Óriási terhet cipelnek a csiszolatlan magyar futballgyémántok
2017 májusában az egész országot lázban tartotta a magyar U17-es labdarúgó-válogatott, amely a hatodik helyen végzett az Európa-bajnokságon. A csapat ugyan elbukta a korosztályos világbajnokságra a kvalifikációt, ezzel együtt hősként ünnepelték a magyar fiatalokat, akik a nyitómeccsen a sokkal esélyesebb francia válogatottat is legyőzték. Májusban rengeteg olyan véleményt lehetett hallani, hogy ez a csapat lehet a magyar labdarúgás legnagyobb reménysége. Négy hónappal a korosztályos Európa-bajnokság után megnéztük, ki mire vitte abból a csapatból, illetve arra is választ kerestünk, hogy valóban ezek a srácok lehetnek-e a magyar labdarúgás megváltói.
A csoportmérkőzések során a magyarok 3-2-re verték Franciaországot és 4-0-ra Feröert, míg a skótokkal 1-1-es döntetlent játszottak. A negyeddöntőben előbb 1-0-ra kikaptak a törököktől, majd az 5. helyért zajló helyosztón ugyancsak 1-0-s vereséget szenvedtek a franciáktól. Ha az utolsó két meccsükből egyet is megnyernek, kijutottak volna az októberi indiai korosztályos világbajnokságra.
11 év után az Eb-n
A magyar U17-es válogatott 2006 óta először jutott ki a korosztály Európa-bajnoki döntőjébe. A horvátországi keretben a hat légiós mellett tizenkét, Magyarországon nevelkedő akadémista kapott helyet: a Vasas Kubala Akadémiából három, a Ferencvárosból, a Győrből, az Illés Akadémiából és a Puskás Akadémiából kettő-kettő, a Honvédból egy játékos volt ott.
A magyar U17-es válogatott kerete
Kapusok: Ásványi Balázs (Puskás Akadémia), Oroszi István (Ferencváros)Védők: Kovács Krisztián (Győr), Opavszky Balázs (Vasas), Mocsi Attila (Győr, azóta Videoton), Arday Dominik (Vasas), Bolla Gergő (Illés Akadémia), Majnovics Martin (Mattersburg)
Középpályások: Csonka András (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (Salzburg), Schön Szabolcs (Ajax), Kiss Tamás (Illés Akadémia)
Támadók: Szerető Krisztofer (Stoke City), Csoboth Kevin (Benfica), Timári Norman (PFLA), Szendrei Norbert (Honvéd), Torvund Alexander (Vasas, azóta Videoton), Bencze Márk (Vitesse)
Ők azok a játékosok, akik 2000. január 1. után születtek, és a II. Bozsik-program első generációját adták. „Büszke vagyok, hogy az U17-es válogatott 11 év után kijutott az Európa-bajnokságra. Ezzel azonban nem értünk az út végére, még csak most kezdődik az igazi kihívás.
Az Eb-n az volt a célunk, hogy összemérjük magunkat a nemzetközi elittel minél több tapasztalatot és tudást szerezve, hiszen az ilyen kihívások teszik lehetővé, hogy a játékosok egyénileg és csapatszinten is fejlődjenek.
Az itt szerzett tapasztalat felbecsülhetetlen, ha valaki nemzetközi szinten is sikeres akar lenni" – nyilatkozta Bernd Storck szövetségi kapitány.
Az ügynök szerepe a játékos karrierjében
Ez az a kor, amikor már nem elég az ösztönös tehetség, az elhivatottság, az áldozatvállalás és a munkához való hozzáállás alakítja a játékos karrierjét. Fontos, hogy milyen környezetben dolgozik, milyen taktikai felkészítést kap az akadémián (vagy klubjában) és hogy milyen versenykörnyezetben szerepel hétről hétre.
2015-ben ez a csapat – amikor még U16-os korosztály volt – kétszer is megverte a dánokat (2–0, 3–1) felkészülési meccsen, amelyen rengeteg scout (játékosmegfigyelő) volt kint. Egy-két hétre rá, hogy hazajöttek, a csapat felét megkeresték külföldi klubok,
és a horvátországi Eb idején a keret harmada már idegenlégiós volt.
Ilyenkor a játékosügynökök felelőssége megnő, mert nem a legnagyobb presztízsű, vagy a legtöbb pénzt kínáló csapatot kell megtalálnia, hanem azt, amely a legnagyobb fejlődési lehetőséget garantálja.
Szoboszlai csúcsszínvonalú körülmények között fejlődik
Az UEFA égisze alatt lebonyolított sorozatokban Ausztria első nemzetközi kupagyőztese a Red Bull Salzburg U19-es csapata volt. Az ifjúsági Bajnokok Ligája 2016/2017-es szezonjában a Manchester Cityt, a PSG-t, az Atlético Madridot és a Barcelonát kiejtve nyerte meg a nyoni döntőt a Benfica ellen. A siker nem a semmiből jött. A Red Bull támogatásával felépült futballakadémia Európa egyik legmodernebb és legjobb korosztályos képzést lehetővé tevő komplexuma,
ahol a horvátországi Eb-n hat gólt szerző (a selejtezőkört is beleszámolva) Szoboszlai is lakik.
„Az első pillanattól kezdve azon voltunk, hogy valami különlegeset teremtsünk, különleges tehetségek számára" – mondta a Red Bull-vállalat alapítója, Dietrich Mateschitz, miután átadták a 100 ezer négyzetméteres, 180 fiatal befogadására képes komplexumot Lieferingben. Az elv, hogy mindenből a legjobbat biztosítsák, a pénz nem számít. Azonban nem csak a sportteljesítmény fontos:
ugyanúgy megkövetelik, hogy a játékosok az iskolában is jól teljesítsenek.
Az akadémisták 18 éves korukig maradhatnak itt, ezt követően önállóan kell boldogulniuk a klub által biztosított apartmanokban vagy lakásokban.
Csak egy lépés a Bundesliga
A játékosoknak itt reális esélyük van rá, hogy bemutatkozzanak a felnőttek között. A salzburgiak második csapata, a Liefering összeszedi az akadémia legjobbjait, és a 17–21 éves futballisták az osztrák másodosztályban fejlődhetnek tovább. A 2016/2017-es szezonban a Liefering második lett a bajnokságban, jelenleg az ötödik 11 forduló után,
a keret legfiatalabb játékosa, Szoboszlai mindegyik meccsen kezdő volt, egy gólt rúgott.
Innen ráadásul feljebb is lehet kerülni: bár a Salzburg és a Leipzig között hivatalosan megszűnt a kapcsolat (erre azért volt szükség, hogy mindkét csapat elindulhasson a BL-ben), a gyakorlatban még mindig a Leipzig jelenti a legjobb játékosok következő állomáshelyét – az elmúlt években 14 játékos igazolt a Saluburgtól a Leipzighez, köztük Gulácsi Péter is.
Szoboszlai közel a debütáláshoz
A horvátországi Eb-keretből szinte mindenki ugrott egy korosztályt, és már az U19-ben játszik (az U18 nem versenykorosztály, az UEFA rendszerében csak a páratlan korosztályok számítanak annak). A torna után Szélesi Zoltán edző elmondta, az, hogy ki kerül feljebb, nem az ő döntése, de már megtette az ajánlásait Storcknak. Ennek egyik eredménye, hogy a szövetségi kapitány behívta Szoboszlait az Oroszország és az Andorra elleni keretbe, és
az is elképzelhető, hogy még az idén újabb meghívót kap.
Csoboth profi játékossá vált Portugáliában
Az Eb-t követően a Benfica élt az opciós jogával, és féléves kölcsön után két évre szerződtette Csoboth Kevint a Kozármislenytől. A 17 éves támadót hívta a Milan, a Salzburg és a Hertha is, de Csoboth szerint hozzá jobban illik a technikás futball, ezért kikosarazta Dárdaiékat. „Úgy játszom, mint Neymar, nem olyan szinten, de igyekszem" – nyilatkozta a Magyar Időknek Csoboth, aki szerint azonban félreértés történt.
Az újságíró úrnak azt nyilatkoztam, hogy kedvelem Neymar játékát, szeretem a játékstílusát, de azt egy szóval sem mondtam, hogy úgy is játszom, mint ő
– írta közösségi oldalán a játékos, akit a Benfica fél év után elakart küldeni, mondván nem profi a hozzáállása.
A szétszórt és minden csibészségben benne lévő Csoboth azóta rengeteget fejlődött mentálisan, és már mezszámot is kapott (74), de ez még nem jelenti azt, hogy játszani is fog. Valószínűbb, hogy az ifi BL-ben és a másodosztályban szereplő Benfica B-ben kap majd lehetőséget.
Angol csodagyerek követheti Kroosékat
A horvátországi U17-es Eb-nek egy igazi sztárja volt, az angol Jadon Sancho, aki 14 évesen került a Manchester City akadémiájára. Az Eb-n tíz meccsen kilenc gólt lőtt (a selejtezőket is beleszámolva), és őt választották meg a torna legjobb játékosának. Nyáron a City 8,7 millió euróért adta el a Dortmundnak, ahol a hetes mezszámot kapta, azt, amelyet Ousmane Dembélé hordott. A korábbi U17-es tornákról csak Toni Kroos, Nuri Sahin és Mario Götze futott be nagy karriert.A magyar futball a német mintát követné
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2011-ben jelentette be a Bozsik-program újraindulását. A verseny- és képzési rendszer kialakítása megfelel az UEFA és a FIFA szakmai követelményeinek. A program fő célkitűzései a tömegesítés, a tehetségkutatás, a tehetségek fejlesztése és azok eljuttatása az akadémiai központokba. Ennek érdekében kerültek kialakításra tehetségközpontok a magyar futballban.
A projekt lényege, hogy német mintára tehetségközpontokat alakítunk ki, amelyek feladata a legügyesebb 12–14 éves játékosok megtalálása és képzése
– mondta Storck.
A kétezres Európa-bajnokságon a német válogatott már a csoportból is kiesett, miközben a 22 fős keretben kilencen voltak, akik betöltötték a harmincat. A ligánál akkor úgy érezték, hogy az utánpótlásképzés reformra szorul, és létrehoztak egy bizottságot, amely fél év alatt kidolgozta a koncepciót. A 2001/2002-es szezontól ahhoz, hogy egy klub megkapja a profi licencet, vagy elindulhasson az első- vagy másodosztályban,
rendelkeznie kell olyan utánpótlásközponttal, amely megfelel a követelményeknek.
A Bundesligában például a korosztályos csapatoknak kell, hogy legyen olyan edzőcentruma, amelynek saját öltözője és legalább három pályája van, kettő világítással felszerelve. Ezen kívül kötelező egy tornacsarnok a téli edzésekhez, és pontosan le van írva, hogy az öltözőben milyen orvosi helyiségnek, masszázsfelszerelésnek, szaunának és pihenőszobának kell lennie.
A reformnak az elmúlt években lett meg az eredménye: 2014-ben felnőtt vb-t és U19-es Eb-t, 2017-ben U21-es Eb-t és Konföderációs Kupát nyertek a németek. A Konföderációs Kupára úgy utaztak el, hogy a 2014-es vb-keretből csak hárman (Julian Draxler, Shkodran Mustafi és Matthias Ginter) voltak ott Joachim Löw csapatában.
Az átlagéletkor nem érte el a 24 évet.
Miért uralják a spanyolok az utánpótlást?
A spanyol válogatott sikereiben is jelentős szerepe van, hogy a világ- és kétszeres Európa-bajnok csapat tagjainak nagy része ugyanabban a képzési rendszerben részesült, más kérdés, hogy ez nem központi akadémián történt, hanem a Barcelona utánpótlásközpontjában.
Itt nem egy generáció adja a sikerek kulcsát, hanem az, hogy a különböző életkorú játékosok is ugyanazon elvek és filozófia alapján játszanak.
A spanyolok U17-ben kilenc, U19-ben nyolc, U21-ben négy, felnőtt szinten négy nagy tornát (vb, Eb) nyertek.
Összesen 24-et, kétszer többet, mint az utánuk következő. A sikernek számos oka van, például a technikán és a tehetségen alapuló futballkultúra és a szakmai képzés, de a legfontosabb az az, hogy a klubok megadják a lehetőséget a fiataloknak.
Egy tehetséges játékos semmit sem ér, ha nem kap lehetőséget
– állítja Luis de la Fuente, az U19-es csapat edzője. A spanyol válogatott szövetségi kapitánya, Julen Lopetegui is egyetért vele: „Az, hogy megadják nekik a lehetőséget legalább olyan fontos, mint a tehetség".
A 2017-es U21-es Eb-n ezüstérmes spanyol keret tagjainak összesen 56 BL-meccse volt (a győztes németeknek 31), és 39 ezer percet játszottak a 2016/2017-es szezonban.
Nem is csoda, hogy ennél az U21-es csapatnál csak tíz felnőtt (!) válogatott kerete volt értékesebb.
U17-es Eb-ről a felnőtt válogatottba
Magyarország korábban háromszor szerepelt az U17-es Eb-n, mindháromszor a csoportkör után búcsúzott. Először 2002-ben sikerült a kiívni a szereplést, abból a korosztályból három játékos:
Horváth Gábor (4/0), Tőzsér Dániel (31/1) és Vadócz Krisztián (40/2) lett felnőtt magyar válogatott.
2003-ban aztán újra sikerült a kijutás, igaz, a csapat pont és rúgott gól nélkül távozott a Portugáliában rendezett tornáról. A csapat keretéből
Dzsudzsák Balázs (91/21), Feczesin Róbert (11/4), és Zsidai László (3/0) vitte válogatottságig.
2006-ban következett az a korosztály, amely végül U20-as vb-bronzérmet szerzett, és amelyből öt játékos:
Debreceni András (1/0), Gulácsi Péter (12/0), Koman Vladimir (36/7), Németh Krisztián (30/3), és Simon Ádám (3/0)
mondhatja el magáról, hogy pályára lépett a felnőtt válogatottban.
Külföldi kalandok és kakukktojás(ok)
Persze az már más kérdés, hogy melyik labdarúgó mire vitte. Debreceni Andrást kivéve az összes játékos kipróbálhatta magát külföldön, ki hosszabb, ki rövidebb időre. Európai topcsapatba egyikük sem jutott el – hacsak a PSV-t nem számítjuk annak –, viszont így is többen szépnek mondható pályafutást tudhatnak magukénak.
A még mindig csak 32 éves Horváth Gábor (4/0) már bejezte a pályafutását. Külföldön a NAC Breda és az ADO Den Haag színeiben összesen 45 holland élvonalbeli meccsen lépett pályára.
A jelenleg a DVSC-t erősítő Tőzsér Dániel (31/1) már jóval komolyabb külföldi pályafutással bír.
A belga élvonalban (Jupiler Pro League) 107 mérkőzésen 14 gólt lőtt a KRC Genkben. Az angol másodosztályban (Championship) a Watfordot és a QPR-t is erősítette, 81 mérkőzésen hatszor zörgette meg az ellenfelek hálóját.
A görög élvonalbeli bajnokságban (Super League), az AEK Athén csapatában 35 találkozón háromszor volt eredményes. Tőzsér Olaszországban is bizonyíthatott, ám hiába fordult meg a Parma és a Genova együttesében is – előbbiben bajnoki nem lépett pályára –, az összesen lejátszott 22 meccsen nem volt eredményes. A Debrecen középpályása 17-szer a Bajnokok Ligájában is szerepelhetett, betalálnia ebben a sorozatban sem sikerült.
Vadócz Krisztián (40/2) szinte a világ összes táján megfordult.
A legjobb időszakát a spanyol élvonalban töltötte (La Liga), a CA Osasunában, amelyben 71 bajnokin játszott. De megfordult az ugyancsak spanyol Deportivo Alavésben, a holland NEC Nijmegenben, a svájci Grasshoppersben, az indiai Mumbai Cityben és Pune Cityben, az ausztrál Pert Gloryban, a skót Motherwellben és a francia Auxerreben is, igaz utóbbiban nem lépett pályára. Jelenleg a hongkongi Kitchee SC labdarúgója.
A magyar válogatott csapatkapitánya, Dzsudzsák Balázs (91/21) talán a legnagyobb név a fent felsoroltak közül.
A Debrecenből induló karrier a szakértők és a szurkolók többsége szerint is lehetett volna sokkal magasabbra ívelő is.
A holland PSV Eindhovenben ugyanis szárnyalt a magyar szélső: 114 Eredivisie meccsen 44 gólig és 40 gólpasszig jutott, így nem csoda, hogy a játékát az európai élklubok is figyelemmel kísérték. Ám nagy meglepetésre Eindhovenből az orosz élvonalban (Premier Liga) szereplő Anzsi Mahacskalába tette át a székhelyét. Innentől – legalábbis egyelőre – nem volt visszaút az európai élvonalba. Sorban az ugyancsak orosz Dinamo Moszkva, a török Bursaspor és most az egyesült arab emírségekbeli Al-Wahda következett.
Feczesin Róbert (11/4) is eljutott külföldre, az NB I-ben 154 bajnokin pályára lépő csatár az olasz labdarúgó-bajnokság másodosztályában, a Serie B-ben tudott maradandót alkotni. A Brescia, az Ascoli és a Padova színeiben összesen 151 bajnokit tudhat maga mögött, amelyeken 24 alkalommal talált be. A 31 éves támadó jelenleg a Dél-Koreában, egészen pontosan a Jeonnam Dragonsban riogatja az ellenfeleket.
A Puskás Akadémia középpályása, Zsidai László (3/0) inkább itthon tudott meghatározó játékossá válni, ugyanis már 202 NB I-es fellépésnél jár. A 31 éves labdarúgó külföldön a holland másodosztályú bajnokságban (Jupiler League) lépett pályára. Az FC Volendamban 28 bajnokin egy gólt szerzett.
Debreceni András (1/0) a kakukktojás. És nem azért, mert csak egyszer húzhatta fel magára a címeres mezt, hanem mert
ő az egyetlen, aki nem mutathatta meg magát külföldön,
illetve jelenleg a másodosztályban játszik. Az ETO FC Győr védője 177 NB I-es találkozón kétszer volt eredményes, a Honvédban, a Vasasban és a Diósgyőrben is megfordult.
Gulácsi Péter (12/0) is nevezhető kakukktojásnak, csak éppen pozitív megvilágításból. A kapusnak ugyanis bérelt helye van a Bayern München mögött tavaly a második helyen végzett, BL-résztvevő RB Leipzig csapatában. A 27 éves labdarúgó 65 mérkőzésen lépett pályára az osztrák Bundesligában a Red Bull Salzburgban, míg
a német élvonalban már 37 összecsapásnál jár.
Az angliai korszakából is összeszedett pár meccset: a Championshipben 15-ször segítette bajnokin a Hull Cityt, de erősítette a Liverpool U23-as csapatát, a Hereford Unitedet és a Tranmere Roverst is.
A török másodosztályú Adanaspornál szereplő Koman Vladimir (36/7) klubjait sem könnyű felsorolni. A világvándor középpályás megfordult az NB I-es a DVTK mellett a francia Monacóban, az olasz Sampdoriában, Bariban és Avellinóban, míg Oroszországban az FK Krasnodart és az Uralt is erősítette. Ez idő alatt 45 Serie A, 43 Premjer Liga, 34 Serie B, 31 Süper Lig, 17 Ligue 2 meccset tudhatott magáénak, a 36-es NB I-es fellépése mellett.
Németh Krisztián (30/3) sem aprózta el a váltásokat, Vadócz Krisztiánhoz és Koman Vladmirhoz hasonlóan temérdek helyen megfordult.
Hollandiában a Roda Kerkradéban és az RKC Waalwijkben, Görögországban Olympiakosz Pireuszban, az Olympiakosz Voloszban és az AEK Athénban, Angliában a Blackpoolban, Katarban az Al-Gharafában, míg az Egyesült Államokban a Sporting Kansas Cityben és a New England Revolutionben lépett pályára, utóbbi a jelenlegi klubja. Itthon az MTK-ban szerepelt, ahonnan a Liverpoolhoz került, de ott nem lépett pályára. 59 Eredivisie meccsen 13 gólig jutott, a 31 MLS fellépésén 10 találatot jegyzett, míg Görögországban négy bajnoki gól található a neve mellett.
A Paksi FC védekező középpályása, Simon Ádám (3/0) Olaszországban próbált szerencsét, de nem sok sikerrel. A Palermóban nem lépett pályára, a Serie B-ben viszont van két mérkőzése a Bari színeiben, de gólt nem tudott szerezni. Így maradt az NB I, ahol 155 találkozón lépett pályára – Haladás, Gyirmót, Videoton és jelenleg a Paks –, amelyeken öt gólt jegyezhetett fel.
Harc a profi pályafutásért
Az U17-es Európa-bajnokság reflektorfénye után a játékosok mindent megtesznek azért a klubcsapataikban, hogy a fiatal koruk ellenére minél hamarabb a felnőttek között bizonyíthassanak. Vannak, akiknek már ez sikerült is, de a többség még az utánpótlásban erősödik, igaz már az U19-es korosztályban.
A Puskás Akadémia kapusa, Ásványi Balázs az NB III-ban bizonyíthat, a védő, Kovács Krisztián az NB II-es Győrben játszik már, de Opavszky Balázs is megkapta már az esélyt az ugyancsak másodosztályú Siófokban. Mocsi Attila a harmadosztályban erősödik, de kétszer már a Videoton NB I-es csapatának a kispadjáig is eljutott. A ferencvárosi Csonka András épp a Vidi ellen kezdőként kapott lehetőséget a zöld-fehér csapatban, míg két alkalommal a kispadról figyelte a társakat.
Elhagyták a Vasas Kubala Akadémiát
Érdekesség, hogy az U17-es Európa-bajnokság idején hárman is a Vasas Kubala Akadémia csapatában játszottak a szűk keretből, ám ma már egyikük sem az angyalföldieknél játszik. Opavszky Balázs Siófokra került, Arday Dominik a Ferencvároshoz igazolt, Torvund Alexandert pedig a Videoton szerezte meg.A ranglétra tetején a statisztika alapján egyértelműen
Szoboszlai Dominik áll, aki az osztrák másodosztályú FC Lieferingben már 11-szer kapott lehetőséget, amelyet egy-egy góllal és gólpasszal hálált meg.
Az Illés Akadémián edződő Kiss Tamás is pályára lépett már a felnőttek között a 2017/18-as idényben, az Újpest ellen kapott lehetőséget a Haladásban. Tímári Norman és Torvund Alexander az NB III-ban kapott esélyt a bizonyításra, előbbi a Puskás Akadémia, utóbbi a Videoton második együttesében.
De az eddig nem említett játékosokról sem szabad elfeledkezni, ugyanis mindenki szintet lépett. Ráadásul többen külföldön is bizonyítják a tehetségüket, többek között például Schön Szabolcs az Ajax U19-es csapatában, vagy éppen Szerető Krisztofer, aki a Stoke City U18-as csapatában már gólt is szerzett, méghozzá a Manchester United ellen.
Fél évvel az Eb után csak várunk a nagy kiugrásra
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a májusi U17-es Európa-bajnokságon szereplő magyar játékosok közül
a nagy kiugrás eddig senkinek nem sikerült.
A legnagyobb lépést Szoboszlai Dominik, illetve Csoboth Kevin tette meg. Az osztrák másodosztályból, a Salzburg fiókcsapatából ugyanis könnyű lehet a továbblépés, míg Csoboth szintén ott van a tűz közelében Lisszabonban.
Ugyanakkor az is látható, hogy Európában egyáltalán nem ritka, hogy 17 éves, vagy ennél fiatalabb játékosok is ott legyenek a legjobbak között. Az olasz labdarúgó-bajnokságban a Genoa csapatában pályára lépett a 16 éves Pietro Pellegri, aki két gólt lőtt a Lazio elleni bajnoki mérkőzésen. Ez azonban még Európában is kivételes dolognak számít.
Ne rakjunk a fiatalokra elviselhetetlen terhet
A horvátországi U17-es Európa-bajnokságon gyakran lehetett hallani, hogy az ott szereplő magyar válogatott tagjai a jövőben stabil felnőtt válogatottak lehetnek, de ez csak kimondva ennyire egyszerű. Cikkünkben már leírtuk, hogy egy-egy korábbi U17-es Eb-n az ott szereplő magyarok közül hányan jutottak el a felnőtt válogatottságig. Abban nem lehet vita, hogy ez a korosztály különösen tehetséges. De éppen ezért kellene sokkal jobban vigyázni rájuk. A magyar felnőtt A-válogatottban előbb-utóbb el kell jönnie a generációváltásnak, azt azonban botorság lenne gondolni, hogy a mostaniak helyére egy az egyben be lehet rakni az U17-es válogatott játékosait. Akik 2020-ban, a hazai rendezésű Európa-bajnokság ideje alatt is alig lesznek 20 évesek. Azok, akik azt gondolják, hogy egy sikeres kvalifikáció esetén
Magyarországot ezek a fiatalok képviselhetik, egészen biztosan tévúton járnak.
Ebben a tekintetben az sem lehet mérvadó, hogy Angliában, vagy Spanyolországban hogyan építenek fel egy sikeres utánpótlás válogatottat, hiszen az ottani futballkörnyezet teljesen más.
A Liverpool és a Barcelona sem garancia semmire
Végezetül álljon itt két intő példa, hogyan tudunk elpazarolni egy tehetségesnek induló karriert. A 24 éves Adorján Krisztiánt 2017 márciusában Bernd Storck szövetségi kapitány meghívta a portugálok elleni vb-selejtezőre készülő A keretbe.
Adorján akkor az olasz másodosztályú Novara játékosa volt. Ma Albániában, a Partizan Tirana együttesében játszik,
mert az olaszok kölcsönadták az albánoknak. Adorján még nem volt 20 éves, amikor a Liverpoolhoz került. Akkor sokan azt mondták, a határ számára a csillagos ég.
Tajti Mátyás 16 éves volt, amikor elkerült a Barcelona csapatához. Magyar futballistaként ennyi idősen Spanyolországba, ráadásul a világ egyik legerősebb együtteséhez kerülni maga az álom. Aztán itt van nekünk a rémálom:
Tajti jelenleg a spanyol negyedosztályú (!) Atlético Malagueño játékosa, amely a Malaga fiókcsapata. Hogy innen hová vezet az útja (és merre tart Adorján Krisztián), az szinte megjósolhatatlan.
Éppen kettejük példája mutatja meg, hogyan kellene vigyáznunk azokra a tehetségekre, akik most az U17-es válogatottban hatodik helyen végeztek az Európa-bajnokságon. Mert hiába a mesés külföldi ajánlatok, hiába kerülnek ki ezek a srácok már tizenévesen nyugatra, ez semmi garanciát nem jelent. Adorjánnak ott volt a Liverpool, Tajtinak meg a Barcelona. Láthatjuk, hogy mire mentek vele. Miként ebből az elemzésből az is kiderült, hogy az elvárásokkal milyen hatalmas terhet pakolunk ezekre a még csiszolatlan magyar futballgyémántokra. A közelmúlt példái bizonyítják, hogy jobban kellene vigyázni rájuk. Hogy mennyire, arra is bizonyság a következő statisztika.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
origo.hu
Miami helyszínelők: felismerhetetlen David Caruso
borsonline.hu
Most érkezett a döbbenetes hír: meghalt a hercegnő
vg.hu
Pert nyert az OMV, emiatt akár orosz gáz nélkül maradhat
metropol.hu
Most jött: szörnyű baleset a Bajcsy-Zsilinszky úton, a mentők már a helyszínen
vg.hu
Minimálbér 2025: kulcsfontosságú tárgyalás következik napokon belül – ezen vitáznak most a cégek és a szakszervezetek
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
origo.hu
Csodás melleivel és bombasztikus fenekével hódít a YouTube-sztár bokszoló szexi barátnője
origo.hu
Balhé a holland válogatottnál a magyarok elleni meccs előtt
origo.hu
Magyarországra is eljutott a kulacs, amiért máshol egymást taposták a vásárlók
origo.hu
Elindult a "temugyilkos" piactér, hihetetlen árakkal nyitott
origo.hu
