„Emlékszem, amikor fiatal srácként Lengyelországból néztem David Seamant, Thierry Henryt, Dennis Bergkampot és a többi Arsenal-játékost.
Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egy nap lehetőségem lesz abban a klubban játszani, amelynek gyerekkorom óta szurkolok.
Amikor 2005-ben megkeresett az Arsenal, örökre megváltozott a világom.
16 évesen kezdtem az pályafutásomat az Arsenal akadémián. Esténként Jack Wilshere-rel jártam futni East Barnetben, az volt a célom, hogy egyszer kezdő játékos legyek.
Nem sokan gondolták volna, hogy pár évvel később legyőzzük a Barcelonát a Bajnokok Ligájában, úgy hogy én az 1-es ő pedig a 10-es mezt viseli.
Több mint 11 év telt el azóta, hogy az Arsenal játékosa lettem, soha nem gondoltam volna, hogy elhagyom ezt a klubot.
Minden, ami vagyok, mindenem, amim van, azt az Arsenalnak köszönhetem,
és tartozom Arséne Wengernek, Liam Bradynek, David Courtnek, Bob Arbernek, Steve Bouldnak, Neil Banfieldnek, Mike Salmonnak, Tony Robertsnek, Gerry Peytonnak, Pat Rice-nak és még sokaknak, aki szeretik ezt a klubot.
Ma továbblépek, készen állok az új kihívásokra, de magammal viszem a szép emlékeket.
Remélem, hamarosan Bergkamp, Seaman, Henry és mások is visszatérnek az Emirates Stadionba, és az Arsenal újra megnyeri a bajnokságot.
Lehet, hogy már nem vagyok Arsenal-játékos, de az Arsenal nevet mindenhova magammal viszem méghozzá a legnagyobb büszkeséggel.
Aki egyszer Ágyús volt, az mindig Ágyús marad!"
A 27 éves kapus kedden érkezett Torinóba, 2021-ig szóló szerződést írt alá. A klubváltást azzal indokolta, hogy a Juventust győztes mentalitás jellemzi és megtiszteltetés számára, hogy Gianluigi Buffont segítheti.