Példaképként tekint az említett sportolókra?
Az életpályájuk és az eredményeik elismerésre méltóak, de nem tudnék választani közülük. Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa és Kozák Danuta is nagyon közel áll a szívemhez.
Felnézek rájuk, de példaképnek talán az edzőmet mondanám.
Az eredményei és a munkája sikeressége a férfiakat is felülmúlja. Olimpiai ezüstérmesként (1968, Mexikó), rengeteg olimpikont nevelt már fel. Ráadásul a férjével a magánéletben is példaértékű párost alkotnak.
Ha már szóba hozta a magánéletet, ön hogy áll ezen a téren?
Nincs túl sok magánéletem, sőt a téli edzések miatt a napokban Budapestre is költöztem, ami egy elég más környezet, mint amit én megszoktam. Jelenleg minden napom azzal telik, hogy edzek, pihenek, tanulok és főzök magamnak, lehetőleg valami nagyon egészségeset.
K-1 500 méteren úgy nyerte meg az Európa-bajnokságot, hogy beragadt a rajtnál. Féltávon csak a nyolcadik helyen állt, majd olyan hajrát produkált, mint Kozák Danuta, aki 2016 nyarán ugyanilyen hátrányból verte az Eb-mezőnyt. Erre hogy emlékszik vissza?
Hihetetlen volt, mert még mindig előttem van, ahogy egy évvel ezelőtt a partról néztem az ő döntőjét. Ő is elrontotta a rajtot, én meg belehúztam a rajtgépbe. Emlékszem, kétszázötven méternél még a nyolcadik helyen voltam, de csak arra tudtam gondolni, hogy nyerni akarok, és meg tudom csinálni. Szerencsére sikerült utolérnem a többieket, és a végén fél hajóval meg is előztem mindenkit.
Kozák Danuta döntőjét nézve gondolt arra, hogy egy évvel később Európa-bajnok lesz?
Meg sem fordult a fejemben. Amikor néztem a futamát, arra gondoltam, hogy a négyesbe bárcsak bekerülhetnék. Azt hittem, hogy egyesben az ötszáz méter túl nagy ugrás lenne.
Persze, hogy idén indulhassak, az is kellett, hogy Danuta elment szülni.
De nagy motivációt jelentett számomra, hogy testközelből élhettem át a győzelmét.
A K-1 500 méter a kedvenc száma?
Ez áll a legközelebb a szívemhez. Ráadásul ez alapján lehet a négyesbe is bekerülni, és akár egy jó párt is találhat az ember. Erre kell a legjobban készülni. Az ezer méter egyenest is nagyon szeretem, de az ötszázast emlegetik királynő kategóriaként.
Az Európa-bajnokságon úgy lett első a kajak négyes (Lucz Dóra, Takács Tamara, Medveczky Erika, Vad Ninetta), hogy a riói aranyhajó személyzete (Kozák Danuta, Csipes Tamara, Szabó Gabriella, Fazekas-Zur Krisztina) teljesen lecserélődött. Mekkora teher volt önökön, fiatalokon?
Lazán készültünk a versenyre. Hüttner Csaba szövetségi kapitány is úgy küldött ki minket, hogy ez csak egy teszt, mert elsősorban a világbajnokságra készültünk, és arra kellett formába lendülni.
Nem kellett stresszelnünk az eredmény miatt.
Nem is tudom, hogyan sikerült célba érnünk, mert a vége felé már hatalmas billegések voltak. Csodaként éltük meg.
A racicei világbajnokságon a kajak négyes tagjaként (Medveczky Erika, Takács Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Vad Ninetta) állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Bíztak benne, hogy elkaphatják az új-zélandiakat?
Az Európa-bajnokságon sikeresebb volt a magyar csapat, de szerintem Racicében is kihozta magából mindenki a maximumot. A négyes győzelme fantasztikus volt, mert előtte mindenki annyira beharangozta az új-zélandiakat, mintha legyőzhetetlenek lennének.
Nem számítottak rá, hogy meg tudjuk őket verni, de helyén volt a szívünk, és bizonyítani akartunk.
Megmutattuk, hogy képesek vagyunk rá. A világbajnokságon állt össze igazán az egységünk. Az előfutamban sem tudtunk olyan jól menni, mint a döntőben. Tökéletes pálya volt.
Hüttner Csaba szövetségi kapitány kiemelte, hogy a 2020-as olimpiára való felkészülésben kulcsszerepe volt ennek az évnek. Ön is így látja?
Abból a szempontból igen, hogy pár idősebb versenyző most kiesett, és így bekövetkezhetett egy generációváltás. Azonban többen hamarosan visszatérnek, így fontos volt kideríteni, hogy melyik fiatal lehet az, aki igazán beérhet 2020-ra. Addig van még két és fél év, és nagyon sokat kell még edzenünk. De talán páran már nyomot tudtunk hagyni az idén.
A 2017-es év legjobb női kajakosának mik a céljai a 2018-as évre?
Szeretnék jövőre is legalább ugyanennyit kihozni magamból. A technikámat is folyamatosan szeretném fejleszteni, és fontos hogy mentálisan is helyt tudjak állni minden futamon.
Bízom abban, hogy ha tovább fejlődöm, akkor ott lehetek az élvonalban hazai és nemzetközi szinten is.