Soha nem lett volna világbajnok, ha egy orosz katona agyonlövi

Kékessy Andrea és Király Ede lehetett volna a magyar sport első téli olimpiai bajnoka, ha páros műkorcsolya gyakorlatukat nem pontozzák le érthetetlenül az 1948-as St. Moritz-i játékokokon. A 92 éves egykori Európa- és világbajnokot ma már nem zavarják a történtek, az olimpiai ezüst ott áll a kandalló párkányán a világbajnoki serleg mellett. A montreali rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság alatt ottawai otthonában kerestük föl, ahol örömmel, és láthatóan olykor megindultan elevenítette föl a régi emlékeket. Bombázással tarkított verseny, elsinkófált olimpiai arany, chicagói jégrevü, egy tökéletes test, a szótárszerkesztő férj, és még számtalan történet előkerült, miközben csak csodálni tudtuk a bajnoknő hihetetlen fittségét és memóriáját.

„A hazatérés után komoly válaszút elé kerültem, mert Edus nagyon szeretett volna single-ben (azaz egyéniben – a szerk.) indulni, hogy legyőzze az amerikai Dick Buttont. De azt nem lehetett, mert az amerikaiakat és kanadaiakat akkoriban nem lehetett megverni.

Pedig Button nem volt jobb, mint az Edus. Folyton csak feltűnősködött, és mi mindig azt figyeltük, hogy mennyit csal el az ugrásokból.

Míg mi a szabályok szerint élből élbe ugrottunk, addig ő spiccről ugrott el, és így elcsalta az ugrás egy részét. Hiába számított az iskola kétharmaddal a pontozásban, és hiába volt Edus ennek a mestere, mégsem tudta Buttont legyőzni. Pedig a szabályok szerint, aki megnyeri az iskola figurákat, az nyeri meg a versenyt. Az iskola figurák kétharmadot, míg a kűr csak egyharmadot ért."

Király Ede egy 1948-as Képes Sport címlapján Forrás: Arcanum

Dick Buttont valóban nem lehetett legyőzni: az 1948-as után az 1952-es oslói téli olimpiát is megnyerte, 1948 és 1952 között pedig négyszer nyert világbajnokságot, az első kettőt éppen Király Ede előtt. Button az egyetlen korcsolyázó, aki Európán kívüliként nyert Európa-bajnokságot, 1948-ban, Prágában.

Az 1949-es világbajnokságon korcsolyázott együtt utoljára a Kékessy, Király páros, megintcsak nagy lendülettel és hibátlanul, majd szétváltak az útjaik. Előbb viszont még a Kennedy testvérek előtt megnyerték párosban a vb-t (Király Ede pedig újra ezüstérmes lett egyéniben).

A Kékessy-Király pár kűrje az 1949-es világbajnokságon:

„Edussal nehéz volt, és képtelenség volt vele beszélni a jövőnkről. Én már akkor el voltam jegyezve az Imrével (Bernolák Imre ügyvéd, közgaszdász – a szerk.), és úgy gondoltam, hogy az lesz a legjobb, ha mindketten Kanadába költözünk, ha már a párosunknak nincs jövője."

Egy bekezdést Bernolák Imre is megér: a 2012-ben 90 éves korában elhunyt polihisztor több kötetes szerző volt, aki nem csupán Ottawában és Kanadában, de nemzetközileg is elismert szakértője volt a közgazdaságtannak is. Dolgozott – többek között – a kanadai közlekedési, munkaügyi és ipari minisztériumnak, de az ENSZ-nek és a Világbanknak is. Utolsó könyvét a 2009-ben megjelent Succeed with Productivity and Quality szakmai berkekben is rendre méltatják. Egyik legnagyobb sikere mégis a bő fél évszázaddal korábban szerkesztett Modern angol-magyar és magyar-angol szótár, amelyet Kanadába érkezése után, 1949-ben kezdett el írni és öt év után fejezett be.

A híres Bernolák-szótár egy 1957-es kiadása Forrás: Origo

„Viccesen néha azt szokták mondani, hogy azért volt 1956-ban forradalom Magyarországon, hogy a Kanadába jövő magyaroknak apu el tudja adni a szótárait. De ez csak vicc, az viszont nem, hogy valóban nagyon népszerű az itteni magyarok között. De, miután akkoriban még nem volt Google, anyu is ebből kereste azokat a szavakat, amelyekkel meggyűlt a baja" - ecsetelte a szótár hasznosságát a szerző egyik lánya.

Kékessy Andrea és férje 1949. október 25-én érkeztek meg Kanadába – érthető módon ezek után többet nem találkoztunk Kékessy Andrea nevével a hazai lapokban – és Ottawában telepedtek le. Akkoriban öt év folyamatos kanadai tartózkodás volt az állampolgárság igénylésének kritériuma, azonban mivel nagyon kevés olyan bíró volt, aki ilyen kérelmet elbírálhatott,

ők csak 1956-ban kapták meg a kanadai állampolgárságot.

Az addig ideiglenesen dolgozó Bernolák Imrét is ezt követően véglegesítették munkahelyén, és ettől kezdve pályázhatott magasabb beosztásokba. A magyarországi eseményeket, így az 1956-os forradalmat is követték: „Szörnyű volt, ami akkor történt Magyarországon. Rengeteg magyar jött akkor Kanadába" – mondja Andrea, és láthatóan nem szívesen beszél arról az időszakról. Egy nagy csoporban mintegy 32 ezer magyar érkezett ekkor egyszerre Kanadába, ami példa nélküli volt addig.

A korcsolyázással az első években még nem hagyott fel.

A Kennedyek apja nagyon erősködött, hogy menjek Amerikába és korcsolyázzak ott, de azt nem akartam. Volt ajánlatom a világ minden tájáról, még Tasmániába is hívtak.

Végül egy chicagói jégrevüben találta meg a számítását, ahol a világbajnoknak és olimpiai ezüstérmesnek kijáró rajongással fogadták. Ő volt a show női főszereplője, az olimpiát megidéző produkciójára építették a műsort.

Kékessy Andrea és Nigel Stephens kanadai korcsolyázó, aki ugyancsak tagja volt a Minto korcsolyázó egyesületnek Forrás: Skateguard

„Egy svéd szabó csinálta a kosztümöket – veszi át a szót az egyik lány – akivel az első fellépés előtt telefonon egyeztették anyu méreteit. Erre, amikor odament nem volt kész a ruhája. Kérdezték, hogy ez hogy lehet, hiszen megadták a méreteket. Mire a szabó azt mondta, hogy olyan méretek nem léteznek, csak a könyvben, és

minden korcsolyázó azt állítja, hogy neki vékony az alakja, de még soha egyetlen egyet sem látott. Aztán lemérte anyut, és csak ámult, mert neki valóban mennyire vékony alakja volt.

A chicagói kaland hat hónapig tartott, és az 1944-es klagenfurti versenyhez hasonlóan ezt is egy háború zárta be. Az 1950-ben kezdődött koreai háború történései miatt az összes jégrevű bezárt. Emlékei szerint talán huszonöt éve korcsolyázott legutóbb, és azt megelőzően sem gyakran, de, ha mégis, az emlékezetes volt. „Tizenkét éves lehettem – meséli egyik lánya – amikor a születésnapomra meghívtuk a barátnőimet a jégpályára.

Megkértem anyut, hogy korcsolyázzon ő is, ő pedig még néhány ugrást is csinált, amitől a barátnőimnek leesett az álluk. Azt hiszem, egy kicsit még irigyek is voltak.

Király Ede egy évvel Kékessy Andrea után szintén elhagyta Magyarországot, és ugyancsak Kanadába költözött, ahol mérnökként lett elképesztően sikeres és keresett:

rengeteg fedett jégpályát épített, illetve építettek a tervei alapján,

miután a St. Moritzban a nők versenyét megnyerő Barbara Ann Scott révén rendkívül népszerű lett a műkorcsolyázás. „Beszéltünk többször is telefonon, amikor már ő is kint élt, és azt mondta, hogy azért nem korcsolyázott többé, mert nem akart revüben szerepelni, nem akart pojáca lenni."

Barbara Ann Scott (b) olimpiai bajnoki címe Király Ede számára is megannyi lehetőséget teremtett (jobbra: Dick Button) Forrás: AFP/Staff

Andrea ekkor végleg letelepedett Ottawában, ahol három évig műkorcsolyázást tanított két környező kisvárosban, ami "anyagilag nagyon jó volt, de sajnos kimeritő is. Ottawában akkor nem lehetett trenírozni, mert a megérkezésünk után hat nappal, a helyi korcsolyázó egylet, a Minto klubháza leégett, ami nagy csapás volt az egyesületre nézve."

A család első gyermekének megszületése után egy igazgató titkárnője lett. Tizenkét év munkaviszony után viszont már csak otthon a gyerekeknek élt.

De eseménytelennek azért így sem mondanánk az életét. „Nagyon sok gyereket megtanított korcsolyázni – mondja egyik lánya. – Egyszer az ország másik végében, Vancouverben találkoztam egy hölggyel, aki nagyon megörült, amikor bemutatkoztam, és elmesélte, hogy anyu tanította meg korcsolyázni."

De a Kékessy név a legmagasabb körökben is nagyon jól csengett. Egy alkalommal az ottawai brit főkormányzó hívta meg, hogy korcsolyázzon a felesége születésnapján. A találkozást fotó is őrzi, de a család kérésére ezeket a képeket nem használjuk fel a cikkhez. Búcsúzáskor az egyik lány az ablakból integető anyukájára mutatva így szól:

„Hát nem csodálatos?" De, és ez a legkevesebb, amit elmondhatunk Kékessy Andreáról.

Kékesy vagy Kékessy?

„Mom, hogy írod a neved, egy vagy két s betűvel" - kérdezte az egyik lánya Kékessy Andreát még a beszélgetés kezdetén. „Nekem aztán teljesen mindegy, hogy hány s van benn" - mondta a név tulajdonosa. Pedig eredetileg csak egy volt, azonban egy külföldi verseny során az AFP francia hírügynökség két ss-el írva adta ki a róla szóló hírt, és ezt annyira komolyan vették, hogy még Magyarországon is elfelejtették, hogy is írják valójában a bajnoknő nevét.