hogy hogyan jut fel oda. Várkonyi László halála óta most először tér vissza mászótárssal a Mount Everestre, nem kifejezetten ezért, de sportpszichológus is segíti a felkészülését.

A beszélgetésben hanyagoljuk a „meghódítani” és a „legyőzni a hegyet” kifejezéseket, ugye?
Ha kérhetem. Őszintén szólva nem szeretem a nyilvánosságot, de ha már egyszer ki kell állnom, akkor szeretek hiteles képet festeni. Márpedig szerintem sokan fals módon romanticizálják, egy viktoriánus cukormázzal kenik be az expedíciós hegymászást, heroikusabbnak állítják be, mint amilyen az valójában. Én odafent megismerni szeretném a hegyet, a társamat és saját magamat.

A hegyet nem tudjuk meghódítani vagy legyőzni,

számomra ez arról szól, hogy ha elég empatikus vagyok a társammal és a heggyel, ha figyelek a belső rezdüléseimre, ha megértem a hegyet, akkor esetleg megengedi, hogy 15 percre vendégeskedjek a csúcsán.

Klein Dávid nem legyőzni akarja a hegyet Forrás: Facebook/Klein Dávid

Eufóriával telik az a 15 perc?
Nem feltétlenül. Ott fent éppen csak létezünk. Az biztos, hogy amit átélünk, az nem a hódítás.

Volt olyan élménye, amikor ráébredt arra, hogy a hegymászás lesz az, amiben meg szeretné valósítani önmagát?
Volt néhány erős relevációs pillanat. Az első, amikor gyerekként az édesapámmal felmásztunk egy budai dombra valamelyik buszvégállomás felett. Fák vettek körül, az avarban gázoltunk, sziklákon kapaszkodtam fel.

Sütött a nap, amikor felértem a csúcsra, úgy éreztem, hogy egy felfedező vagyok.

Az egy erős pillanat volt, amikor a kaland, a természet és a „közösen felérünk” érzés egyszerre érintett meg. A labdajátékokat, a csapatjátékokat gyerekként sem szerettem, inkább kötelet másztam vagy futottam az erdőben. A következő meghatározó élmény akkor ért, amikor rájöttem, hogy létezik hegymászás. A nővérem egy barátja sziklamászó volt a 80-as években, egyszer elvittek magukkal.

A sziklamászás is nagy hatással volt rá Forrás: Facebook/Klein Dávid

Később az is meghatározó volt, amikor 16 évesen az Egyesült Államokban a hatalmas vadonrengetegben túráztam. Az érzés izgalmas volt, hogy nem a Pilisben vagyok, ahol ha eltévedek, de elindulok egy irányba, fél óra múlva kilyukadok egy faluban. Ezután jöttek a tátrai, alpesi éveim, majd az expedíciós hegymászás.

Klein Dávid - névjegy

Klein Dávid 1975-ben született, 13 évesen ismerkedett meg a hegymászással. Egy évvel később alapfokú sziklamászóvizsgát tett. 1998-ig hazai hegymászóiskolákban, az Egyesült Államokban, a Magas-Tátrában mászott, közben elvégezve a tátrai nyári és téli tanfolyamokat. Magashegyi expedíciós hegymászókarrierjét 1998-ban kezdte.

Jelentősebb expedíciós eredményei:

- 1998-ban a sikeres Első Magyar Hindukush expedíció vezetője. (7000 méterig jut)

- Négy nyolcezer méter feletti csúcsot mászik meg: Gasherbrum II (8035 m, Pakisztán, 2003), Cso Oju (8201 m, Tibet, 2004), Manaszlu (8163 m, Nepál, 2015), Annapurna I (8091 m, Nepál, 2016) – valamennyi csúcsot palack nélkül éri el.
- 2001-ben sikertelen expedíciót vezet az Everest keleti, technikailag rendkívül nehéz falára. Az expedíció a fal technikailag nehéz szakaszát átmássza.
- A Mount Everesten tett kísérletei során 2007-ben 8600, 2014-ben 8700 méterig jut oxigénpalack nélkül.

Egy indiai lány ikerpár 18 évesen kezdett el érdeklődni a hegymászás iránt, és 21 évesen már kéz a kézben álltak a Mount Everest tetején. Három év elég ahhoz, hogy valaki a semmiből ilyen szintre jusson?
Igen, ha a feladat az, hogy bármilyen eszközzel, de elérjük a csúcsot. De érdemesebb szétválasztani ezen a ponton az expedíciózás két irányzatát: erősen leegyszerűsítve létezik a kereskedelmi expedíciózás és a klasszikus alpinizmus. Előbbinél tapasztalt hegyi vezetők, magashegyi teherhordók segítségével, oxigénpalackkal jutnak fel a csúcsra.

Megfőzik a mászóknak az ételt, megmondják nekik, hogy hol aludjanak, kiássák nekik a sátorhelyet, mire felérnek, fel van állítva a sátor, ki van bontva nekik a puha hálózsák.

Nincs ezzel semmi baj, meg kell emelni a kalapot az ő teljesítményük előtt is, hiszen végigcsinálják, másfél hónapot ott töltenek ők is a hegyen, de ezt meg kell különböztetni a palack nélküli expedíciós hegymászástól. A Mount Everestet körülbelül 7000-szer mászták meg, ebből kevesebb mint 200 megmászás született palack nélkül, a két feladat nehézsége is így aránylik egymáshoz. A maratonfutóknál sem az a lényeg, hogy beérjen a célba, mert akkor motorral is végigmehetne bárki, nyilván gyorsabb lenne, mint a futók. Mi sem fent akarunk álldogálni a csúcson, hanem egy bizonyos módon szeretnénk feljutni a csúcsra.

Nem mindegy, hogyan jut fel a csúcsra Forrás: Klein Dávid

Az Everest című 2015-ös mozifilm is a kereskedelmi expedíciózásról szól. Mennyire adta vissza, hogy mi zajlik a Mount Everesten?
Az egy 1996-os tragédia története, amit nem lehet megmásítani, ebből a szempontból hiteles volt. Két dolog azonban fals volt. Egyrészt a beszédet és a mozgást is jelentősen felgyorsították. A mondatok sokkal összetettebbek voltak a filmben, mint amit mi tudunk mondani 8000 méter felett.

Mi bugyuta módon beszélünk, de egy filmben ez nem lett volna élvezhető.

A film lényegében jól adta vissza, ami a Mount Everesten zajlik. Rá szeretnék mutatni azonban egy másik torzításra is: kicsit olyan a film, mint a Ryan közlegény megmentése, amelyet nagyon realista filmes technikával forgattak, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy így is nézett ki a második világháború. A filmben harcoló amerikaiakat és szenvedő európai lakosságot lát az ember, így – ha valaki nem ismeri a történelmet – azt gondolhatná, hogy csak az amerikaiak harcoltak a németekkel.

Az Everest című film is csak a kereskedelmi expedíciózást mutatja be,

mintha ez lenne az egyetlen módja a Mount Everest megmászásának, pedig van ott azért egy icipici, mondjuk három százalék alatti kisebbség: mi, palack nélküliek.

Az Everest film trailere:

Sokadszor jár a Mount Everesten, nyolcszor indult el, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, de különböző, gyakran öntől független okok miatt még nem sikerült feljutni a csúcsra. Mi az, amit megtanult a próbálkozások során?
Nem tudnék egyetlen, konkrét dolgot megnevezni, ami az egész feladvány kulcsa. Mondjuk, hogy ilyen zoknit többé nem veszek fel, és akkor biztos a siker. Az évek során egyre dörzsöltebbé válik az ember, megtanulja, hogy mit egyen, hogyan minimalizálja a fizikai veszteségét, miközben maximalizálja az akklimatizációs „nyereséget”, hogyan pihenjen a leghatékonyabban, és hasonló dolgok.

Az ember ilyenkor felnő, mint expedíciós hegymászó.

Hosszú és nagyon komplex tanulási folyamat vezet a hatékonyságig.

Fel kell nőni a hegymászáshoz Forrás: Expeditions.hu

A legutóbbi, 2014-es Everest-expedíciója után azt nyilatkozta, hogy tart legalább két év szünetet, és ezalatt meglátja, hogy mit jelent számára a hegymászás az Everest nélkül. Választ kapott erre a kérdésre?
Igen, perspektívát nyertem. 2015-ben és 2016-ban elértem egy-egy szép nyolcezres csúcsát, és nemcsak sikerekkel, de fantasztikus élményekkel is gazdagodtam.

Nem akarom mindenáron megmászni az Everestet.

Bár azt mindig is tudtam, hogy a hegymászás nemcsak az Everestből áll, de a hosszú everestes évek után jó volt ezt újból átélnem a Himalájában. Tudni akartam azt is, hogy megvan-e még bennem az igazi, tiszta motiváció az Everest megmászására. Erre is választ kaptam, így Suhajda Szilárd barátommal eldöntöttük, hogy nekivágunk.

Miért pont ő, és melyikőjükben fogalmazódott meg a gondolat?
Szilárdra már akkor felfigyeltem, amikor Pakisztánban mászott, és kicsit úgy fogalmazott, úgy írt a hegyről, kalandjairól, mint én annak idején. Először elmentünk együtt mászni a Tátrába, aztán jártunk másfelé is az Alpokban, különféle hegyi terepeken mozogtunk együtt. Ekkoriban kezdett érni az első expedíció ötlete.

Klein Dávid és Suhajda Szilárd egy korábbi közös expedíción Forrás: Facebook/Klein Dávid

Aztán 2016 tavaszán, amikor megmásztam a 8091 méteres Annapurnát, még az alaptáborból felhívtam műholdas telefonon, hogy a nyáron menjünk együtt a K2-re (a Föld második legmagasabb hegye a maga 8611 méterével – a szerk.). Abban az évben senki nem jutott fel a csúcsra, nekünk sem sikerült, de az az együttműködés megpecsételte a sorsunkat,

a K2-n mondtuk ki azt, ami mindkettőnk fejében megfordult: próbáljuk meg együtt az Everest palack nélküli megmászását.

Ahol a legmagasabb a halálozási arány

A Földön tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcs létezik, mindegyik Ázsiában. A 10. legmagasabb az Annapurna 8091 méteres magasságával, a hegyvonulat a Himalájában található, Nepál területén. Az Annapurna szankszrit eredetű szó, az aratás istennőjét nevezték így.

Ez a csúcs a 8000 méter feletti csúcsok közül az első, amit megmásztak. Ez a mérföldkőnek számító mászás 1950-ben történt, amikor Maurice Herzog és Louis Lachenal elérték a csúcsot. Egészen 1970-ig nem is tette ezt meg utánuk senki, sőt, magasabbra sem mászott náluk senki más hegyen sem, egészen a Mount Everest első sikeres megmászásáig három évvel később.

A hegy harmadik megmászása igen jelentős volt, egy brit expedíció során 1970-ben Don Whillans és Dougal Haston a 7350 méter magasan lévő táborból oxigénpalack használata nélkül megmászták a csúcsot. Ezzel bebizonyították, hogy lehetséges bonyolult útvonalakon ilyen magasra mászni mesterséges oxigén használata nélkül, ezzel célt adva a további 8000 méter feletti hegyek mászására.

Az Annapurna I. technikailag ugyan nem a legnehezebb a nyolcezresek körül, viszont a meredek jéglejtőkön nagyon nagy a lavinaveszély. 2005-ben csupán 103 sikeres mászást regisztráltak, míg 56-an életüket vesztették a hegyen, sokan lavina miatt. A híres orosz hegymászó, Anatolij Bukrejev is egy lavinaomlásban halt meg az Annapurnán 1997-ben.

2014-ben egy hatalmas lavina következtében 43 ember halt meg, 175 pedig megsérült. A nepáli turisztikai osztályt nagyon sok kritika érte, amiért nem volt megfelelő az időjárási tájékoztatás, a Thorong La hágónál abban az időben körülbelül 100 túrázó tartózkodott. Később kiderült, hogy 289 embert kellett kimenekíteni a térségből, és még 5790 méteren is helikopterrel keresték a túlélőket. Ezt az eseményt tartják Nepál legnagyobb környezeti katasztrófájának.

A nyolcezresek között az Annapurnán a legmagasabb a halálozási arány (38% százalék), a déli oldalt tartják az egyik legtechnikásabb útvonalnak.

A magyarok közül 2012-ben Erőss Zsolt próbálkozott a csúcs elérésével, de az az expedíció tragédiával végződött, mert május 5-én a II-es és a III-es tábor között, az útvonal legveszélyesebb szakaszán egy irtózatos erejű jéglavina sodorta el Horváth Tibor hegymászót. 2016-ban Klein Dávid első magyar mászóként sikeresen felért az Annapurna I. csúcsára oxigénpalack nélkül.

Suhajda Szilárd és Klein Dávid együtt próbál feljutni a Mount Everest csúcsára Forrás: Photo:(c)Gergely Besenyei/Photo: Gergely Besenyei

A 2010-es expedíció során tragikus körülmények között elhunyt Várkonyi László, azóta most először tér vissza mászótárssal az Everestre. Igényel ez bármilyen különleges mentális felkészítést?
Nem mondom, hogy különösen ezért, de járok sportpszichológushoz. Cserép Csongorral 2016 szeptemberében kezdődött el a közös munka, amikor hazajöttem a K2-ről.

Az expedícióra a felkészülés három területen zajlik: fizikai, stratégiai és mentális.

Az utóbbi kettő fejben. A stratégiai felkészülés lényege, hogy meg kell oldani fejben a hegyet, technikai megoldásokat kell keresni a mászóútvonal különféle szakaszaihoz, a mentális felkészülés pedig arról szól, hogy késznek kell éreznem magam a terv végrehajtására, a megvalósításra. A mentáltréningen ezeket a helyzeteket modellezzük, kvázi hipnotikus állapotban magunkba programozzuk, hogy például hány órakor hol szeretnénk lenni, hogy mikor kel fel a nap, hogy mikor hogyan pihenjünk, hogy a hegyen ezek már automatikusan előjöjjenek.

Klein Dávid az Annapurna csúcsán – 8091 méteren Forrás: Facebook/Klein Dávid

A csúcsra vezető úton holttestek hevernek. Hogyan tudja magát ettől függetleníteni az ember?
Élettani értelemben ott fent annyira be vagyok szűkülve, annyira eltompul az érzelmi világom, hogy egyfajta közöny lesz úrrá rajtam. A nehezebb része akkor jön, amikor már lent vagyunk.

Nehéz szembenézni azzal, hogy ennyire közönyös tudtam lenni a halállal szemben.

Mi lesz, ha egyikőjük a csúcs előtt nem sokkal azt mondja, hogy nem bírja tovább, és visszafordul?
Úgy tervezzük, hogy együtt lépünk fel a csúcsra, de ha valami miatt csak az egyikünk, mondjuk Szilárd jut fel, akkor is sikeres lesz az expedíció, és ugyanolyan őszintén fogok neki örülni.

A Magyar Everest Expedíció 2017 márciusában indul, és körülbelül két hónapig fog tartani. Az Origo végigköveti a felkészüléstől kezdve a csúcsmászásig, a témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.

Amikor a tested haldoklik