Tizenhárom évesen került a Barcelonához. Mi maradt meg a gyermeki lelkesedéséből?
Az álmom, a vágyam még mindig ugyanaz, függetlenül attól, hogy az azóta eltelt időben mennyi minden történt velem a pályán és azon kívül is.
Magánélete a családi háttérnek köszönhetően kiegyensúlyozott. Milyen hatással van a mindennapjaira a kapcsolata Antonella Roccuzzóval, illetve gyermekei születése?
– Az életem minden területét megváltoztatta, manapság máshogy látom, érzékelem a körülöttem zajló eseményeket. Két gyermekünk van, és most várjuk a harmadikat. Nincs annál csodálatosabb a földön, mint apának lenni. A napjaim köréjük épülnek. A nagyobbikat, Thiagót reggel elviszem iskolába, aztán amint végzek az edzésen, már rohanok is érte, hogy Antonellával és Mateóval együtt tartalmasan töltsük el az időnket vacsoráig. Utána pedig lefektetjük őket. Olyanok vagyunk, mint egy normális család: igyekszünk sokat együtt lenni.
Szoktak otthon focizni?
Ritkán fordul elő. Thiago már edzésre jár, inkább a kisebbik fiam, Mateo az, aki olykor megkér rá, hogy rúgjuk a labdát.
Mennyit beszélgetnek a futballról?
Nagyon keveset. Csak akkor, ha valami különleges történik a klubnál vagy a válogatottnál.
A gyerekek tudják, ki az apjuk?
Mateo még túl kicsi hozzá, egyszerűen csak furcsának találja, ha valaki odajön hozzám, hogy autogramot vagy közös képet kérjen. Olyankor nem érti, mi történik. Thiago már többé-kevésbé felfogja, de még ő sem egészen, ugyanakkor szeret kijönni a stadionba meccset nézni. Néha előfordul, hogy otthon ő is Messinek hív engem, mint a szurkolók.
Edzősködne visszavonulása után, vagy csendesen, golfütővel a kezében képzeli el a jövőjét?
Még nem tudom. Sokat beszélgettünk már arról, mivel töltöm el az időmet, amikor abbahagyom a futballt, de a megoldás még várat magára. Ugyanakkor mindig is azt mondtam, nem állnék edzőnek, mert nincs hozzá affinitásom. Ez persze még változhat az évek során, de egyelőre a futballra összpontosítok, ráérek még a folytatáson gondolkodni. Majd ha közeleg a befejezés.
Könnyű Lionel Messinek lenni?
Átlagember vagyok abból a szempontból, hogy éppúgy próbálok normális családi életet élni, mint bárki más. Igaz, olykor szeretnék észrevétlen maradni, anélkül, hogy mindenki engem figyel.
Negyedik alkalommal hódította el az Aranycipőt. Mit jelent önnek ez a trófea?
Nagyszerű visszajelzés, de ahogy mindig is mondtam, nekem sosem az egyéni díjak számítottak elsősorban. Ha választanom kellene, inkább a Bajnokok Ligáját vagy a bajnokságot nyerném meg. Ugyanakkor csodálatos, hogy számos trófeát hazavittem, mert nagy a jelentőségük.
A Manchester City a legerősebb ellenfél a mostani idényben?
A Paris Saint-Germain mellett jelenleg a legjobb csapat. Az eddig látottak alapján legalábbis ez a véleményem, de nagyon hosszú még a szezon. A Real Madridról természetesen nem feledkeztem meg, hatalmas a tapasztalata, igaz, egyelőre nem hozza azokat az eredményeket, amelyeket az emberek elvárnának tőle. De ott van még a Bayern is. A müncheniek is odaérhetnek a végelszámoláskor. Ám a City és a PSG kiemelkedik mind közül.
Az elmúlt évekkel ellentétben a csapat nem a támadófutballjával, hanem a védekezésével ostromolja a csúcsokat a mostani szezonban. Mi az oka?
Neymar távozásával a játékstílusunkon is változtatnunk kellett. Elvesztésével a támadójátékunk is vesztett potenciáljából, de ezzel együtt a védekezésünk sokat javult. A pálya közepén kiegyensúlyozottabbak lettünk, ami erősebbé tett minket, jóval nehezebb feltörni a védelmünket.
Mivel magyarázza, hogy Argentína csak az utolsó fordulóban véglegesítette a helyét a világbajnokság mezőnyében?
– Nehéz időszakon mentünk keresztül, a selejtezősorozatban három szövetségi kapitány keze alatt dolgoztunk, és nem könnyű egyik pillanatról a másikra hozzászokni az új filozófiához, márpedig mindegyik edzőnek más az elképzelése. A mostani kapitány, Jorge Sampaoli irányítása alatt négy selejtezőt és néhány felkészülési mérkőzést játszottunk, szóval sokat kell még dolgoznunk, hogy elérjünk a megfelelő szintre. Erre a selejtezősorozat tökéletesen rámutatott.
Brazíliában elveszítették a Németország elleni világbajnoki döntőt. Ezúttal is a németek az első számú esélyesek, vagy Spanyolország, esetleg Portugália lehet a befutó?
Németország mindig is favorit volt, most sincs másként, de számos válogatottnak megvan a képessége, hogy megnyerje a tornát, így például a brazilnak, a spanyolnak vagy a franciának is. Mindannyian erősebbek lettek, ráadásul kiváló formában várják a világbajnokságot.
Olaszország elvesztette a vezető pozícióját az európai labdarúgásban?
– Való igaz, az olasz futball már nem olyan, mint az elmúlt években, de ez független attól, hogy nem jutott ki a világbajnokságra. Az egész ott kezdődik, hogy az egykori nagyok, az AC Milan és az Internazionale, már nem az évekkel ezelőtti fényükben tündökölnek. Ez az alapja a hanyatlásnak. Lépésről lépésre visszatérnek az elitbe, de még sokat kell erősödniük, hogy megállják a helyüket a nemzetközi szinten.
Mi a véleménye a Real Madrid gyengébb teljesítményéről?
Ez csak ideiglenes. Nem ez az első eset, hogy egy topbajnokság élcsapata, mint a Real Madrid, hullámvölgybe kerül. Idővel helyreáll a rend, és minden fronton küzdeni fog a sikerért, mert rendkívül erős a kerete, csupa klasszis alkotja.
Cristiano Ronaldo az egyetlen vetélytársa az Aranylabdáért folytatott harcban, vagy más futballista is beleszólhat kettejük versengésébe?
Számos nagyszerű futballista képes rá, hogy megnyerje az Aranylabdát. Az elmúlt években mindig közülünk került ki a győztes, de Neymar, Kylian Mbappé és Luis Suárez is esélyes a díjra.
A portugál klasszis szerint a jövőben jó barátok lehetnek. Ön szerint is lehetséges?
Nem tudom, hogy így lesz-e. A barátság a közösen eltöltött időre épül, illetve arra, mennyire ismerjük meg egymást. Jelenleg nincs semmilyen kapcsolatunk, főleg azért, mert a díjátadókon látjuk csak egymást, és kizárólag ilyenkor beszélgetünk. De ez így van rendjén, csupán arról van szó, hogy az útjaink nem gyakran keresztezik egymást.
A teljes interjút itt olvashatja el.